HU/Prabhupada 0786 - Vár a Yamarāja általi büntetésre
Lecture on SB 6.1.48 -- Dallas, July 30, 1975
Prabhupāda: A brahmacārīnak a gurukulában kell maradnia, egészen 25 éves koráig. Akkorra lesz képzett. Ha a guruja azt látja, hogy meg kell házasodnia, akkor hazamegy és megházasodik. Egyébként a tanítás az, hogy egész életén át maradjon brahmacārī. Nincs szükség arra, hogy belépjen... Mivel az emberi élet Isten megértésére való. Nem a szex élvezetére vagy érzékkielégítésre. Egyszerűen arra való, hogy... Itt egy lehetőség, hogy az ember megértse az eredeti helyzetét, azt, hogy ő egy lélek, és azt, hogy Kṛṣṇa, vagy a Legfelsőbb Úr szintén lélek. A lélek, az egyéni lélek Kṛṣṇa szerves része. Ezért kötelessége az egésszel maradni. Mint egy mechanikus rész, egy csavar az írógépben. Ha a csavar a géppel marad, akkor értékes. Ha pedig a csavar a gép nélkül van, akkor értéktelen. Ki törődik egy kis csavarral? De amikor az a csavar hiányzik a gépből, akkor el kell menned megvenni, és öt dollárt kérnek érte. Miért? Amikor a géphez van rögzítve a csavar, értékes. Olyan sok példa van erre. Mint a tűz szikrái. Amikor ég a tűz, apró szikrákat látsz. Ez nagyon szép. Azért nagyon szép, mert a tűzzel együtt van. De amint a szikra kihullik a tűzből, nincs értéke. Senkit nem érdekel. Vége. Ehhez hasonlóan ameddig Kṛṣṇával vagyunk, az Ő szerves részeként, addig értékesek vagyunk. Amint azonban kikerülünk Kṛṣṇa érintéséből, értéktelenné válunk. Ezt kell megértenünk.
És hogy hogyan maradjunk mindig Kṛṣṇával, ez az emberi élet célja. S ha nem így teszünk, az bűn. Akkor büntethetővé válunk: „Megkaptad a lehetőséget, hogy megértsd önmagad, Kṛṣṇát és a kapcsolatod Vele. Nem éltél ezzel a lehetőséggel.” Megbűnhődik az illető: „Rendben van, újra állat leszel, megint a születés és halál körforgásában.” Tehát nagyon-nagyon körültekintőnek kell lennünk. Ne higgyétek azt, hogy „Függetlenek vagyunk, és megtehetünk bármilyen ostobaságot, amit csak szeretnénk." Ez egy nagyon kockázatos élet. Ne gondolkodjatok ilyen ostobán! Van egy szokásos... Itt van Yamarāja. Mivel Kṛṣṇa fiai vagyunk... Amikor Kṛṣṇa úgy akarja, hogy „A fiaim, ezek a gazemberek szenvednek az anyagi világban. Hadd jöjjenek haza,” s ezért személyesen eljön Ő Maga. Yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati bhārata, tadātmānaṁ sṛjāmyaham (BG 4.7). Arra vágyik, hogy „Ezek a gazemberek itt rothadnak az anyagi világban, születésről-születésre. Hadd jöjjenek vissza!” Mivel ennyire szeretetteljes. Tehát.. És ha valaki nem használja az emberi létformát, nem él azzal a lehetőséggel, hogy visszamenjen haza, vissza Istenhez, az bűn. És bűnhődni fog.
A tanulság tehát az, hogy mindenkinek el kell fogadnia a Kṛṣṇa-tudatú mozgalmat, máskülönben Yamarāja büntetése vár rá.
Nagyon köszönöm!
Bhakták: Jaya Śrīla Prabhupāda!