HU/SB 10.6.11
11. VERS
- sā muñca muñcālam iti prabhāṣiṇī
- niṣpīḍyamānākhila-jīva-marmaṇi
- vivṛtya netre caraṇau bhujau muhuḥ
- prasvinna-gātrā kṣipatī ruroda ha
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sā—ő (Pūtanā rākṣasī ); muñca—add fel; muñca—add fel; alam—ne szopd tovább a mellem; iti—így; prabhāṣiṇī—kiabálva; niṣpīḍyamānā—nagyon szorítva; akhila-jīva-marmaṇi—minden életközpontjában; vivṛtya—tágra nyitotta; netre—két szemét; caraṇau—két láb; bhujau—két kéz; muhuḥ—újra és újra; prasvinna-gātrā—verejtékező testével; kṣipatī—dobva; ruroda—nagyon kiabált; ha—valóban.
FORDÍTÁS
Pūtanā démon számára elviselhetetlen volt, hogy Kṛṣṇa minden életközpontját szorítani kezdte, ezért felkiáltott: „Kérlek, hagyj, hagyj! Ne szopd tovább a mellemet!” Elöntötte a veríték, szemei tágra nyíltak, és kezével-lábával hadonászva nagy hangon egyre csak kiáltozott.
MAGYARÁZAT
A rākṣasī szigorú büntetést kapott Kṛṣṇától. Kezét és lábát ide-oda dobálta, és Kṛṣṇa is rugdosni kezdte őt lábával, hogy méltóképpen megbüntesse gonosz tetteiért.