HU/SB 6.9.20
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
20. VERS
- tatas te vismitāḥ sarve
- viṣaṇṇā grasta-tejasaḥ
- pratyañcam ādi-puruṣam
- upatasthuḥ samāhitāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—ezek után; te—ők (a félistenek); vismitāḥ—elcsodálkozva; sarve—mind; viṣaṇṇāḥ—mivel nagyon elkeseredtek; grasta-tejasaḥ—elvesztve minden testi erejüket; pratyañcam—a Felsőlélekhez; ādi-puruṣam—az eredeti személyhez; upatasthuḥ—imádkoztak; samāhitāḥ—mindannyian összegyűltek.
FORDÍTÁS
A félistenek a démon hatalmának láttán megdöbbentek és elkeseredtek, s elvesztették minden erejüket. Valamennyien összegyűltek hát, hogy imádatukkal megpróbálják elégedetté tenni a Felsőlelket, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Nārāyaṇát.