HU/SB 8.1.29

Revision as of 08:48, 3 September 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

devā vaidhṛtayo nāma
vidhṛtes tanayā nṛpa
naṣṭāḥ kālena yair vedā
vidhṛtāḥ svena tejasā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

devāḥ—a félistenek; vaidhṛtayaḥ—a Vaidhṛtik; nāma—nevű; vidhṛteḥ—Vidhṛtinek; tanayāḥ—akik a fiai voltak; nṛpa—ó, király; naṣṭāḥ—elvesztek; kālena—az idő hatására; yaiḥ—akik; vedāḥ—a Védákat; vidhṛtāḥ—védték; svena—saját; tejasā—erejükkel.


FORDÍTÁS

Ó, király! A Tāmasa-manvantara során Vidhṛti fiai, akiket Vaidhṛtiknek hívtak, szintén félistenek lettek. Mivel az idők folyamán a Védák hitele elveszett, ezek a félistenek saját hatalmuk segítségével megvédték a Védák tekintélyét.


MAGYARÁZAT

A Tāmasa-manvantarában a félisteneknek két fajtája létezett, s az egyik csoportba a Vaidhṛtik tartoztak. A félisteneknek az a kötelességük, hogy megvédjék a Védák tekintélyét. A devatā szó olyan személyre utal, aki a Védák hitelét őrzi, míg a rākṣasák azok, akik szembeszegülnek a Védák hatalmával. Ha a Védák tekintélye elvész, az egész univerzumban eluralkodik a zűrzavar. A félisteneknek, valamint a királyoknak és a kormányok támogatóinak éppen ezért kötelességük teljes mértékben megvédelmezni a védikus tekintélyt, másképp az emberi társadalom olyan kaotikus állapotba kerül, amelyben lehetetlen a béke és a jólét.