HU/SB 7.13.37

Revision as of 07:52, 23 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


37. VERS

anīhaḥ parituṣṭātmā
yadṛcchopanatād aham
no cec chaye bahv-ahāni
mahāhir iva sattvavān


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

anīhaḥ—nem vágyik arra, hogy többel rendelkezzen; parituṣṭa—nagyon elégedett; ātmā—az önvaló; yadṛcchā—magától, erőfeszítés nélkül; upanatāt—azáltal, ami magától jön; aham—én; no—nem; cet—ha így; śaye—lefekszem; bahu—sok; ahāni—napok; mahā-ahiḥ—egy óriáskígyó; iva—mint; sattva-vān—eltűrve.


FORDÍTÁS

Nem törekszem arra, hogy bármit is szerezzek, hanem megelégszem azzal, ami magától jön. Ha nem kapok semmit, türelmes és nyugodt vagyok, mint az óriáskígyó, s így fekszem hosszú napokon át.


MAGYARÁZAT

A lemondást a méhektől kell megtanulnunk, akik ide-oda röpködve csöppenként gyűjtögetik össze a mézet, amit aztán a lépben tartanak, ám egyszer csak jön valaki, és erőnek erejével az egészet elviszi, s nem hagy semmit a méheknek. Meg kell tanulnunk tőlük, hogy ne legyen több pénzünk, mint amennyire szükségünk van. Az óriáskígyótól ehhez hasonlóan azt kell megtanulnunk, hogy maradjunk egy helyben hosszú napokon keresztül, élelem nélkül, és csak akkor együnk, ha valami magától elénk kerül. A bölcs brāhmaṇa azokat a tanításokat adta át, amelyeket e két teremtménytől, a méhecskétől és az óriáskígyótól tanult.