HU/SB 6.11.13

Revision as of 21:58, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

sa taṁ nṛpendrāhava-kāmyayā ripuṁ
vajrāyudhaṁ bhrātṛ-haṇaṁ vilokya
smaraṁś ca tat-karma nṛ-śaṁsam aṁhaḥ
śokena mohena hasañ jagāda


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—ő (Vṛtrāsura); tam—őt (a mennyek királyát, Indrát); nṛpa-indra—ó, Parīkṣit király; āhava-kāmyayā—harcra vágyva; ripum—ellensége; vajra-āyudham—akinek egy villám volt a fegyvere (amely Dadhīci csontjaiból készült); bhrātṛ-haṇam—aki bátyja gyilkosa volt; vilokya—látván; smaran—emlékezve; ca—és; tat-karma—tettei; nṛ-śaṁsam—kegyetlen; aṁhaḥ—nagy bűn; śokena—bánatosan; mohena—zavarodottan; hasan—nevetve; jagāda—mondta.


FORDÍTÁS

Ó, király! Amikor Vṛtrāsura, a nagy hős látta, hogy Indra, esküdt ellensége, bátyja gyilkosa harci vágyban égve ott áll előtte egy villámmal a kezében, eszébe jutott, milyen könyörtelenül ölte meg bátyját. Bűnös tettére gondolva a bánat és a felejtés szinte az eszét vette, s gúnyos kacajjal így szólt: