HU/Prabhupada 0310 - Jézus Isten képviselője, és a hari-nāma Maga Isten
Lecture -- Seattle, October 2, 1968
Prabhupāda: Igen?
Mahāpuruṣa: Prabhupāda, van bármilyen ellentmondás, mert az Úr Jézus Krisztus és az Úr Caitanya mindketten a Kali-yugában jelentek meg, és az Úr Jézus Krisztus azt mondta, hogy: „Istenhez az egyetlen út általam vezet. Higgyetek bennem vagy hódoljatok meg nekem.” Az Úr Caitanya pedig azt tanította, hogy ebben a korban az egyetlen lelki valóság a hari-nāma.
Prabhupāda: Te hol látsz különbséget? Amikor az Úr Jézus Krisztus azt mondja: „Általam”, azt jelenti, ő Isten képviselője. A hari-nāma Isten. Tehát vagy Isten képviselője által vagy Isten által, a kettő ugyanaz. Isten és az Ő képviselője, nincs különbség köztük. Még a hétköznapi ügyletek is így működnek: ha elküldök egy képviselőt, aki aláír valamit a nevemben, akkor azt el kell fogadnom, hisz ő az én képviselőm. Hasonlóképpen, Istent megközelíteni Maga Isten vagy az Ő képviselője segítségével kell megközelítenem. Ugyanaz. Lehet, hogy a megértésük más volt. Mivel az Úr Jézus Krisztus olyan társadalomban tanított, amely nem volt túl fejlett. Ezt abból láthatjuk, hogy egy ilyen nagyszerű személyiséget, Isten tudatos személyt keresztre feszítették. Ebből látod, milyen volt az a társadalom. Más szóval, az a társadalom fejletlen volt. Így képtelenek voltak megérteni Isten teljes tanítását. Legyen elég ennyi: „Isten teremtett mindent. Fogadd el.” Nem voltak elég intelligensek ahhoz, hogy megértsék, hogyan történt a teremtés. Ha eléggé intelligensek lettek volna, nem feszítenek keresztre egy olyan nagyszerű személyiséget, mint Jézus Krisztus. Tehát meg kell értenünk, milyen a társadalom állapota. Ahogy a Koránban azt mondja Mohamed: „Mától nem lehet szexuális kapcsolatod az anyáddal.” Gondolj bele, milyen társadalom volt az. Tehát figyelembe kel vennünk az időt, a körülményeket, a társadalmat és aztán kell tanítani. Egy ilyen társadalomban nem lehet magas szintű filozófiai dolgokat megértetni, mint a Bhagavad-gītāban tanítottak. De az első fontos elvet, Isten tekintélyét elfogadja a Biblia és a Bhagavad-gītā is. A Biblia így kezdődik: „Isten a legfelsőbb hatalom.” A Bhagavad-gītā azzal zárul: ”Hódolj meg.” Hol a különbség? Csak az történik, hogy az időnek, társadalmi szintnek, helynek és az embereknek megfelelő a tanítás. Ez minden. Ezek az emberek nem olyanok, mint Arjuna. Értitek? Tehát amit Arjunának kell megértenie, azt olyan emberek, akik keresztre feszítették az Úr Jézus Krisztust, képtelenek felfogni. Ennek fényében kell tanulmányoznotok a kérdést. Ugyanarról van szó. Egy szótár, egy kis zsebszótár, egy gyerekeknek való szótár, és egy nemzetközi szótár, ugyancsak szótár, csak más az értékük. Az egyik a gyerekek egy csoportjának szól, a másik komoly tudósoknak. De egyikre sem mondhatjuk, hogy nem szótár. Nem mondhatjuk. Mindkettő szótár. Tehát figyelembe kell vennünk az időt, a helyet, a személyeket, minden körülményt. Ahogy az Úr Buddha egyszerűen kijelentette: „Hagyjátok abba az ostoba állatmészárlást.” Ez volt az ő filozófiája. Annyira alacsony szinten álltak az emberek, hogy örömüket lelték az állatok leölésében. Az Úr Buddha meg akarta állítani ezt az ostobaságot, hogy magasabb szintre emelje őket. „Kérlek, hagyjátok abba a gyilkolást.” Tehát minden időben Isten más-más képviselője jelenik meg vagy maga Isten jön el és tanítja az embereket az adott körülményeknek megfelelően. Az adott helyzetnek megfelelően tehát lehet valamiféle eltérés a magyarázatokban, de az alapelv ugyanaz marad. Az Úr Buddha azt mondta: „ Rendben van, nincs Isten, viszont hódoljatok meg nekem.” Mi a különbség? Azaz Isten felsőbbrendűségét így vagy úgy, de el kell fogadni.