HU/SB 4.16.14
14. VERS
- asyāpratihataṁ cakraṁ
- pṛthor āmānasācalāt
- vartate bhagavān arko
- yāvat tapati go-gaṇaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
asya—ennek a királynak; apratihatam—akadálytalanul; cakram—hatásköre; pṛthoḥ—Pṛthu királynak; ā-mānasa-acalāt—a Mānasa-hegyig; vartate—marad; bhagavān—a leghatalmasabb; arkaḥ—napisten; yāvat—ahogy; tapati—ragyog; go-gaṇaiḥ—a fénysugarakkal.
FORDÍTÁS
Ahogy a napisten akadálytalanul juttatja el ragyogó sugarait az északi sarkvidékig, úgy terjed ki majd Pṛthu király hatalma is egészen eddig a területig minden földrészt magában foglalva, s ezt mindaddig, míg él, semmi sem zavarja meg.
MAGYARÁZAT
A hétköznapi ember nem láthatja az északi sarkvidéket, ám a nap ott is zavartalanul ragyog. Ahogy senki sem akadályozhatja meg a napot abban, hogy fényét eljuttassa mindenhová az univerzumban, úgy senki sem gátolhatta Pṛthu király hatalmát és uralkodását sem, amely zavartalan maradt, amíg csak élt. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy sem a napsugarakat és a napistent, sem Pṛthu királyt és uralkodói hatalmát nem lehet egymástól elválasztani — mindenek fölötti uralma zavartalanul fennmaradt. Pṛthu királyt nem lehetett megfosztani uralkodói hatalmától.