HU/Prabhupada 0770 - Szeretem a lelket, atma-tattva-vit. És miért szeretem a lelket? Mert szeretem Kṛṣṇát

Revision as of 15:10, 15 May 2016 by Gyorgyi (talk | contribs) (Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 0770 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1974 Category:HU-Quotes -...")
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)


Invalid source, must be from amazon or causelessmery.com

Lecture on SB 2.1.1 -- Paris, June 9, 1974

Prabhupāda: Mint a Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunkban, nem beszélünk semmi másról, csak Kṛṣṇáról. És ha Kṛṣṇáról beszélünk, akkor a jelenlegi helyzet szerint legalább száz évre elegendő anyagunk van ehhez. Olyan sok könyvünk van! Ha száz évig, akármennyi írásunk is van már, ha folyamatosan olvasnánk száz évig, és próbálnánk a Śrīmad-Bhāgavatamnak csak egyetlen szavát megérteni, az is száz évbe telne. Az az egy szó, hogy janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1), ha ezt próbáljátok megérteni, akkor ehhez száz év szükséges. Olyan csodálatos ez a Śrīmad-Bhāgavatam! Folytassátok az olvasást minden nap! Látni fogjátok... A Śrīmad-Bhāgavatamot és a Bhagavad-gītāt is olvassátok! Minden nap, minél megvalósítottabbakká, ātmavitté váltok, új megvilágításban, új értelmet fogtok látni. A Śrīmad-Bhāgavatam olyan csodálatos! Ha csak a Śrīmad-Bhāgavatamot olvassátok... Vidyā bhāgavatāvadhiḥ. Aki tanult... Mi a tanulás határa? A tanulás határa az, amikor megértitek a Śrīmad-Bhāgavatamot. Ez a határ. Ott a vége. Nincs olyan tudás, amire többé szükség lenne. Ezért nevezik úgy, hogy śrotavyādiṣu yaḥ paraḥ (SB 2.1.1) A végső, az első osztályú.

De apaśyatām ātma-tattvaṁ gṛheṣu gṛha-medhinām (SB 2.1.2) A gṛhamedhik nem tudják, hogy van lélek, és hogy örök. Valójában mindannyian a boldogság után sóvárgunk. Kinek a boldogsága után? A lélek boldogsága után. Ez Kṛṣṇa boldogsága. Próbáljuk megvédeni ezt a testet. Nagyon szeretjük a testünket. Miért? Mert ott van benne a lélek. Ezt mindenki tudja. Amikor a testben már nincs ott a lélek, kirúgták, akkor a testet eldobhatod az utcán, senki nem fog vele foglalkozni. Mondjuk, egy szép férfi és egy szép nő holtteste ott hever az utcán - kit fog ez érdekelni? De amint a lélek benne van, akkor azt mondjuk, „Ó, milyen szép, gyönyörű fiú és lány!” A lélek a fontos.

Valójában tehát nem ezt a testet szeretjük, mert ugyanaz a szép test ott van a lélek nélkül. De az miért nem érdekel? Mivel a lélek nincs benne... Ezért a lelket szeretem. Ez az igazság. Ezt nevezik ātmavitnek, ātma-tattva-vitnek. És miért szeretem a lelket? Mert Kṛṣṇát szeretem. A lélek Kṛṣṇa szerves része. Tehát miért szeretem annyira a lelket? Mert az Kṛṣṇa szerves része. Ezért végső soron Kṛṣṇát szeretem. Ez a következtetés. És ha nem szeretem Kṛṣṇát, az az én természetellenes helyzetem. A természetes helyzet pedig az, hogy szeretem Kṛṣṇát. Ezért próbáljuk meg felébreszteni a Kṛṣṇa-tudatunkat. Amint valaki megszilárdul a Kṛṣṇa-tudatban és elkezdi szeretni Kṛṣṇát, akkor nem akar majd semmi mást szeretni. Svāmin kṛtārtho 'smi, „Most teljesen elégedett vagyok!” (CC Madhya 22.42.) Máskülönben, ameddig nem vagyunk önmegvalósítottak, olyan sok kérdésünk lesz, annyi válasszal, és csak elvesztegetjük az időnket.

Ez a kṛṣṇa-praśna, a Kṛṣṇáról való érdeklődés tovább kell, hogy folytatódjon! Minden választ meg fogtok találni a Bhagavad-gītāban és a Śrīmad-Bhāgavatamban. És egyszerűen a kérdések és válaszok által az életetek sikeres lesz.

Nagyon köszönöm!

Bhakták: Jaya Prabhupāda!