HU/SB 9.7.20
20. VERS
- ṣaṣṭhaṁ saṁvatsaraṁ tatra
- caritvā rohitaḥ purīm
- upavrajann ajīgartād
- akrīṇān madhyamaṁ sutam
- śunaḥśephaṁ paśuṁ pitre
- pradāya samavandata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ṣaṣṭham—a hatodik; saṁvatsaram—év; tatra—az erdőben; caritvā—vándorolva; rohitaḥ—Hariścandra fia; purīm—fővárosában; upavrajan—odament; ajīgartāt—Ajīgartától; akrīṇāt—vett; madhyamam—a második; sutam—fiút; śunaḥśepham—akit Śunaḥśephának hívtak; paśum—hogy áldozati állatként használják; pitre—apjának; pradāya—felajánlva; samavandata—tisztelettel felajánlotta hódolatát.
FORDÍTÁS
Miután már hat évet eltöltött az erdőben barangolva, Rohita visszatért apja fővárosába. Ajīgartától megvásárolta Śunaḥśepha nevezetű második fiát, akit átadott apjának, Hariścandrának, hogy használja őt áldozati állatként, majd tiszteletteljes hódolatát ajánlotta az apjának.
MAGYARÁZAT
Megtudhatjuk, hogy azokban az időkben bármilyen célra lehetett embert vásárolni. Hariścandrának szüksége volt valakire, akit állatként feláldozhat egy yajña során, és így teljesítheti Varuṇának tett ígéretét, ezért fia vett valakitől egy embert. Évmilliókkal ezelőtt az állatáldozat és a rabszolga kereskedelem egyaránt létezett. Valójában ezek a dolgok már időtlen idők óta léteznek.