HU/SB 10.6.41
41. VERS
- kaṭa-dhūmasya saurabhyam
- avaghrāya vrajaukasaḥ
- kim idaṁ kuta eveti
- vadanto vrajam āyayuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kaṭa-dhūmasya—a tűzből áradó füstnek, amelyben Pūtanā testének különböző részei égtek; saurabhyam—az illatát; avaghrāya—amikor orrukon beszívták; vraja-okasaḥ—Vrajabhūmi lakói a távolban; kim idam—mi ez az illat; kutaḥ—honnan jön; eva—valóban; iti—így; vadantaḥ—beszéltek; vrajam—Nanda Mahārāja lakhelyét, Vrajabhūmit; āyayuḥ—elérték.
FORDÍTÁS
Amikor Vrajabhūmi lakói közül sokan a távolból megérezték a Pūtanā égő testéből áradó füst illatát, elcsodálkoztak. „Honnan jön ez az illat?” — kérdezték, s odasiettek, ahol Pūtanā teste égett.
MAGYARÁZAT
Az égő tűzből áradó füst illata általában nem túl kellemes. A csodálatos illatot megérezve ezért Vraja lakói nagyon meglepődtek.