HU/SB 8.8.24
24. VERS
- tasyāṁsa-deśa uśatīṁ nava-kañja-mālāṁ
- mādyan-madhuvrata-varūtha-giropaghuṣṭām
- tasthau nidhāya nikaṭe tad-uraḥ sva-dhāma
- savrīḍa-hāsa-vikasan-nayanena yātā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya—az övén (az Istenség Legfelsőbb Személyiségéén); aṁsa-deśe—vállain; uśatīm—nagyon gyönyörű; nava—új; kañja-mālām—lótuszvirág füzér; mādyat—őrült; madhuvrata-varūtha—méheknek; girā—a zsongásával; upaghuṣṭām—zümmögésükkel körülvéve; tasthau—maradt; nidhāya—miután a füzért ráhelyezte; nikaṭe—a közelben; tat-uraḥ—az Úr mellkasa; sva-dhāma—valódi hajléka; sa-vrīḍa-hāsa—szemérmesen mosolyogva; vikasat—csillogó; nayanena—a szemekkel; yātā—ilyen helyzetben.
FORDÍTÁS
A szerencse istennője az Istenség Legfelsőbb Személyisége elé lépett, s egy friss lótuszvirágokból készült füzért helyezett vállára, amelyet méz után kutató, zümmögő méhek rajzottak körül. Ezután arra számítva, hogy helyet kap az Úr mellkasán, félénken mosolyogva megállt az Úr mellett.