HU/SB 7.13.44

Revision as of 08:14, 23 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


44. VERS

ātmānubhūtau tāṁ māyāṁ
juhuyāt satya-dṛṅ muniḥ
tato nirīho viramet
svānubhūty-ātmani sthitaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ātma-anubhūtau—az önmegvalósításnak; tām—azt; māyām—az anyagi lét hamis egója; juhuyāt—ajánlja fel mint áldozatot; satya-dṛk—aki valóban megvalósította a legfelsőbb igazságot; muniḥ—az ilyen gondolkodó ember; tataḥ—e miatt az önmegvalósítás miatt; nirīhaḥ—anyagi vágyak nélkül; viramet—teljesen vonuljon vissza az anyagi cselekedetektől; sva-anubhūti-ātmani—önmegvalósításban; sthitaḥ—így elhelyezkedve.


FORDÍTÁS

Egy bölcs, gondolkodó embernek fel kell ismernie, hogy az anyagi lét illúzió. Ez csakis az önmegvalósítás révén lehetséges. Az önmegvalósítást elért embernek, aki valóban látta az igazságot, az önmegvalósítás állapotában létezve le kell mondania minden anyagi cselekedetről.


MAGYARÁZAT

A test teljes felépítésének elemző tanulmányozása révén kétségtelenül arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy a lélek különbözik a test minden anyagi alkotóelemétől, a földtől, a víztől, a tűztől és a levegőtől. Egy gondolkodó ember (egy manīṣī vagy muni) megértheti a test és a lélek közötti különbséget, majd az egyéni szellemi lélek megvalósítása után nagyon könnyen megértheti a legfelsőbb szellemi lelket is. Ha valaki ily módon felismeri, hogy az egyéni lélek a legfelsőbb szellemi lélek alárendeltje, eljut az önmegvalósításig. A Bhagavad-gītā tizenharmadik fejezete elmagyarázza, hogy a testben két lélek van. A testet kṣetrának nevezik, és két kṣetra-jña van, azaz ketten laknak ebben a testben: a Felsőlélek (Paramātmā) és az egyéni lélek. A Felsőlélek és az egyéni lélek olyanok, mint két madár, akik ugyanazon a fán (az anyagi testen) ülnek. Az egyik madár, az egyéni, feledékeny madár a fa gyümölcsét eszegeti, mit sem törődve a másik madár tanításával, aki csupán szemtanúja az első madár cselekedeteinek, aki a barátja. Amikor a feledékeny madár rájön, hogy a legfelsőbb barát az, aki mindig vele van, s aki igyekszik vezetni őt a különféle testekben, menedéket keres e legfelsőbb madár lótuszlábánál. A yoga folyamata megmagyarázza: dhyānāvasthita-tad-gatena manasā paśyanti yaṁ yoginaḥ. Amikor valaki igazán tökéletes yogīvá válik, meditációján keresztül megláthatja a legfelsőbb barátot, s meghódolhat Neki. Ez a bhakti-yoga, azaz a valódi Kṛṣṇa-tudatos élet kezdete.