HU/SB 7.4.33
33. VERS
- nodvigna-citto vyasaneṣu niḥspṛhaḥ
- śruteṣu dṛṣṭeṣu guṇeṣv avastu-dṛk
- dāntendriya-prāṇa-śarīra-dhīḥ sadā
- praśānta-kāmo rahitāsuro ’suraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; udvigna—zaklatott; cittaḥ—akinek a tudata; vyasaneṣu—veszélyes helyzetekben; niḥspṛhaḥ—vágy nélkül; śruteṣu—azokban, amelyekről hallott (különösen a mennyei bolygókra való emelkedés a jámbor tettek révén); dṛṣṭeṣu—valamint a látható, mulandó dolgokban; guṇeṣu—az érzékkielégítés tárgyai az anyagi természet kötőerőinek hatása alatt; avastu-dṛk—nem létezőnek látszó; dānta—irányítva; indriya—az érzékeket; prāṇa—az életerőt; śarīra—a testet; dhīḥ—és az értelmet; sadā—mindig; praśānta—nyugodt; kāmaḥ—akinek anyagi vágyai; rahita—teljesen mentes; asuraḥ—démonikus természet; asuraḥ—bár démonikus családban született.
FORDÍTÁS
Noha Prahlāda Mahārāja asurák családjában jött a világra, ő maga nem asura volt, hanem az Úr Viṣṇu kiváló bhaktája. A többi asurával ellentétben sohasem irigykedett a vaiṣṇavákra. Nem zavarta meg, ha veszély fenyegette, és sem közvetlenül, sem közvetve nem érdekelték a Védákban leírt gyümölcsöző cselekedetek. Mindent, ami anyagi, haszontalannak tekintett, ezért teljesen mentes volt az anyagi vágyaktól. Mindig uralkodott az érzékei és az életlevegője fölött, s mivel értelme és eltökéltsége megingathatatlan volt, legyőzött minden kéjes vágyat.
MAGYARÁZAT
Ebből a versből megérthetjük, hogy az embert nem a születése teszi valamire alkalmassá vagy alkalmatlanná. Prahlāda Mahārāja asurának született, mégis rendelkezett egy tökéletes brāhmaṇa valamennyi tulajdonságával (brahmaṇyaḥ śīla-sampannaḥ). Egy lelki tanítómester vezetésével bárki teljesen képzett brāhmaṇává válhat. Prahlāda Mahārāja kiváló példát mutatott arra, hogyan kell a lelki tanítómesterre gondolni, és hogyan kell békésen elfogadni az irányítását.