HU/Prabhupada 0589 - Megcsömörlöttünk ettől az anyagi változatosságtól
Lecture on BG 2.20 -- Hyderabad, November 25, 1972
Ezért az a a vágy, hogy Isten létébe merülök, eggyé válok Vele... Mint a példa, amit adtunk, „Egy vízcsepp vagyok. Most beleolvadok a nagy óceánba. Ezért óceánná válok.” Általában ezt a példát adják a Māyāvādī filozófusok. A vízcsepp, amikor elkeveredik az óceán vizével, akkor eggyé válnak. Ez csak képzelődés. Minden víz molekuláris. Sok egyedi molekuláris részből áll. Ettől eltekintve, tételezzük fel, hogy elkeveredsz a vízzel, és beleolvadsz a Brahman létezésbe, a samudrába, a tengerbe vagy az óceánba. Majd újra elpárologsz, mert a víz elpárolog az óceánból és felhővé válik és újra leesik a földre, és megy megint az óceánba. Ez történik. Ezt āgamana-gamanának nevezik, menni és újra elkeveredni. Ennek mi a haszna? De a Vaiṣṇava filozófia azt mondja, hogy nem akarunk elkeveredni a vízzel, hanem hal akarunk lenni az óceánban. Ez egy jó dolog. Ha valaki hal lesz, nagy hal vagy kicsi... Ez nem számít. Ha mélyre merülsz a vízbe, akkor nincs többé elpárolgás. Ott maradsz.
Hasonlóan a lelki világban, a Brahman sugárzásban, ha... Nirbheda-brahmānusandhi. Azok, akik próbálnak beleolvadni a Brahman létbe, számukra ez nem igazán biztonságos. A Śrīmad-Bhāgavatam leírja erről. hogy vimukta-māninaḥ. Vimukta-māninaḥ. Azt gondolják, hogy „Most belemerültem a Brahman sugárzásba. Biztonságban vagyok.” Nem, ez nem biztonságos. Mert azt mondják, āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty (SB 10.2.32). Még ha valaki hatalmas lemondások és vezeklések után fel is emelkedik, paraṁ padam, belemerül a Brahman sugárzásba. Mégis, onnan is leesik. Leesik. Mert a Brahman, a lélek ānandamaya. Ahogyan Kṛṣṇa, vagy az Abszolút, az Istenség Legfelsőbb Személyisége ānandamayo 'bhyāsāt (Vedānta-sūtra 1.1.12), sac-cid-ānanda-vigrahaḥ (Bs. 5.1). Tehát csak a Brahman létbe olvadva nem lehet senki ānandamaya. Mint ha nagyon magasra is szállsz az égen. Ahhoz, hogy ott is maradj, nem igazán ānandamaya. Ha menedéket találsz valamelyik bolygón, akkor az ānandamaya. Máskülönben újra vissza kell jönnöd erre a bolygóra.
Tehát nirviśeṣa, változatosság nélküli, akkor pedig nem lehet ānanda. A változatosság az élet sója. Tehát próbálkozunk... Megcsömörlöttünk ettől az anyagi változatosságtól. Ezért vannak, akik megpróbálják ezt a változatosságot lenullázni, vannak, akik pedig megpróbálják személytelenné tenni. De ez nem fogja megadni nekünk a megfelelő transzcendentális örömöt. Ha fel is tudsz emelkedni a Brahman sugárzásba, és menedéket veszel Kṛṣṇánál vagy Nārāyaṇánál... Megszámlálhatatlan bolygó létezik a Brahman sugárzásban. Ezeket Vaikuṇṭhalokának nevezik. És a legmagasabban álló Vaikuṇṭhaloka neve Goloka Vṛndāvana. Tehát ha elég szerencsés vagy, hogy ezeknél a bolygóknál találj menedéket, akkor örökké boldog leszel a tudás áldott helyzetében. Máskülönben, egyszerűen csak belemerülni a Brahman sugárzásba nem túl biztonságos. Mert mi ānandát akarunk. Tehát a személytelen semmiben nem lehet semmilyen ānanda. De mivel nincs információjuk a Vaikuṇṭha bolygókról, a Māyāvādī filozófusok újra visszajönnek, ismét ezekre az anyagi bolygókra. Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adhaḥ (SB 10.2.32). Az adhaḥ azt jelenti, ebben az anyagi világban. Ezt már többször elmagyaráztam. Sok nagy-nagy sannyāsī van. Feladták ezt az anyagi világot, mint mithyā, jagan mithyā, és sannyāsát fogadtak el, majd újra, néhány nap múlva társadalmi szolgálatba, politikába fogtak. Mert nem tudták megvalósítani, hogy mi a Brahman. Az ānandáért ezekben az anyagi tettekben kell részt venniük. Az ānanda miatt... Ānandamayo 'bhyāsāt, ezt akarjuk (Vedānta-sūtra 1.1.12). Ha tehát nincs lelki ānanda, mert kell lennie, akkor az alacsonyabb minőségbe kell jönniük. Ez az anyagi világ az alacsonyabb minőség. Aparā. Ha nem jutunk lelki ānandához, vagy felsőbbrendű örömhöz, akkor ezt az anyagi örömöt kell elfogadnunk. Mert örömöt akarunk. Mindenki öröm után kutat.