HU/SB 7.5.54

Revision as of 22:35, 6 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


54. VERS

yadācāryaḥ parāvṛtto
gṛhamedhīya-karmasu
vayasyair bālakais tatra
sopahūtaḥ kṛta-kṣaṇaiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yadā—amikor; ācāryaḥ—a tanárok; parāvṛttaḥ—elmerültek; gṛha-medhīya—a családos életnek; karmasu—a kötelességeiben; vayasyaiḥ—vele egykorú barátai; bālakaiḥ—fiúk; tatra—ott; saḥ—ő (Prahlāda Mahārāja); apahūtaḥ—hívták; kṛta-kṣaṇaiḥ—egy kedvező pillanat elérkeztével.


FORDÍTÁS

Amikor a tanárok hazatértek, hogy eleget tegyenek családi kötelességeiknek, egykorú iskolatársai hívták Prahlāda Mahārāját, hogy használják ki a szabadidejüket, s játsszanak.


MAGYARÁZAT

Ebédszünetben, amikor a tanárok pár órára elhagyták a tantermeket, a gyerekek játszani hívták Prahlāda Mahārāját. Ám ahogy a következő versekből megtudhatjuk, Prahlāda Mahārāját nem nagyon érdekelte a játék. Ehelyett minden pillanatot arra akart használni, hogy fejlődjön a Kṛṣṇa-tudatban. Ezért aztán ahogy ebben a versben a kṛta-kṣaṇaiḥ szó utal rá, a megfelelő pillanatban, amint lehetősége kínálkozott a Kṛṣṇa-tudat prédikálására, Prahlāda Mahārāja kihasználta az időt, ahogyan a következő versből megtudhatjuk.