HU/Prabhupada 0844 - Egyszerűen azzal, hogy a királyt elégedetté teszed, a Mindenható Atyának is is örömet szerzel
731216 - Lecture SB 01.15.38 - Los Angeles
Tehát korábban, az egész bolygó, Bhāratavarṣa... Bhāratavarṣának hívták. És egy császár kormányozta. Ezért áll az itt, hogy sva-rāṭ. A sva-rāṭ azt jelenti, hogy teljesen független. Yudhiṣṭhira Mahārāja nem volt egyetlen más király vagy állam alárendeltje sem. Teljesen független volt. Bármit megtehetett, amit csak akart. Ez a király. Ez a császár. Ha az úgynevezett király vagy elnök néhány gazember szavazó voksától függ, akkor ő miféle sva-rāṭ? Jelenleg az úgynevezett elnök néhány gazember szavazatától függ. Ez minden. Ezek a gazemberek nem tudják, kire szavaznak, ezért egy másik gazembert választanak meg, és amikor nem teljesít jól, siránkoznak. Ti választottátok. Most mit sírtok? Mivel gazemberek. Fogalmuk sincs. Tehát ez az, ami történik. De valójában az államfőnek sva-rāṭnak, teljesen függetlennek kell lennie. Nem a prajā szavazataitól függőnek. Csak Kṛṣṇától függ, mint Yudhiṣṭhira Mahārāja. Mindegyik Pāṇḍava is Kṛṣṇa parancsát követte.
Tehát a király vagy a császár Kṛṣṇa képviselője. Ezért őt naradevaként tisztelik. A király másik neve naradeva, „Isten, mint egy emberi lény.” "Isten, mint emberi lény,” így tisztelik tehát a királyt. Mivel ő Kṛṣṇa képviselője. Kṛṣṇa bármelyik képviselője... Épp, mint a király... Nem úgy, mint a jelenlegi király vagy miniszterelnök, de ez lenne az ideális helyzet. Tehát olyan tökéletes képviselőnek kell lennie, hogy... Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura úgy fogalmaz, hogy yasya prasādād bhagavat-prasādaḥ. Ha a király Isten igazi képviselője, akkor pusztán azáltal, hogy elégedetté teszitek a királyt, elégedetté teszitek a Mindenható Atyát, Istent. Ez volt a... Szóval Kṛṣṇa miért akarta a kurukṣetrai csatában Yudhiṣṭhira Mahārājat a trónra ültetni? Mert tudta, hogy „Ő az Én megfelelő képviselőm, nem Duryodhana. Ezért harcnak kell lennie, ezzel a Duryodhanával és a társaival pedig végezni kell, és Yudhiṣṭhirát megtenni királynak.”
A kiválasztás... Ez a paramparā. Tehát Yudhiṣṭhira felelőssége, hogy a következő király... Mivel ő le fog mondani. „A következő császárnak is ugyanannyira képzettnek kell lennie, mint én vagyok.” Ezért mondják, hogy susamaṁ guṇaiḥ. Susamam, „Pontosan az én képviselőm. Neki megvan ... Az unokámnak, Parīkṣitnek, ugyanolyan képesítése van, mint nekem, ezért őt kell beiktatni.,” nem pedig egy csavargót. Nem. Azt nem lehet. Amikor Parīkṣit Mahārāja megszületett, ő volt az egész Kuru dinasztia egyetlen gyermeke. Mindenki más halálát lelte a csatában. Nem csak egyetlen gyermek volt, árván is született. Az anyja méhében volt. Az anyja terhes volt. Az apja, Abhimanyu, Arjuna fia, csak tizenhat éves volt, elment a csatába harcolni. Ő tehát nagyszerű harcos volt. Hét megtermett férfi kellett hozzá, hogy megöljék: Bhīṣma, Droṇa, Karṇa, Duryodhana, ők így hát mind összefogtak. Nem volt kegyelem. Ez az Abhimanyu az unokája, a dédunokája volt mindazoknak a hősöknek, akik bekerítették, hogy megöljék. Hőn szeretett unoka vagy dédunoka... Bhīṣma dédunokája, Duryodhana unokája. Azonban ez harc volt, kṣatriyák harca. Amikor harcolni kell menned, meg kell ölnöd az ellenfelet. Nem számít, hogy az a szeretett fiam, unokám, vagy dédunokám. Ez a kötelesség.