HU/SB 7.7.15
15. VERS
- ṛṣiḥ kāruṇikas tasyāḥ
- prādād ubhayam īśvaraḥ
- dharmasya tattvaṁ jñānaṁ ca
- mām apy uddiśya nirmalam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ṛṣiḥ—Nārada Muni, a nagy bölcs; kāruṇikaḥ—természetes módon nagyon szereti az elesett lelkeket, és nagyon kegyes hozzájuk; tasyāḥ—neki; prādāt—tanította; ubhayam—mindkettő; īśvaraḥ—a hatalmas irányító, aki azt tehet, amit csak akar (Nārada Muni); dharmasya—vallásnak; tattvam—az igazság; jñānam—tudás; ca—és; mām—engem; api—főképp; uddiśya—jelezvén; nirmalam—anyagi szennyeződés nélkül.
FORDÍTÁS
Nārada Muni mindkettőnket tanított: engem, aki a méhben voltam, és anyámat, aki szolgálta őt. Mivel természetéből adódóan rendkívül kegyes az elesett lelkekhez, transzcendentális helyzetének köszönhetően a vallásról és a transzcendentális tudásról oktatott minket. Tanításai teljesen mentesek voltak minden anyagi szennyeződéstől.
MAGYARÁZAT
A vers kijelenti: dharmasya tattvaṁ jñānaṁ ca... nirmalam. A nirmalam szó a tiszta dharmára, a tiszta vallásra, azaz a bhāgavata-dharmára utal. A közönséges rituális tettek szennyezett vallást jelentenek, amely úgy szolgálja az ember érdekeit, hogy általa az ember anyagi gazdagságra és jólétre tesz szert, ellenben a szennyezetlen, tiszta vallás abból áll, hogy megértjük kapcsolatunkat Istennel, és eszerint cselekszünk, azaz teljesítjük az élet legfontosabb küldetését, és hazatérünk, vissza Istenhez. Prahlāda Mahārāja azt tanácsolta, hogy az embernek kora gyermekkorától igyekeznie kell, hogy felemelkedjen a bhāgavata-dharma szintre (kaumāra ācaret prājño dharmān bhāgavatān iha). Maga az Úr is tiszta, szennyezetlen vallásról beszél, amikor azt mondja, hogy sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja: „Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem!” (BG 18.66) Meg kell értenünk kapcsolatunkat Istennel, s aztán eszerint kell cselekednünk. Ez a bhāgavata-dharma. A bhāgavata-dharma nem más, mint bhakti-yoga.
- vāsudeve bhagavati
- bhakti-yogaḥ prayojitaḥ
- janayaty āśu vairāgyaṁ
- jñānaṁ ca yad ahaitukam
„Az Istenség Személyiségének, Śrī Kṛṣṇának végzett odaadó szolgálat által az ember azonnal indokolatlan tudásra tesz szert, s eltávolodik a világtól.” (SB 1.2.7) Ahhoz, hogy valaki a tiszta vallás síkjára kerüljön, a bhakti-yogát kell végeznie Kṛṣṇával, Vāsudevával kapcsolatban állva.