HU/Prabhupada 0313 - Minden elismerés Krisnát illeti

Invalid source, must be from amazon or causelessmery.com

Lecture on SB 3.26.42 -- Bombay, January 17, 1975

L'affaire du dévot est de glorifier. Il ne s'attribue aucun mérite pour lui-même. En fait, il n'y a rien à aucun mérite à s'attribuer. Le bénéfice total va à Krishna. Un dévot ni revendications, ni que ce soit possible. Même il peut être un très, un très grand dévot, il ne réclamera jamais quelque crédit pour ses activités glorieuses. Ses activités glorieuses signifie rendre Krishna glorieux. Ce sont ses activités glorieuses, pas comme le soi-disant matérialiste, il prend, veut prendre le bénéfice. Non. Sva-karmana tam abhyarcya siddhim vindati mānavah (BG 18.46). Ssva-karmana. Vous pouvez être engagé dans n'importe quel type de travail, n'importe quel département de travail. Mais par la force de votre travail, vous établissez l'existence de Dieu, Krishna, et tout ce qui est fait, cela se fait sous la direction experte de Krishna. Le soleil se lève exactement à l'heure, et il est exactement fixé dans le temps. Et la température, s'accorde avec la saison différent, le mouvement, uttarayana, daksināyana - tout est géré de façon si experte sous l'ordre du Suprême. Mayādhyakṣena prakrtih (BG 9.10). Ne pensez pas que le soleil travaille si bien automatiquement. Pas de façon automatique. Le maître est là, Krishna. Yasyājñayā bhramati sambhrta-kala-cakrah. Le soleil est une substance si puissante dans cet univers. Il y a des millions de soleils. C'est un soleil seulement - mais il est en train de réaliser l'ordre de Krishna. Yac-caksur esa savita sakala-grahānām raja samasta-sura-mūrtir asesa-tejāh. Asesa-tejāh, une lumière illimitée, un feu illimité, une chaleur illimitée. Asesa. Asesa-tejāh. Il n'y a pas de comparaison entre la lumière du soleil et la chaleur du soleil. Il n'y a pas de comparaison dans cet univers. Illimitée. Pour des millions et des millions d'années, cela vient du soleil, la lumière et la chaleur en sortent, mais il n'y a pas de diminution. C'est le même qu'il était il y a des millions d'années, et après vous donnez de la lumière et de la chaleur pour des millions d'années, la même quantité de lumière et de chaleur est toujours là.

Donc, s'il est possible pour une chose matérielle, après avoir donné une chaleur et une lumière illimitée, qu'elle reste la même, de même, le Seigneur Suprême, en étendant Sa puissance, par Son énergie, Il reste le même. Il ne diminue pas. Pūrnasya purnam adaya purnam eva avasisyate (Īśo Invocation). Donc, si nous pouvons voir même un objet matériel, dont la chaleur émanait pour plusieurs millions et millions - cela reste la même chaleur, il maintient la même chaleur, la même la lumière, pourquoi cela n'est-il pas possible pour le Suprême? Par conséquent la Isopanisad nous informe que pūrnasya purnam adaya purnam eva avasisyate. Si vous prenez toute l'énergie de Krishna de Krishna, et encore, toute l'énergie est là. Mais vous serez surpris aujourd’hui. Les Dieux modernes - Il y a tellement de "Dieux modernes", je ne veux pas les nommer. Mais un Dieu moderne, il a donné son pouvoir à son disciple, et le, quand il est venu dans la conscience, alors, il se mit à pleurer. Le disciple a demanda au gourou, "Pourquoi pleures-tu, monsieur?" "Maintenant, j'ai tout fini. Je vous ai tout donné. Je vous ai tout donné, donc je suis maintenant ruiné ". Ce n'est pas spirituel. Ceci est matériel. J'ai eu cent roupies. Si je vous paye cent roupies, alors ma poche est vide. Mais Krishna n'est pas comme ça. Krishna peut fabriquer des centaines de milliers et des millions de Krishna, et encore, Il est Krishna. C'est Krishna. La puissance n'est jamais'épuisée. C'est ce qu'on appelle pūrnasya purnam adaya purnam eva avasisyate (Īśo Invocation).

Donc, cette imitation de Dieu ne nous aidera pas. Le vrai Dieu. Le Vrai Dieu,

īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ

sac-cid-ānanda-vigrahaḥ

anādir ādir govindaḥ

sarva-kāraṇa-kāraṇam

(Bs. 5.1)

Sarva-karana-karanam, Il ne s'épuise jamais. Il n'est jamais épuisé. Il est dit ceci:

yasyaika-niśvasita-kālam athāvalambya

jīvanti loma-vilajā jagad-aṇḍa-nāthāḥ

viṣṇur mahān sa iha yasya kalā-viśeṣo

govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi

(Bs. 5.48)

Les millions d'univers sortent dans Sa période de respiration, et encore, ils sont anéantis lorsque la respiration est finie (lorsqu'il inspire). De cette façon, les univers se créent. Jagad-anda-nāthāh. Jagad-anda-nāthāh. Jagad-anda signifie l'univers, et nātha, le Seigneur de l'univers, signifie Brahma. Donc il a une durée de vie. Et quelle est cette durée de vie? La période de la respiration de Maha-Visnu. _____________________- Egy bhaktának a dicsőítés a dolga. Nem magának akar jó hírnevet szerezni. Valójában nincs is elismerés, amit meg kéne szerezni. Minden elismerés Kṛṣṇát illeti. Egy bhakta sohasem követeli ezt magának; ez nem is lehetséges. Még ha egy igen emelkedett bhaktáról van is szó, soha nem várna elismerést a dicsőítő tevékenységéért. Az ő dicsőítő tevékenysége arra irányul, hogy Kṛṣṇát dicsőítse. Ez az ő dicsőítő tevékenysége, ellentétben az úgynevezett materialista felfogással, amelyben az illető magának akarja az elismerést. Nem. Sva-karmaṇā tam abhyarcya siddhiṁ vindati mānavaḥ (BG 18.46). Sva-karmaṇā. Bármilyen munkát végezhet valaki, bármilyen területen. A munkája segítségével bizonyítja Isten, Kṛṣṇa létezését, és bármit is csinál az illető, az Kṛṣṇa hozzáértő vezetésével történik. A nap pontosan időben kel és pont időben nyugszik. A hőmérséklet a különböző évszakoknak megfelelően, a mozgás, uttarāyaṇa, dakṣiṇāyana – a Legfelsőbb irányítása alatt minden tökéletesen történik. Mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ (BG 9.10). Senki ne gondolja, hogy a Nap magától kel olyan szépen. Ez nem automatikusan történik. Ott a mester, az irányító: Kṛṣṇa. Yasyājñayā bhramati sambhṛta-kāla-cakraḥ. A Nap olyan meghatározó eleme ennek az univerzumnak. Több millió nap létezik. Ez csak egyetlen nap – mégis Kṛṣṇa utasítását hajtja végre. Yac-cakṣur eṣa savitā sakala-grahāṇāṁ rājā samasta-sura-mūrtir aśeṣa-tejāḥ. Aśeṣa-tejāḥ azt jelenti: határtalan fény, határtalan tűz, határtalan hő. Aśeṣa. Aśeṣa-tejāḥ. Nem tudjuk mihez hasonlítani a napfényt, sem a nap hőjét. Nincs mihez hasonlítani a napot ebben az univerzumban. Határtalan. A fény és a hő évmilliók óta a napból árad, mértékük mégsem csökken. Ugyanolyan, mint évmilliókkal ezelőtt, és miután már évmilliók óta kapjuk a fényt és a hőt, még mindig ugyanannyi van belőle.

Tehát ha lehetséges egy anyagi dolog számára, hogy miután határtalan fényt és hőt adott le, mégis változatlan maradt, hasonlóképpen a Legfelsőbb Úr, azáltal, hogy kiterjeszti erejét és energiáját, ugyanaz marad. Nem lesz kevesebb. Pūrṇasya pūrṇam ādāya pūrṇam eva avaśiṣyate (Īśo Invocation). Tehát ha csak egy anyagi tárgy példáját nézzük is, azt, hogyan árad a hő milliók és milliók számára – a hő mégis változatlan marad, ugyanazt a meleget táplálja, ugyanazt a fényt, akkor miért is lenne mindez lehetetlen a Legfelsőbb számára? Ezért az Īśopaniṣad azt mondja nekünk, hogy pūrṇasya pūrṇam ādāya pūrṇam eva avaśiṣyate. Ha elvesszük Kṛṣṇa összes erejét, akkor is megmarad minden ereje ugyanúgy. Manapság azonban meglepődhetünk. A modern Istenek… Annyi „Modern Isten” létezik manapság; nem akarom őket megnevezni. Az egyik ilyen modern Isten átadta hatalmát a tanítványának, és amikor mindez tudatosodott benne (a mesterben), sírni kezdett. A tanítvány megkérdezte a guruját: „Miért sírsz, uram?” „Befejeztem mindent. Mindent megadtam neked. Átadtam neked mindent, ezért most nekem befellegzett.” Ez nem spirituális. Ez anyagi. Van száz rúpiám. Ha fizetek neked száz rúpiát, akkor a zsebem üres lesz. Kṛṣṇa nem ilyen. Kṛṣṇa több száz, több ezer, több millió Kṛṣṇát tud létrehozni; Ő mégis Kṛṣṇa marad. Ilyen Kṛṣṇa. Az ereje sosem merül ki. Ezt hívják úgy, hogy: pūrṇasya pūrṇam ādāya pūrṇam eva avaśiṣyate (Īśo Invocation).

Így ha valaki Istent szeretné utánozni, az nem segít rajtunk. Az igazi Isten. Az igazi Isten: