HU/Prabhupada 0873 - A bhakti azt jelenti, hogy meg kell szabadulnunk a megjelölésektől

Előző oldal - videó 0872

Következő oldal - videó 0874

Original Vaniquotes page in English

---

Load video

YouTube

YouTube might collect personal data. Privacy Policy

ContinueDismiss

750519 - Lecture SB - Melbourne

A bhakti azt jelenti, hogy meg kell tisztulnunk a megjelölésektől Az érzékkielégítés miatt most ez a testem van, egy indiai test, nektek ausztrál, amerikai vagy európai testetek van. De le kell cserélnetek ezt a testet. Tathā dehāntara-prāptiḥ (BG 2.13). Mi örökkévalók vagyunk. Na jāyate na mriyate vā kadācit (BG 2.20). A lélek nem születik és nem is hal meg. Csak testet cserélünk. Tathā dehāntara-prāptiḥ. Ugyanúgy, ahogy a testünket cseréljük.

Anyánk méhében egy kicsi testünk volt. Megnőtt, és kijöttünk. Majd tovább növekszik. Növekszik… Valójában nem növekszik, hanem cserélődik. A gyermek lecseréli a testét, baba lesz belőle, majd a baba testet fiú testre cseréli, és fiúként is lecseréli a testét egy ifjú testre. Majd... Így cseréljük a testünket. Ezt tapasztaltátok. Emlékeztek, hogy volt egy gyerek testetek. Vagy arra emlékeztek, hogy kisfiú testetek volt. Ám az a test nem létezik többé. De ti léteztek. Ezért az a következtetés, hogy amikor ez a test alkalmatlanná válik a létezésre, el kell fogadnunk egy másik testet. Ezt tathā dehāntara-prāptiḥnek nevezik. Tehát le kell cserélnünk. Ez a természet törvénye. A lélek halhatatlan. Na jāyate na mriyate vā kadācit na hanyate hanyamāne śarīre (BG 2.20). A léleknek nincs vége, csak egy bizonyos fajta test léte fejeződik be. Nem. Az emberek ezt nem tudják. És mivel egyszerűen elmerülnek a bűnös tettekben, a gondolkodásuk olyan tompa lett, hogy képtelenek megérteni azt az egyszerű igazságot, hogy ahogyan a jelenlegi életükben cserélik a testüket, így, egy testcserével kerülnek a következő életükbe is. Ez egy nagyon egyszerű igazság. Azonban az anyagi civilizáció fejlődése során annyira butává és gazemberré váltunk, hogy képtelenek vagyunk ezt megérteni.

De Indiában még mindig, annak ellenére, hogy annyira lesüllyedt, ha elmentek egy távoli faluba, azt látjátok, hogy az átlagember iskolázatlan, de van hite. Van hite. Itt, a nyugati országokban pedig sok-sok nagy-nagy professzort láttam, akiknek erről fogalmuk sincs. Találkoztam Moszkvában egy nagy professzorral, Kotovskyval. Azt mondta: „Swāmījī, miután vége ennek a testnek, vége mindennek!” Nézzétek! Ő egy nagy professzor, egy nagyon nagy intézet, az Indológia intézet vezetője. Fogalma sincs róla. De nem ez az igazság. Az igazság az, hogy mindannyian szikrák, lelki szikrák, Isten szerves részei vagyunk. Valahogyan az érzékkielégítés miatt eljöttünk ebbe az anyagi világba. A lelki világban nincs érzékkielégítés. Ott érzéktisztítás van. Az anyagi világban az érzékek tisztátalanok. Egyszerűen csak anyagi dolgokat akarnak élvezni. A Kṛṣṇa-tudat tehát azt jelenti, hogy meg kell tisztítanotok az érzékeiteket. Ez a módszer.

sarvopādhi-vinirmuktaṁ

tat-paratvena nirmalam

hṛṣīkena hṛṣīkeśa-

sevanaṁ bhaktir ucyate

(CC Madhya 19.170).

A bhakti azt jelenti, hogy meg kell szabadulnunk a megjelölésektől. Melyek ezek a megjelölések? Mindenki azt gondolja, hogy „amerikai vagyok,” „indiai vagyok,” „európai vagyok,” „ausztrál vagyok,” „macska vagyok,” „kutya vagyok,” „ez vagyok,” „az vagyok” - ezek mind a testre vonatkoznak. Meg kell szabadulnunk ettől az anyagi életfelfogástól: „Nem ez a test vagyok.” Ahaṁ brahmāsmi: „Lélek vagyok!” Ezt kell felismernünk. Akkor nem lesznek olyan megkülönböztetések, hogy „Itt egy amerikai, ott egy ausztrál, itt egy hindu, ott pedig egy mohamedán, itt egy fa, itt…” Nem. Paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ (BG 5.18). Paṇḍitāḥ azt jelenti, aki tanult, aki úgy ismeri a dolgokat, ahogy azok vannak. Számukra vidyā-vinaya-sampanne brāhmaṇe gavi hastini śuni caiva śva-pāke ca paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ (BG 5.18). Egy nagyon tanult személy, vidyā, és nagyon kedves… A vidyā azt jelenti, a művelt azt jelenti, hogy ő kedves, józan. Nem szélhámos, nem egy gazfickó. Ez a vidyā. Ez az oktatás próbája. Nagyon tanultnak, józannak és csöndesnek kell lennie. Ezt nevezik - egy szóval - úriembernek.

vidyā-vinaya-sampanne

brāhmaṇe gavi hastini

śuni caiva śva-pāke ca

paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ

(BG 5.18)