HU/Prabhupada 0271 - Kṛṣṇa neve Acyuta, Ő sosem eshet le
Lecture on BG 2.10 -- London, August 16, 1973
Ainsi, la qualité est la même, mais la quantité est différente. Ainsi, parce que la qualité est la même, nous avons obtenu toutes les tendances que Dieu a, comme Krishna les a. Krishna a une tendance amoureuse avec Sa puissance de plaisir, Srimati Radharani. De même, parce que nous sommes une partie intégrante de Krishna, nous avons également obtenu cette tendance amoureuse. C'est donc svabhava. Mais quand nous entrons en contact avec la nature matérielle... Krishna n'entre pas en contact avec la nature matérielle. Par conséquent, le nom de Krishna est Acyuta. Il ne tombe jamais. Mais nous nous sommes enclins à tomber, à être sous la... Prakrteh kriyamānāni. Nous sommes maintenant sous l'influence de la prakrti. Prakrteh kriyamānāni gunaih karmani sarvaśah (BG 3.27). Dès que nous tombons sous l'emprise de cette Prakrti, la nature matérielle, ce qui signifie... Prakrti est composée de trois qualités, la vertu, la passion et l'ignorance. Donc, nous capturons une des qualités. C'est la cause, Karanam guna-sanga (BG 13.22). Guna-sanga. Cela signifie s'associer avec une qualité différente. Guna-sanga asya jīvasya, de l'être vivant. C'est la cause. On peut se demander: "Si l'entité vivante est aussi bonne que Dieu, pourquoi une entité vivante est devenue un chien, et une entité vivante est devenue un dieu, demi-dieu, Brahma? " Maintenant, la réponse est Karanam. La raison est guna-sanga asya. Asya jīvasya Guna-Sanga. Parce qu'il est associé à un guna en particulier. Sattva-guṇa, rajo-guṇa, tamo-guṇa.
Donc, ces choses sont décrites de façon très vivante dans les Upanisads, comment le guna-sanga agit. Tout comme un feu. Il y a des étincelles. Le... Parfois, les étincelles tombent du feu. Maintenant, il y a trois conditions pour l'étincelle tombant du feu. Si l'étincelle tombe sur l'herbe sèche, elle peut immédiatement enflammer l'herbe, l'herbe sèche. Si l'étincelle tombe sur l'herbe ordinaire, elle brûle pendant un certain temps, puis de nouveau elle s'éteint. Mais si l'étincelle tombe dans l'eau, la qualité de feu est immédiatement éteinte. Ainsi, ceux qui sont capturés par le sattva-guna, sattva-guna, ils sont intelligents. Ils ont la connaissance. Tout comme un brahmana. Et ceux qui sont capturés par le rajo-guna, ils sont occupés à des activités matérielles. Et ceux qui ont capturé tamo guna-, ils sont paresseux et endormis. Voilà tout. Ce sont les symptômes. Tamo-guna signifie qu'ils sont très paresseux et endormis. Rajo-guna signifie très actif, mais actif comme un singe. Tout comme un singe très actif, mais ils sont tous dangereux. Dès que le... Singe, vous ne le verrez jamais inactif. Chaque fois qu'il va s'asseoir, il fera, "gat gat gat gat". xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A minőség ugyanaz, azonban a mennyiség különböző. Mivel minőségileg megegyezünk, ugyanazokhoz a dolgokhoz vonzódunk, mint Isten, Kṛṣṇa. Kṛṣṇa a szerető vonzódását a gyönyörenergiájával, Śrīmatī Rādhārāṇīval éli meg. Hasonlóképpen, mivel mi Kṛṣṇa szerves részei vagyunk, bennünk is megvan ez a szerető vonzódás. Ez a svabhāva. De amint kapcsolatba kerülünk ezzel az anyagi természettel… Kṛṣṇa nem kerül kapcsolatba az anyagi természettel. Ezért hívják Kṛṣṇát Acyutának. Ő sosem esik le. De mi hajlamosak vagyunk leesni, a hatása alá kerülni… Prakṛteḥ kriyamāṇāni. Most a prakṛti befolyása alatt vagyunk. Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ (BG 3.27). Amint leesünk e prakṛti, az anyagi természet karmai közé, ami azt jelenti… A prakṛti három minőségből áll, ezek a jóság, a szenvedély és a tudatlanság. Mi pedig elkapjuk ezek egyikét. Ez az ok, kāraṇaṁ guṇa-sanga (BG 13.22). A guṇa-saṅga azt jelenti, hogy kapcsolatban állni a különböző kötőerőkkel. Guna-saṅga asya jīvasya, az élőlény. Ez az ok. Valaki megkérdezheti, hogy „Ha az élőlény olyan jó, mint Isten, akkor miért lett az egyik élőlényből kutya, a másikból pedig isten, félisten, Brahmā?” Nos, a válasz: kāraṇam. Az ok a guṇa-saṅga asya. Asya jīvasya guṇa-saṅga. Mert az élőlény egy bizonyos guṇával áll kapcsolatban. Sattva-guṇa, rajo-guṇa, tamo-guṇa.
Ezeket a dolgokat, a guṇa-sanga működését az Upaniṣad nagyon színesen írja le. Csakúgy, mint a tűz, amiben ott vannak a szikrák. Néha a szikrák kipattannak a tűzből. A szikráknak három helye van, ahová eshetnek. Ha a szikra száraz fűre esik, azonnal lángra lobbanthatja azt. Ha közönséges fűre esik, egy darabig ég, aztán elalszik. Ám ha a szikra vízre esik, azonnal kialszik, elmúlik a tüzes természete. Tehát azok, akiket a sattva-guṇa, a sattva-guṇa kapott el, ők intelligensek. Van tudásuk, mint a brāhmaṇáknak. És azok, akiket a rajo-guṇa fogott el, azok az anyagi tettekben elfoglaltak. Akiket a tamo-guṇa ejtett fogságba, lusták és álmosak. Ez minden. Ezek a jelek. Tamo-guṇa azt jelenti: nagyon-nagyon lusták és aluszékonyak. A rajo-guṇa azt jelenti, hogy valaki nagyon aktív, de úgy aktív, mint egy majom. Ahogyan a majmok nagyon élénkek, de mind nagyon veszélyesek. Amint a… Soha nem fogsz tétlen majmot látni. Ha bármikor is leül, a következőt csinálja: „gat gat gat gat”.