HU/Prabhupada 0788 - Meg kell próbálnunk megérteni, miért vagyunk boldogtalanok - azért, mert ebben az anyagi testben vagyunk

Revision as of 21:09, 19 May 2016 by Gyorgyi (talk | contribs) (Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 0788 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1974 Category:HU-Quotes -...")
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)


Invalid source, must be from amazon or causelessmery.com

Lecture on BG 4.10 -- Vrndavana, August 2, 1974

vīta-rāga-bhaya-krodhā
man-mayā mām upāśritāḥ
bahavo jñāna-tapasā
pūtā mad-bhāvam āgatāḥ
(BG 4.10)

A bhāvam természetet is jelent. Mint ahogyan természetnek hívjuk sva-bhāva, sva-bhāva. Tehát mad-bhāvam... Ez egy természet, az anyagi természet... Ez is Kṛṣṇa bhāvamja, Kṛṣṇa természete. Semmi nincs Kṛṣṇán túl, de ez a külső természet. Bhūmir āpo 'nalo vāyuḥ... (BG 7.4). bhinnā me prakṛtir aṣṭadhā. A bhinnā az elkülönült energiát jelenti. Az energia működik. Habár Kṛṣṇa természete, mégis elkülönült természet.

Mint ahogyan beszélek, és ezt felvesszük. Amikor később lejátsszuk, ugyanazt a hangot fogjátok hallani, de tőlem elkülönülten. Ehhez hasonlóan ez az anyagi természet is Kṛṣṇa természete.

Semmi nincs Kṛṣṇán túl. Két természet létezik, a lelki és az anyagi természet. Az anyagi természet az anyagi energiát, a lelki természet pedig a lelki energiát jelenti. És mi is lelki energia, a határenergia vagyunk. Lehetünk az anyagi vagy a lelki természetben is. Ezért vagyunk határenergia. Három természet van, a külső, a belső és a határ. Ameddig az anyagi természetben, a külső természetben létezünk, addig boldogtalanok vagyunk. Ez a helyzet.

Épp ahogyan a hal, amikor a szárazföldre teszik, boldogtalan vagy el is pusztul. Ehhez hasonlóan ha titeket, a szárazföld teremtményeit vízbe teszünk, akkor boldogtalanok lesztek. Majd meghaltok. Mivel mi a lelki természethez tartozunk... Ahogyan ezt Kṛṣṇa elmagyarázta, hogy ez az anyagi természet aparā. Az aparā azt jelenti, hogy alacsonyabb rendű, számunkra nem megfelelő. Ezért vagyunk boldogtalanok. Ameddig tehát itt maradunk az anyagi természetben, addig boldogtalannak kell lennünk.

Mint ez a test. Ezt a testet az anyagi természet készítette, és mi ebben vagyunk. Dehino 'smin yathā dehe kaumāraṁ yauvanaṁ jarā (BG 2.13) Ameddig megvan ez a testünk, az anyagi test, addig boldogtalannak kell lennünk. Először is meg kell próbálnunk megérteni, hogy miért vagyunk boldogtalanok. Azért vagyunk boldogtalanok, mert ebben az anyagi testben vagyunk. És a... Mi ez a boldogtalanság? Négy elvben végződik, janma-mṛtyu-jarā-vyādhi (BG 13.9) Megszületni és újra meghalni, és ameddig életben vagyunk, addig szenvednünk kell a betegségektől, és meg is kell öregednünk. Egyszerű igazság.

Ezért az intelligens embereknek tisztában kell lenniük az anyagi létezés nyomorúságos körülményeivel és meg kell próbálniuk kijutni. Van bármilyen kétség? Hm? Ez az igazság. Tehát az egyetlen dolgunk az, hogy hogyan jussunk ki az anyagi létezésből. Ez az egyetlen dolgunk, nem az hogy hogyan rendezzük el a dolgokat és legyünk boldogok. Ezt nevezik karmīnak, ostobának. Az az igazság, hogy ameddig ebben az anyagi világban lesztek, akármennyire is próbáljátok a dolgokat úgy intézni, hogy boldogok legyetek, ez soha nem fog sikerülni. Soha nem fog sikerülni. A nyugati világban próbálnak anyagilag boldoggá válni. Nem tudják, valójában mit is jelent a boldogság, számukra az anyagi boldogságot a nemi élet jelenti. Tehát minden nap élvezik a nemi életet. És még sztriptízbárokba is elmennek, hogy ott van-e boldogság. Miért lenne ott boldogság? Nem lehet ott semmilyen boldogságot találni. De mégis ezzel próbálkoznak. Próbálkoznak így, próbálkoznak úgy. Ez minden.