HU/Prabhupada 0982 - Amint szerzünk egy kocsit, legyen az bármilyen rozsdás, azt gondoljuk, hogy az milyen jó!
720905 - Lecture SB 01.02.06 - New Vrindaban, USA
A Bhāgavata azt mondja, yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke, Nem ez a test vagyok. Ez csak egy jármű. Pont, mint amikor utazunk egy autóban, vezetjük az autót. Nem vagyok az az autó. Ehhez hasonlóan ez a yantra, az autó, egy mechanikus autó. Kṛṣṇa vagy Isten adta nekem, én akartam. A Bhagavad-gītā kijelenti, hogy īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe 'rjuna tiṣṭhati (BG 18.61). „Óh, Arjuna, a Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van.” Bhrāmayan sarva-bhūtāni yantrārūḍhāni māyayā, „Ő irányítja az élőlények vándorútját, akik az anyagi energia szekerén ülnek.” (BG 18.61) sarva-bhūtāni, „szerte az univerzumban.” Yantrārūḍhāni māyayā, egy autóval utazva, vezetve egy autót, amit az anyagi természet adott. A valódi helyzetünk tehát az, hogy lelkek vagyunk, kaptunk egy szép autót, ami igazából nem egy szép autó, de amint megkapjuk, legyen bármilyen rozsdás is, azt gondoljuk, ez nagyon jó, és azonosulunk vele, „Ezt az autót kaptam, azt az autót kaptam.” Az ember elfelejti... Ha valaki egy nagyon drága autót vezet, megfeledkezik magáról, hogy egy szegény ember. Azt gondolja, „Ez a kocsi vagyok.” Ez az azonossága.
Tehát yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke sva-dhīḥ kalatrādiṣu bhauma ijya-dhīḥ (SB 10.84.13). Az, aki a testét gondolja önmagának, önvalónak, és a testi kapcsolatokat, sva-dhīḥ, „Ők az enyémek. Az én testvérem, az én családom, az én nemzetem, az én közösségem, az én társadalmam,” oly sok dolog, az én valamim, én és enyém. Ez az „én” és „enyém” testhez kapcsolódó tévképzete. Yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke sva-dhīḥ kalatrādiṣu bhauma ijya-dhīḥ (SB 10.84.13) Bhauma ijya-dhīḥ, bhūmi, a bhūmi jelentése föld. Ijya-dhīḥ, az ijya imádandót jelent. Tehát jelenleg igen erős az az elképzelés, hogy „Én ez a test vagyok,” „amerikai vagyok,” „indiai vagyok,” „európai vagyok,” „hindu vagyok,” „muzulmán vagyok,” „brāhmaṇa vagyok,” „kṣatriya vagyok,” „śūdra vagyok,” „ez vagyok, az vagyok...” Ez nagyon erős és bhauma ijya-dhīḥ, mivel egy bizonyos testtel azonosítom magam, és ahonnan ez a test származik, azt a földet imádandónak tekintem. Ez a nacionalizmus. Tehát yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke sva-dhīḥ kalatrādiṣu bhauma ijya-dhīḥ (SB 10.84.13), yat-tīrtha-buddhiḥ salile, és tīrtha, zarándokhely.
Elmegyünk, fürdőt veszünk a folyóban, mint ahogy a keresztények fürdenek meg a Jordán folyóban, vagy a hinduk Hardwarba mennek, a Gangeszban fürdenek, vagy Vṛndāvanába mennek, ott fürdenek. És azt gondolják, hogy megfürdenek, ezzel a feladatukat befejezték. Nem! Valójában az ilyen zarándoklatok, szent helyek lényege az, hogy tapasztalatra, lelki fejlődésre tegyenek szert. Mivel sok lelkileg fejlett személy él ezeken a helyeken. Ezért kell az ilyen helyekre menni, meg kell találni a tapasztalt transzcendentalistákat, és leckét venni tőlük. Ezt jelenti igazából zarándoklatra menni! Nem csak azt, hogy megyek és megfürdök, ezzel a dolog le van tudva. Nem! Tehát
- yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke
- sva-dhīḥ kalatrādiṣu bhauma ijya-dhīḥ
- yat-tīrtha-buddhiḥ salile na karhicij
- janeṣv abhijñeṣu...
- (SB 10.84.13)
Abhijñe, az, aki ismeri. Azt a személyt kell megközelítenünk, aki jól ismeri a dolgokat, abhijñaḥ. Kṛṣṇa abhijñaḥ, svarat. Ehhez hasonlóan természetesen Kṛṣṇa képviselője is abhijñaḥ. Ha valaki Kṛṣṇa társaságában van, ha valaki beszél Kṛṣṇával, neki abhijñaḥ, nagyon tanultnak kell lennie, mert leckéket vesz Kṛṣṇától. Ezért... Kṛṣṇa tudása tökéletes, ezért, mivel ő a tudását Kṛṣṇától kapja, az ő tudása szintén tökéletes. Abhijñaḥ. És Kṛṣṇa beszél. Ez nem valami kitalált dolog, nem! Kṛṣṇa, ezt már korábban elmondtam, Kṛṣṇa mindenki szívében ott ül, és Ő a hiteles személlyel beszél. Mint egy nagy ember, ő egy hiteles személlyel beszél, nem pazarolja az idejét az ostobákra. Ő beszél, ez tény, de nem az ostobákkal, hanem a hiteles képviselővel! Hogyan lehet ezt tudni? A Bhagavad-gītāba áll, hogy teṣāṁ satata-yuktānām (BG 10.10), ki a hiteles képviselő.