HU/Prabhupada 0628 - Mi nem fogadunk el olyan dolgokat, hogy „talán" vagy „esetleg". Nem. A tényeket fogadjuk el
Lecture on BG 2.13 -- Pittsburgh, September 8, 1972
Tehát itt a tökéletes tudást mondja el Kṛṣṇa:
- dehino 'smin yathā dehe
- kaumāraṁ yauvanaṁ jarā
- tathā dehāntara-prāptir
- dhīras tatra na muhyati
- (BG 2.13)
Dehinaḥ, az élő lélek teste változik. Hasonlón a halált követően, az úgynevezett halált követően... Mivel nincs halál. A durva fizikai test működésének leállása után a lélek egy másik durva fizikai testbe kerül. Ez az állítás a Bhagavad-gītāból származik. És ha elfogadjuk, hogy „Ez tény”, akkor a lelki életünk azonnal elkezdődik. Enélkül a megértés nélkül nem beszélhetünk lelki megértésről. Minden bizonytalanság, „talán” vagy „esetleg” egyszerűen csak elmebeli spekuláció. Ezeket a teóriákat az úgynevezett tudósok és filozófusok mozdítják előre. De mi nem fogadunk el olyan dolgokat, hogy „talán” vagy „esetleg.” Nem. Mi azt fogadjuk el, ami a valóság. Ez nem hit kérdése, ez tény. Ez tehát a tény.
Most tehát az a kérdés, hogy a lélekvándorlás hogyan zajlik. Mondjuk, hogy ezután az élet után egy jobbat kapok, ez jó. De ha alacsonyabb szintű életformát kapunk, akkor mi a helyzet? Tegyük fel, hogy macska, vagy kutya vagy tehén életet kapok. Vagy mondjuk azt, hogy ismét Amerikában születek meg. De ha a testeteket lecserélitek, akkor minden körülmény meg fog változni. Mint emberek, minden védelmet megkaptok az államtól, de amint egy másik testet kaptok, legyen az fa vagy állat test, a bánásmód is megváltozik. Az állatok vágóhídra kerülnek, a fákat kivágják. Nem tiltakozhatnak ellene. Ez a helyzet az anyagi életben. Egyszer jobb élethelyzetet kapunk, máskor alacsonyabb élethelyzetet. Nincs garancia. Ez a munkámtól függ majd. Ez gyakorlati dolog. Ebben az életben is, ha képzetté válsz, akkor igen jó jövőd van. Ha nem vagy tanult, akkor a jövőd nem olyan fényes. Hasonlóan, ebben az emberi létformában megoldhatjuk az ismétlődő születés és halál problémáját. És az emberi létformának ez az egyetlen feladata, hogy hogyan kerüljünk ki ebből az anyagi élethelyzetből, a születés, halál, öregség és betegség helyzetéből. Meg tudjuk oldani. És a megoldás a Kṛṣṇa-tudat. Amint Kṛṣṇa-tudatúvá válunk... A Kṛṣṇa-tudat Kṛṣṇát, a Legfelsőbbet, Őt, az Urat, Istent jelenti. Mi Kṛṣṇa szerves részei vagyunk. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Csak ezt kell megérteni... Mint ahogyan megérted az apád, a testvéreid és önmagad. Mindannyian apátok fiai vagytok. Nem nehéz ezt megérteni. Ahogyan az apa tartja el az egész családot, hasonlóan Kṛṣṇa, a Legfelsőbb Úr vagy Isten, akinek megszámlálhatatlan gyermeke van, az élőlények, és Ő is eltartja a teljes testet, az egész családot. Mi ebben a nehéz? A következő kötelességünk, hogy váljunk fejlett tudatúvá. Mint egy jó gyerek, aki úgy érez, hogy „Apám olyan sok jót tett értem. Meg kell hálálnom, vagy legalább azt elfogadnom, hogy tartozom neki mindazért, amit értem tett.” Ezt az érzést nevezik Kṛṣṇa-tudatnak.