HU/SB 9.15.29
29. VERS
- tam āpatantaṁ bhṛgu-varyam ojasā
- dhanur-dharaṁ bāṇa-paraśvadhāyudham
- aiṇeya-carmāmbaram arka-dhāmabhir
- yutaṁ jaṭābhir dadṛśe purīṁ viśan
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—az Úr Paraśurāmát; āpatantam—utána jőve; bhṛgu-varyam—a Bhṛgu-dinasztia legkiválóbbja, az Úr Paraśurāma; ojasā—nagyon félelmetesen; dhanuḥ-dharam—íjjal a kezében; bāṇa—nyilak; paraśvadha—bárd; āyudham—mindezen fegyverekkel; aiṇeya-carma—feketés őzbőr; ambaram—ami a testét fedi; arka-dhāmabhiḥ—olyan volt, mint a napfény; yutam jaṭābhiḥ—hajtincsekkel; dadṛśe—látta; purīm—a fővárosba; viśan—belépni.
FORDÍTÁS
Amikor Kārtavīryārjuna király megérkezett fővárosába, Māhiṣmatī Purība, látta, hogy az Úr Paraśurāma, a Bhṛgu-dinasztia legkiválóbb sarja üldözi őt bárddal, pajzzsal, íjjal és nyilakkal a kezében. Az Úr Paraśurāmát fekete őzbőr fedte, tincsekben összetapadt haja pedig olyan volt, akár a napfény.