HU/SB 7.7.26

Revision as of 06:45, 10 May 2020 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

ebhis tri-varṇaiḥ paryastair
buddhi-bhedaiḥ kriyodbhavaiḥ
svarūpam ātmano budhyed
gandhair vāyum ivānvayāt


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ebhiḥ—ezek által; tri-varṇaiḥ—a természet három kötőerejéből álló; paryastaiḥ—teljesen elutasított (mivel nem áll kapcsolatban az életerővel); buddhi—az értelemnek; bhedaiḥ—a megkülönböztetések; kriyā-udbhavaiḥ—különböző cselekedetekből származó; svarūpam—az örök helyzet; ātmanaḥ—az önvalóé; budhyet—meg kell érteni; gandhaiḥ—az illatok által; vāyum—a levegő; iva—pontosan úgy; anvayāt—a közeli kapcsolatból.


FORDÍTÁS

Ahogyan a levegő jelenlétét megérthetjük azokból az illatokból, amelyeket hordoz, úgy az értelem e három formája segítségével az Istenség Legfelsőbb Személyisége útmutatása alapján az ember megértheti az élő lelket. Az értelemnek ez a három fajtája azonban nem a lélek: valamennyi a három kötőerőből áll, s a cselekedetekből származik.


MAGYARÁZAT

Ahogyan már elmagyaráztuk, létünknek három állapota van: az ébrenlét, az álmodás és a mély alvás. E három állapot során eltérő tapasztalatokra teszünk szert. A lélek tehát e három állapot megfigyelője. A test cselekedetei valójában nem a lélek cselekedetei. A lélek különbözik a testtől. Ugyanúgy, ahogy az illatok különböznek attól az anyagi eszköztől, amely szállítja őket, úgy a lélek sem kötődik az anyagi tettekhez. Ezt az elemzést az az ember tudja elvégezni, aki teljesen a Legfelsőbb Úr lótuszlábának oltalmába ajánlotta magát. Ezt erősíti meg a yasmin vijñāte sarvam evaṁ vijñātaṁ bhavati védikus kijelentés. Ha valaki megérti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, automatikusan megért minden mást is. Amiatt, hogy nem keresnek menedéket az Úr lótuszlábánál, még a legnagyobb tudósok, filozófusok és vakbuzgó hívők is örökké zavarodottak. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 10.2.32) megerősíti:

ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninas
tvayy asta-bhāvād aviśuddha-buddhayaḥ

Lehet, hogy valaki azt hiszi, hogy megszabadult az anyagi szennyeződésektől, ám ha nem keresett menedéket az Úr lótuszlábánál, értelmét szennyeződés fedi. A Bhagavad-gītāban (BG 3.42) ez áll:

indriyāṇi parāṇy āhur
indriyebhyaḥ paraṁ manaḥ
manasas tu parā buddhir
yo buddheḥ paratas tu saḥ

Az érzékek felett az elme áll, az elme felett az értelem, az értelem felett pedig a lélek. Amikor értelme az odaadó szolgálaton keresztül megtisztul, az ember végül a buddhi-yoga szintjére kerül. A Bhagavad-gītā ezt is elmagyarázza (dadāmi buddhi-yogaṁ taṁ yena mām upayānti te). Amikor az odaadó szolgálat kifejlődik, s az ember értelme megtisztul, ezt az értelmet arra használhatja, hogy hazatérjen, vissza Istenhez.