HU/SB 7.13.24
24. VERS
- tṛṣṇayā bhava-vāhinyā
- yogyaiḥ kāmair apūryayā
- karmāṇi kāryamāṇo ’haṁ
- nānā-yoniṣu yojitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tṛṣṇayā—az anyagi vágyak miatt; bhava-vāhinyā—a természet anyagi törvényeinek uralma alatt; yogyaiḥ—ahogy illik; kāmaiḥ—anyagi vágyak által; apūryayā—vég nélkül, egyik a másik után; karmāṇi—cselekedetek; kāryamāṇaḥ—örökké arra kényszerülve, hogy végrehajtsam; aham—én; nānā-yoniṣu—a különböző életformákban; yojitaḥ—a létért küzdve.
FORDÍTÁS
Kielégíthetetlen anyagi vágyaim miatt az anyagi természet hullámai elsodortak, s így a különféle fajokban a létért küzdve számtalanféle tettet hajtottam végre.
MAGYARÁZAT
Amíg az élőlény az anyagi vágyak számtalan fajtájának beteljesülésére vágyik, addig arra kényszerül, hogy szünet nélkül egyik testből a másikba kerüljön. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura elmagyarázza, hogy ahogyan a parányi fűszál a folyóba esik, s a különféle fákkal és gallyakkal együtt ide-oda vetődik, úgy lebeg az élőlény is az anyagi lét óceánjában, az anyagi feltételek között hánykolódva. Ezt nevezik a létért vívott küzdelemnek. A gyümölcsöző cselekedetek egyik fajtájának eredménye az, hogy az élőlénynek egy bizonyos formájú testbe kell kerülnie, és az ebben a testben végrehajtott cselekedetei eredményeképpen létrehoz egy másik testet. Véget kell tehát vetnünk ezeknek az anyagi cselekedeteknek. Erre az emberi létformában kapunk lehetőséget. Különösen cselekvő energiánkat kell az Úr szolgálatában használnunk, mert anyagi tetteink így automatikusan véget érnek. Úgy kell beteljesítenünk vágyainkat, hogy meghódolunk a Legfelsőbb Úrnak, mert Ő az, aki tudja, hogyan kell eleget tenni e vágyaknak. Éppen ezért még annak is, akinek anyagi vágyai vannak, az Úr odaadó szolgálatát kell végeznie, s ez megtisztítja majd létért vívott küzdelmét.
- akāmaḥ sarva-kāmo vā
- mokṣa-kāma udāra-dhīḥ
- tīvreṇa bhakti-yogena
- yajeta puruṣaṁ param
„Aki fejlettebb értelemmel rendelkezik — akár tele van mindenféle anyagi vággyal, akár mentes azoktól, akár a felszabadulásra vágyik —, annak minden eszközzel a legfelsőbb egészet, az Istenség Személyiségét kell imádnia.” (SB 2.3.10)
- anyābhilāṣitā-śūnyaṁ
- jñāna-karmādy-anāvṛtam
- ānukūlyena kṛṣṇānu-
- śīlanaṁ bhaktir uttamā
„Az embernek kedvezően, a gyümölcsöző cselekedeteken és a filozófiai spekuláción keresztül megnyilvánuló anyagi nyereségvágy nélkül kell a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végeznie. Ezt nevezik tiszta odaadó szolgálatnak.” (Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.1.11)