HU/SB 7.2.9

Śrīmad-Bhāgavatam - Hetedik Ének - MÁSODIK FEJEZET: Hiraṇyakaśipu, a démonok fejedelme

SB 7.2.7-8 - SB 7.2.10

Click here for English

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

9. VERS

tasmin kūṭe ’hite naṣṭe

kṛtta-mūle vanas-patau

viṭapā iva śuṣyanti

viṣṇu-prāṇā divaukasaḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tasmin—amikor Ő; kūṭe—a legálnokabb; ahite—ellenség; naṣṭe—vége; kṛtta-mūle—gyökereit levágják; vanas-patau—egy fa; viṭapāḥ—az ágak és a levelek; iva—mint; śuṣyanti—kiszáradnak; viṣṇu-prāṇāḥ—akiknek az Úr Viṣṇu az életük; diva-okasaḥ—a félistenek.

FORDÍTÁS

Amikor egy fát a gyökerénél kivágnak, s a fa kidől, ágai és gallyai elszáradnak. Ha megölöm ezt az álnok Viṣṇut, a félistenek, akiknek az Úr Viṣṇu az élete és a lelke, ugyanígy elveszítik majd éltető forrásukat, és mind elhervadnak.

MAGYARÁZAT

Ez a vers a démonok és a félistenek közötti különbséget magyarázza el. A félistenek mindig követik az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasításait, míg a démonoknak egyedül azon jár az eszük, hogyan háborgassák vagy pusztítsák el Őt. Néha azonban még a démonok is nagyra becsülik, hogy a félistenek teljesen az Úr kegyétől függnek. Most tehát közvetve a félisteneket magasztalják.