HU/SB 7.13.33

Revision as of 07:42, 23 August 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


33. VERS

rājataś caurataḥ śatroḥ
sva-janāt paśu-pakṣitaḥ
arthibhyaḥ kālataḥ svasmān
nityaṁ prāṇārthavad bhayam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

rājataḥ—a kormánytól; caurataḥ—tolvajoktól és rablóktól; śatroḥ—ellenségektől; sva-janāt—rokonoktól; paśu-pakṣitaḥ—négylábúaktól és madaraktól; arthibhyaḥ—koldusoktól és adományt leső emberektől; kālataḥ—az időtényezőtől; svasmāt—valamint saját magunktól; nityam—mindig; prāṇa-artha-vat—akinek van élete vagy pénze; bhayam—félelem.


FORDÍTÁS

Akik anyagi hatalommal és anyagi gazdagsággal rendelkeznek, örök aggodalomban élnek az állam törvényei, a rablók és a tolvajok, az ellenségek, a családtagok, a négylábúak, a madarak, az adományra éhes emberek, az elkerülhetetlen időtényező, de még saját maguk miatt is. Mindig, mindentől rettegnek.


MAGYARÁZAT

A svasmāt szó jelentése „saját magától”. A pénzhez való ragaszkodása miatt a dúsgazdag ember még saját magától is fél. Attól retteg, hogy esetleg nem zárta el elég biztonságosan a pénzét, vagy elkövetett valami hibát. Az állam, az állami jövedelemadók és a tolvajok mellett a gazdag embernek még a rokonai is örökké azon törik a fejüket, hogyan használják ki őt, és hogyan szerezzék meg a pénzét. Ezeket a rokonokat néha sva-janaka-dasyunak nevezik, ami azt jelenti, hogy „rablók és tolvajok, akik rokonoknak álcázzák magukat”. Nincs tehát szükség arra, hogy nagy vagyont gyűjtsünk, vagy hogy fölöslegesen egyre több pénz megszerzésére törekedjünk. Az életben a valódi dolgunk az, hogy megkérdezzük: „Ki vagyok én?”, s hogy megértsük saját magunkat. Meg kell értenünk az élőlény helyzetét ebben az anyagi világban, valamint azt, hogyan térhetünk haza, vissza Istenhez.