HU/SB 7.5.29
29. VERS
- śrī-nārada uvāca
- guruṇaivaṁ pratiprokto
- bhūya āhāsuraḥ sutam
- na ced guru-mukhīyaṁ te
- kuto ’bhadrāsatī matiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-nāradaḥ uvāca—Nārada Muni mondta; guruṇā—a tanító által; evam—így; pratiproktaḥ—válaszolva; bhūyaḥ—újra; āha—mondta; asuraḥ—a hatalmas démon, Hiraṇyakaśipu; sutam—fiának; na—nem; cet—ha; guru-mukhī—tanárod szájából származik; iyam—ezt; te—tiéd; kutaḥ—honnan; abhadra—ó, szerencsétlenséget hozó; asatī—nagyon rossz; matiḥ—hajlam.
FORDÍTÁS
Śrī Nārada Muni így folytatta: Hiraṇyakaśipu meghallgatta a tanító válaszát, s aztán újra fiához, Prahlādához fordult: „Te átkozott — mondta neki —, családunk szégyenfoltja! Ha nem a tanáraidtól tanultad mindezt, akkor kitől?”
MAGYARÁZAT
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura elmagyarázza, hogy az odaadó szolgálat valójában bhadrā satī, nem pedig abhadra asatī. Más szóval ha valaki ismeri az odaadó szolgálatot, az nem lehet kedvezőtlen, és az illemszabályoknak sem mond ellent. Mindenkinek kötelessége megtanulni az odaadó szolgálatot. Prahlāda Mahārāja ösztönös műveltsége tehát kedvező és tökéletes volt.