HU/SB 7.13.41
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
41. VERS
- kvacit snāto ’nuliptāṅgaḥ
- suvāsāḥ sragvy alaṅkṛtaḥ
- rathebhāśvaiś care kvāpi
- dig-vāsā grahavad vibho
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kvacit—néha; snātaḥ—nagyon szépen megfürödve; anulipta-aṅgaḥ—az egész testet szantálfapéppel bekenve; su-vāsāḥ—nagyon szép ruhákba öltözve; sragvī—virágfüzérekkel ékesítve; alaṅkṛtaḥ—különféle ékszerekkel díszítve; ratha—hintón; ibha—elefánton; aśvaiḥ—vagy lóháton; care—vándorlok; kvāpi—néha; dik-vāsāḥ—teljesen meztelenül; graha-vat—mintha szellemek szálltak volna meg; vibho—ó, uram.
FORDÍTÁS
Ó, uram! Néha nagyon szépen megfürdök, szantálfapéppel kenem be az egész testem, virágfüzért viselek, szép ruhákba bújok és felékszerezem magam. Ilyenkor úgy utazom, mint egy király, elefánton, hintón vagy lovon. Néha azonban anyaszült meztelenül járom a világot, akár egy szellem járta ember.