HU/SB 8.15.10-11
10-11. VERSEK
- tulyaiśvarya-bala-śrībhiḥ
- sva-yūthair daitya-yūthapaiḥ
- pibadbhir iva khaṁ dṛgbhir
- dahadbhiḥ paridhīn iva
- vṛto vikarṣan mahatīm
- āsurīṁ dhvajinīṁ vibhuḥ
- yayāv indra-purīṁ svṛddhāṁ
- kampayann iva rodasī
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tulya-aiśvarya—egyenlő gazdagságban; bala—erőben; śrībhiḥ—és szépségben; sva-yūthaiḥ—saját emberei által; daitya-yūtha-paiḥ—és a démonok vezetői által; pibadbhiḥ—innák; iva—mintha; kham—az eget; dṛgbhiḥ—pillantással; dahadbhiḥ—égetve; paridhīn—minden irányt; iva—mintha; vṛtaḥ—körülvéve; vikarṣan—vonzó; mahatīm—nagyon nagy; āsurīm—démoni; dhvajinīm—katonákat; vibhuḥ—leghatalmasabb; yayau—mentek; indra-purīm—Indra király fővárosába; su-ṛddhām—nagyon gazdag; kampayan—megremegtetve; iva—mintha; rodasī—a föld egész felszíne.
FORDÍTÁS
Amikor katonái és a démonok vezetői, akik erőben, gazdagságban és szépségben egyaránt vetekedtek vele, mind összesereglettek, úgy tűnt, nyomban elnyelik az eget, és pillantásukkal felperzselik az égtájakat is. Bali Mahārāja hadrendbe állította a démon harcosokat, majd útnak indult Indra dúsgazdag fővárosa felé, s úgy látszott, megrengeti az egész világot.