HU/SB 8.8.41-46

Revision as of 07:44, 20 September 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


41-46. VERSEK

etasminn antare viṣṇuḥ
sarvopāya-vid īśvaraḥ
yoṣid-rūpam anirdeśyaṁ
dadhāra-paramādbhutam
prekṣaṇīyotpala-śyāmaṁ
sarvāvayava-sundaram
samāna-karṇābharaṇaṁ
sukapolonnasānanam
nava-yauvana-nirvṛtta-
stana-bhāra-kṛśodaram
mukhāmodānuraktāli-
jhaṅkārodvigna-locanam
bibhrat sukeśa-bhāreṇa
mālām utphulla-mallikām
sugrīva-kaṇṭhābharaṇaṁ
su-bhujāṅgada-bhūṣitam
virajāmbara-saṁvīta-
nitamba-dvīpa-śobhayā
kāñcyā pravilasad-valgu-
calac-caraṇa-nūpuram
savrīḍa-smita-vikṣipta-
bhrū-vilāsāvalokanaiḥ
daitya-yūtha-pa-cetaḥsu
kāmam uddīpayan muhuḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

etasmin antare—ez után az eset után; viṣṇuḥ—az Úr Viṣṇu; sarva-upāya-vit—aki tudja, hogyan cselekedjen a különféle helyzetekben; īśvaraḥ—a legfelsőbb irányító; yoṣit-rūpam—egy gyönyörű nő alakjában; anirdeśyam—senki sem tudta megállapítani, ki Ő; dadhāra—felvette; parama—legfelsőbb; adbhutam—csodálatos; prekṣaṇīya—kellemes ránézni; utpala-śyāmam—fekete, mint egy frissen nőtt lótusz; sarva—mind; avayava—a test részei; sundaram—nagyon szépek; samāna—egyenlően elrendezett; karṇa-ābharaṇam—díszek a fülben; su-kapola—nagyon gyönyörű orca; unnasa-ānanam—arcán nemes orr; nava-yauvana—üde, fiatal; nirvṛtta-stana—nyugodt mellek; bhāra—súly; kṛśa—nagyon karcsú és vékony; udaram—derék; mukha—arc; āmoda—örömet okozva; anurakta—vonzotta; ali—méhek; jhaṅkāra—zümmögő hangot keltve; udvigna—az aggodalomtól; locanam—szemei; bibhrat—mozogtak; su-keśa-bhāreṇa—gyönyörű hajának súlyától; mālām—egy virágfüzérrel; utphulla-mallikām—teljesen kinyílott mallikā virágokból készült; su-grīva—szép nyak; kaṇṭha-ābharaṇam—gyönyörű ékszerekkel díszítve; su-bhuja—nagyon gyönyörű karok; aṅgada-bhūṣitam—karkötőkkel díszítve; viraja-ambara—nagyon tiszta ruha; saṁvīta—fedte; nitamba—mellek; dvīpa—szigetnek látszó; śobhayā—ilyen szépséggel; kāñcyā—az öv a derekán; pravilasat—beborítva; valgu—nagyon gyönyörű; calat-caraṇa-nūpuram—rezgő bokacsengettyű; sa-vrīḍa-smita—szemérmesen mosolyogva; vikṣipta—pillantva; bhrū-vilāsa—szemöldökeinek mozgása; avalokanaiḥ—rápillantva; daitya-yūtha-pa—a démonok vezéreire; cetaḥsu—a szív mélyén; kāmam—kéjes vágy; uddīpayat—ébredt; muhuḥ—állandóan.


FORDÍTÁS

Ekkor az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu, aki minden áldatlan állapotot képes orvosolni, egy szépséges nő alakját öltötte Magára. Ez a nőként megjelenő inkarnáció, Mohinī-mūrti végtelen örömmel töltötte el az elmét. Bőrének színe olyan volt, mint a frissen nőtt fekete lótuszé, és testének minden részlete csodálatos volt. Mindkét fülében fülbevalók pompáztak. Szépséges orcája mellett fiatalságtól ragyogó arcát nemes vonalú orr ékesítette. Dús keblei miatt dereka rendkívül karcsúnak tűnt. Az arca és teste csábító illatára odasereglett méhek körülötte döngicséltek, s így szeme nyugtalanul ide-oda rebbent. Kivételes szépségű hajában mallikā virágokból készült füzért viselt. Vonzó formájú nyakát nyaklánc és más ékességek díszítették, karjait karkötők tették csodálatossá. Testét tiszta szári fedte, és keblei szigeteknek látszottak a szépség óceánjában. Lábait bokacsengettyűk ékesítették. Ahogy szemérmesen mosolyogva a démonokra pillantott, szemöldökének mozgására a démonokat egytől egyig kéjes vágyak kerítették hatalmukba, és mindannyian maguknak akarták Őt.


MAGYARÁZAT

A Legfelsőbb Úr egy szépséges hölgy alakjában jelent meg, hogy felébressze a démonok kéjes vágyait. Ez a vers tökéletes szépségéről ad leírást.


Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Nyolcadik Énekének nyolcadik fejezetéhez, melynek címe: „A tejóceán köpülése