Category:HU/660401 - Lecke BG 02.48-49 - New York

Leckék időrendben, 1966

660401BG.NY – 1966. április 1

Prabhupāda: (kīrtanát vezet) (prema-dhvani).

Minden dicsőséget az összegyűlt bhaktáknak. Minden dicsőséget az összegyűlt bhaktáknak. Nos, a lelki tudatosság, akkor folytassuk . . . az egyszerű elméleti tudás, miszerint: „Én tudat vagyok, nem ez a test”, semmi ilyesféle – az egyszerű elméleti tudás – nem segíthet rajtunk.

(félre) Felkapcsolhatod ezt a lámpát.

Mindaddig, amíg nem . . . szóval, akárcsak az a valaki. Orvostudományt vagy jogot tanult vagy bármit, bármilyen műszaki tudományt. Minden elméleti tudást megszerzett. Ellenben, ha nem gyakorolja, akkor ez a tudás fokozatosan leépül. Értitek? Hasonlóképpen, mint ahogy "Én nem ez a test, hanem tiszta tudat vagyok", amit már többféleképpen elemeztek. A gyakorlati életben élünk. Tehát, ha azt mondjuk: "Én nem ez a test vagyok", akkor vajon mi értelme van dolgozni ezért a testért? Az egész világot a testi életfelfogás mozgatja. Mivel én ezen a földön születtem, a testem ebből a földből született, amerikai földből, ezért "amerikainak" vallom magam. Mivel Indiában születtem, ezért "indiainak" vallom magam. Mivel egy bizonyos családban születtem, ezért azzal a családdal azonosítom magam. Mivel apám adott nekem valamilyen nevet, így azzal a névvel azonosulok. Tehát a helyzet az, hogy körös-körül ez a testi életfelfogás hálóz be.

A Bhagavad-gītā tanulmányozása alapján vagy a dologról történő mélyreható gondolkodás során megértettem, hogy én nem ez a test vagyok. Ezt letisztáztuk. Ez rendben is van. Viszont igazából testi síkon cselekszem. Szükségszerű ezt helyesbíteni, mert igen, te, a jelen pillanatban, miután ebbe a tesbe vagy belegabalyodva, ide vagy bezárva, így nem mondhatod, hogy "a test igénybevétele nélkül fogok cselekedni." Azonban lelki síkon lehetséges cselekedni akár a test mellőzésével, akár annak használatával is.

Jóllehet ebben a testi életfelfogásban helyezkedem el, mégis tudok lelki síkon dolgozni (cselekedni). Ezt a technikai tudást tnította az Úr Kṛṣṇa Arjunának: "Te nem ez a test vagy, de akkor is dolgoznod kell." Hogyan? Nos, itt a képlet rá – yoga-sthaḥ kuru karmāṇi. Yoga-sthaḥ. A yoga-sthaḥ azt jelenti, hogy lelki tudatban maradsz, ugyanakkor folytatod megszokott munkád végzését. Lelki tudatban maradsz, miközben folytatod a munkádat. Ez olyan nehéz lenne? Testi életfelfogásban dolgozom. Hogyan kerülhetek lelki életfelfogásba? Nos, ennek a technikája a következő . . . saṅgaṁ tyaktvā dhanañjaya. Saṅgaṁ tyaktvā dhanañjaya. Anélkül, hogy érintene a testi felfogás. És hogyan lehet véghez vinni? Na siddhy-asiddhyoḥ samo bhūtvā samatvaṁ yoga ucyate. A semlegesség lesz a megoldás . . .

Az előbbi versben már elhangzott, hogy "Jogod van dolgozni, de nem az eredményért. Ne légy oka az eredményed visszahatásának. Akkor függővé fogsz válni." Minden munka visszahatása megbilincsel bennünket. Ez így van, ez a világ így mőködik . . . tudjátok, hogy a hangrezgés (rádióhullámok – ford. megj.) . . . gyakorlatilag . . . ma már mindenki tudja, hogy bármilyen hangrezgés egy másodpercen belül hétszer körbejárja a Földet. Ez így van . . . a világ így működik.

Csakúgy, mint amikot a tóba beledobunk egy kavicsot, a kör, a kör elkezd tágulni, aztán növekszik, növekszik, növekszik, növekszik és ehhez hasonlóan fogjuk be a rádióhullámokat is. Tudjátok, van egy skála. Ilyen-olyan rezgés alatt el tudod kapni a hangot (ráhangolsz az állomásra – ford megj.). Szóval ez az egész elrendezés ilyen. Nos, ha ilyen elrendezésben dolgozunk, yoga-sthaḥ, a saját lelki síkomban elhelyezkedve a kör megnagyobbodásával, a kör megnagyobbodásával az fokozatosan eléri a lelki eget. Így tudok itt dolgozni.

A Bhagavad-gītāban megtalálod, hogy az Úr azt mondja, patraṁ puṣpaṁ phalaṁ toyaṁ yo me bhaktyā prayacchati: (BG 9.26) „Bárki, aki odaadással ajánl fel patraṁ puṣpam, egy kis virágot, egy kis, egy kis levelet, egy kis vizet, elfogadom azt. Mivel odaadással ajánlják fel Nekem, ezért elfogadom azokat. Kezembe veszem azokat." De az emberek megkérdezhetik: "Hol van a keze? Hol van Isten keze?" Azt mondja, hogy "veszem". A "veszem" azt jelenti, hogy "a kezembe veszem". Kéz nélkül szó sincs elvételről. Ezért a védikus himnusz azt mondja, apāṇi-pādo javano grahītā: „Az Úr... Az Úrnak nincsenek lábai, nincsenek kezei, de mégis, mégis gyorsabban tud járni, mint a levegő sebessége, gyorsabban tud járni, mint az elme sebessége, és mindent elfogad, amit csak felajánlunk. De Neki nincs keze; Neki nincs lába." Tehát ez a Neki nincs keze és Neki nincs lába azt jelenti, hogy nincs a miénkhez hasonló korlátozott méretű keze és lába. Bárhová kinyújthatja a kezét. És ahogy bárhova ki tudja nyújtani, úgy bárhonnan meghallani is képes. Ez a Legfelsőbb Úr kiváltsága.

Többször felhoztam már nektek azt a példát, hogy a nap messze van tőlünk. Mégis meg tudja osztani hőjét és fényét velünk. Tehát, ha Isten-tudatban dolgozunk, jóllehet itt vagyunk ezen a szinten, az anyagi szinten, ezt a munkát a Legfelsőbb Úr elfogadja. Ezt hívják yoga-sthaḥnak. Yoga-sthaḥ . . . a jóga jelentése kapcsolattartás a Legfelsőbbel. Ez a jóga. A Bhagavad-gītā különféle jógákat említ meg, különösen a jñāna jógát, a karma jógát és a bhakti jógát. A jñāna jógán belül sok más jóga is létezik – a dhyāna jóga, a haṭha jóga és sok másik.

Nos, itt az áll, hogy yoga-sthaḥ kuru karmāṇi: "Szilárdulj meg a jógában vagy a meditációban." A jógát általában meditációként értelmezik. De a jóga, a jóga igazi jelentése – fenntartani, fenntartani a kapcsolatot a Legfelsőbbel –, tehát ezt nevezik jógának, fenntartani a kapcsolatot. Tehát a lelki tudatosság szintjén elhelyezkedve kell dolgoznotok. Dolgoznotok kell. Az Úr soha sem mondja, hogy "Ne végezz munkát", soha nem mondja. Arjuna . . . Arjuna barátja az Úr Kṛṣṇa volt, de Kṛṣṇa soha sem mondta ezt. . . Ő, aki maga az Isten. Ő, ki az Istenség Legfelsőbb Személyisége Önmaga. Soha nem mondta Arjunának, "A barátod vagyok. Minden szükségletedet ellátom. Nem kell dolgoznod. Hagyj fel vele." Nem, ezt soha nem mondta. Inkább Arjuna volt az, aki nem volt hajlandó harcolni és Kṛṣṇa volt az, aki harcra késztette. Tehát lelki szinten nincs . . . szó sincs a munka beszüntetéséről, szó sincs a munka leállításáról. Ezzel szemben az áll, hogy dolgozz a Legfelsőbbért. Ez minden, īśāvāsyam idaṁ sarvam (ISO 1), Istentudatban.

Három jógafolyamatot ismerünk: a jñāna jógát, a karma jógát és a bhakti jógát. Tehát a jñāna jóga, vegyük példának a jñāna jógát. A jñāna jógában a kapcsolatot úgy tartjuk a Legfelsőbbel, hogy a tudás magasabb szintjén történő elmélkedésen keresztül különböztetjük meg, mi a lélek és mi az anyag. Tehát vannak filozófusok, akik különbséget tesznek aközött, hogy "Ez anyag..." Neti neti: "Ez anyag, az meg lélek." Nos, ez megköveteli a dolgok tanulmányozását és egyben tudás is kell hozzá.

Tegyük fel, hogy valaki tanulatlan és kellő tudással sem rendelkezik, filozófiai tudással. Akkor vele mi lesz? Képtelen lesz yoga-sthaḥ kuru karmāṇit végezni? Nem. Ő is nemes tulajdonságokkal bíró személy. A munkát is el tudja végezni. Az, hogy nincs kellő tudása és tanulatlan is, nem jelenti azt, hogy nem tudja véghez vinni . . . vagy nem tud lelki szinten cselekedni. Ő is meg tudja tenni. De hogy miként tudja megtenni, ez a technikában rejlik.

Ezt a technikát az alábbiakban eképpen magyarázza: siddhy-asiddhyoḥ samo bhūtvā, siddhy-asiddhyoḥ samo bhūtvā, azaz: "Ne aggódj az általad tett kísérlet sikere és kudarca miatt." Siker és kudarc. Ezzel kapcsolatban egy gyakori példa említhető. Tegyük fel, hogy a mesterednek dolgozol. Te egy olyan cégnél dolgozol, ahol árultok valamit. A mester azt mondja: "Menj, és keress néhány ügyfelet erre a bizonyos dologra." Kimész. Kimész. Őszintén végzed a munkádat.

Tegyük fel, hogy 100 000 dollár értékű üzletet kötsz, vagy valami ehhez hasonlót. És tegyük fel, hogy egy másik napon nem kötsz egyetlen üzletet sem. Nos, az a nap, amelyiken kötöttél valami üzletet és az a nap, amelyiken semmilyen üzletet nem kötöttél, nem játszik semmilyen szerepet. A te kapcsolatod a mestereddel továbbra is fennáll, így megkapod a fizetésedet. Ha a nyereség 100 000 dollár, akkor sem számítasz profitra ebből. És ha nem kötöttél üzletet, a részedről akkor nincs veszteség. Siddhy-asiddhyoḥ. Siddhy-asiddhyoḥ. Hasonlóképpen, ha a Legfelsőbb Úr nevében cselekszel, bármilyen munkát elvégezhetsz bárhol vagy is. Nincs jelentősége. De csak ha a Legfelsőbb Úr nevében cselekszel . . . Csakúgy, ahogy Arjunát közvetetve kérve az Úr Śrī Kṛṣṇa azt mondja: "Ez a harc az én tervem. Tehát ha részt veszel benne, akkor a visszahatásokból nincs mit élvezned vagy elszenvedned, mert az Én utasításaim szerint fogsz cselekedni." Ez a . . . ha a Legfelsőbb Úr nevében dolgozunk, akkor ezt hívják yoga-sthaḥnak. Így mi sem tétlenkedünk és egyúttal lelki szinten helyezkedünk el. Ezt a technikát oktatja az Úr Kṛṣṇa.

Yoga-sthaḥ kuru karmāṇi tyaktvā saṅgaṁ dhanañjaya: "Ne ragaszkodj semmi nyereségéhez és veszteségéhez, egyszerűen teljesítsd a kötelességedet. Ne érdekeljen sem siker, sem kudarc. És ha így teszel, azt akarom mondani, ha kitartó vagy a sikerben és a sikertelenségben egyaránt, azt hívják jógának. Azt hívják jógának." Ne törődj a sikerrel vagy a kudarccal. Cselekedj a Legfelsőbb Úr nevében. És ha szilárd vagy ebben a helyzetedben, akkor lelki szinten végzett munkád sikeres. Saṅgaṁ tyaktvā. Saṅgaṁ tyaktvā azt jelenti: "Ne kötődj a munka eredményéhez. Jöjjön az eredmény, bármilyen is legyen az, de kötelességedet végezd szépen és Isten javára." Saṅgaṁ tyaktvā. Kartṛtvā abhiniveṣam ca tyaktvā yoga-sthas taṁ karmāṇi kuru yuddhadi. Kartṛtvā. Kartṛtvā azt jelenti, hogy te vagy a cselekvő. "Felejtsd el ezt. Nem te vagy a cselekvő.Téged utasítanak, hogy tedd meg."

Erre is van példa, amikor fogsz egy botot és megölsz vele egy kígyót. Nos, a kígyót gyakorlatilag a bot öli meg, de igazából a bot nem felelős érte, mert az ember, aki felveszi a botot és megöli a kígyót,valójában ő felelős a kígyó pusztulásáért és nem a bot. Tehát bottá kell válnunk a Legfelsőbb kezében. Így cselekvésünk minden visszahatása annyi lesz, hogy . . . nem leszek felelős a következményekért. Az Úr lesz ezért felelős. Ez teszi a módszert. Yoga-sthaḥ kuru karmāṇi saṅgaṁ tyaktvā dhanañjaya.

Nos, egy háztartó számára a védikus rendszerünk szerint a . . . már elmagyaráztam nektek a négy társadalmi rend és a négy lelki rend felosztását. Nos, mindegyik társadalmi rendszer és rend úgy van kialakítva, hogy mindenki a Legfelsőbb Úr elégedettsége érdekében dolgozik. A társadalmi rend magasabb rétegeiben, amilyenek a bráhmanák, a kṣatriyák és a vaiśyák, az a gyakorlat, hogy minden háztartásba beállítják az Istenséget, úgy értem, . . . a Legfelsőbb Úr formáját. Akár kép segítségével, akár ikonikus formájában beállítják azt.

Most ennek mi a szerepe háztartói kötelességeid végzése során? Feleséged van, gyerekeid vannak és szükséged van egy kis pénzre. Háztartói kötelezettségeid között az a feladatod, hogy beszerezz dolgokat a piacról és az árut elhozd a házadba, feltöltsd vele az éléskamrádat, majd kellő időben megfőznek neked, magadhoz veszed az élelmedet és mész dolgozni. . Általában ez a teljes háztartói munkavégzés rendszere.

Yoga-sthaḥ kuru karmāṇi értelme ebben a rendszerben a következő. Indiában még mindig sok család él. Legalábbis a családomban, amikor családapa voltam, én is azt csináltam, hogy az Istenség, az Úr Kṛṣṇa, a mūrti. . . a mūrti azt jelenti, hogy az Istenség vagy Rādhā-Kṛṣṇa ikonikus alakját beállítják egy szobában. Ezt Isten szobájának hívják. Isten szobája. Kötelességeink közé tartozik korán reggel felkelni, kinyitni Isten szobájának ajtaját, imákat és kírtanát ajánlani fel neki, majd kitakarítani a szobát, aztán megkezdeni a napi kötelességünket, magunkhoz venni a reggelinket és . . . az egésznek az a lényege, hogy "Ennek a háznak a tulajdonosa a Legfelsőbb Úr és mi mindannyian munkások vagyunk." Az egész vezérelv a következő: "A tulajdonos a Legfelsőbb Úr, és mi mindannyian munkások vagyunk."

Tehát elmegyek az irodámba, a munkahelyemre, hogy pénzt keressek, mert pénz nélkül nem tudom intézni a háztartói ügyeimet. Tehát az jár a fejemben, hogy "erre a pénzre szükségem van, máskülönben Isten szolgálata leáll." Tehát midőn az irodámban vagy a műhelyemben a pénzért dolgozom, jelen van az Istentudatom. Ezért még a munka közben is, bármi is legyen az a folyamat, yoga-sthaḥ helyzetben vagy, a jóga állapotában vagy elmerülve. Aztán megkapod a pénzed. Elmész a piacra. Azon gondolkodsz: "Ó, ez nagyon szép dolog. Ó, fel lehet ajánlanlani az Úr Kṛṣṇának. Fel lehet ajánlani az Úr Kṛṣṇának." Csakúgy, mint amikor néha hoztok nekem gyümölcsöt és szeretettől indíttatva azt gondoljátok: "Ó, Swamiji elfogadja ezt, és örülni fog neki." Tehát a tudat szeretet. Szeretetből, szeretetből gondolsz Swamijira. Swamiji is hasonlóképpen gondolkodik, mert kapcsolatban áll Istennel. Tehát ehhez hasonlóan gondolhatunk Istenre is. Istenre vagy bármire, ami Istennel kapcsolatos, ez maga az Isten-tudat. Akárcsak az elektromos feltöltődés. Bármi, ami az erőműhöz kapcsolódik és bármi, ami később kapcsolódik ehhez az erőműhöz – minden feltöltődik elektromos árammal.

Tehát életünket úgy kell kialakítani, hogy minden tevékenységünkben ott legyen az Istentudat. Ez a yoga-sthaḥ technikája. Nem kell külön ülőhelyzetben végezni a meditációt, mint a jógában általában, ahogy azt mi általánosságban gondoljuk. Nos, mennyit szentelsz az idődből a odaadásra, ööö, a meditációra? Tegyük fel, hogy reggel egy órát vagy este egy órát szentelhetsz rá. De ha úgy alakítod az életedet, hogy huszonnégy órán keresztül mindig a meditáció állapotában legyél, akkor ez a yoga-sthaḥ kuru karmāṇi szintje. A Legfelsőbb Úrnak dolgozom. Aztán amikor megkapom a fizetségem, vásárolok rajta dolgokat a főzéshez és arra gondolok: "Ó, ezt a dologot az Úr részére főzik meg." És a feleséged főzi meg, aki egyben nagyon tiszta is, mert az Úr Kṛṣṇának főz. Értitek?

Ami engem illet, én saját magam főzöm meg az ételt és felajánlom Kṛṣṇának és ezért arra kérem a barátaimat, hogy amíg nem ajánlják fel Kṛṣṇának, addig, kérlek, ne vegyetek el belőle. Értitek? Néha azt látom, hogy az ön országában főzés közben belekóstolnak. Belekóstolnak. De arra kérem őket, ne kóstoljonak bele a főzés befejezése előtt. A főzés végeztével és miután felajánlották az Istenségnek, annyit veszel belőle, amennyit akarsz, amennyit csak akarsz. Tehát ez azt jelenti, hogy jelen van az Istentudat, hogy "Ez a dolog az Úr számára készült." Főzni kell. Ha nem gondolsz Istenre, akkor is főzni fogsz, mert enni akarsz. A főzés benne van a programban. De ha arra gondolsz, hogy ez a főzés Isten érdekében történik, akkor jelen van az Istentudatod. A főzést nem kerülheted el. Háztartóként főznöd kell saját magadnak, főznöd kell a gyermekeidnek, valaki másnak vagy végső soron saját magadnak.

Ahogy én is főzök. Nincs itt a családom vagy a gyerekem, de magamnak főzök. Tehát a főzést nem lehet abbahagyni. De főzz azzal a tudattal, hogy "Ezt az ételt az Úrnak főzték. Előbb az Úrnak kell felajánlani, azután magunkhoz vehetjük", ez az Istentudat. Ez az Istentudat. Oly nagyon nehéz dolog ez? Ezt bárki elsajátíthatja. Bárki meg tudja csinálni. Ez nem . . . mert a főzésed ezzel nem szakad meg. Egyszerűen a gondolkodásmódot kell megváltoztatni. Ez minden. Egy kis technika bevitele, hogy "Istennek keresek. Istennek főzök. Istenért is eszem. Istenért is eszem." Hogyan értsük ezt . . . ? " Hát, mivel a testem az Úr szolgálatának van szentelve, ha nem eszem eleget ahhoz, hogy jó formában tartsam a testemet, akkor hogyan leszek képes dolgozni?"

Tehát a táplálkozásod is Istentudatú. Alvásod is Istentudatú. Tehát ez az az út. Megfelelő formát kell adnunk élettevékenységeinknek. Nos, amikor arra gondolok, hogy "ezt a testet megfelelő formában kell tartanom ahhoz, hogy alkalmas legyen Isten szolgálatára", akkor ez nem az, úgy értem. . . ez nem testi életfelfogás. Csakúgy, mint amikor úgy vélekedsz, hogy "Ezt az ... az én autómat jól meg kell vigyázni, hogy szép munkát tudjak vele végezni", ugyanis akkor nem az autóddal azonosulsz; egyszerűen csak arról van szó, hogy jó szolgálatot akarsz kihúzni belőle. Hasonlóképpen, ha úgy gondolkodsz, hogy "Ez a test a Legfelsőbb Úr érdekében végzett munkágoz szükséges – ezért munkára alkalmas állapotban kell tartanom a testet", tehát ez nem a testtel való azonosulás. De amennyiban ezt a testet érzékkielégítésre használom és ezért testemet vaskossá és erőssé teszem, hogy élvezhessem az érzéki gyönyöröket, akkor ez a rabságom oka.

Tehát ez egy egyszerű technika, meg kell értenünk és a tapasztalt bhakták, a tapasztalt bhakták programja szerint kell cselekednünk úgy, ahogy azt ők elkészítették. Egy másik dolog. Vedd imígyen . . . nézd az istentudat előnyeit. Nos, eltökélt vagy abban, hogy "nem veszek el semmit, amit nem ajánlottak fel Istennek", mert az életed Isten szolgálatára szántad. . . Istennek dolgozol; Istennek főzöl; Isten szolgálatáért eszel. Így a teljes életed ilyenné válik. Tehát, ha Istennek főzöl, ha a boltokban Istennek vásárolsz, akkor tudnod kell, milyen dolgokat lehet felajánlani Istennek, mert . . . mindig emlékezz arra, hogy nem, nem a saját célodból mész a boltba. A későbbi fejezetekben meg fogod találni pacanti te aghaṁ pāpāḥ . . . ööö, nem. Az az elv, hogy aki mindent az Úr érdekében tesz, az megszabadul a visszahatás alól, de aki bármit a saját érdekében tesz, az belegabalyodik ebbe a cselekvésbe és a visszahatásába. Ez tehát a yoga-sthaḥ technikája. Yoga-sthaḥ kuru karmāṇi. A következő śloka, a következő śloka nagyon világosan elmagyarázza, hogy:

dūreṇa hy avaraṁ karma

buddhi-yogād dhanañjaya

buddhau śaraṇam anviccha

kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ::

(BG 2.49)

Kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ. Nos, itt a. . . a kṛpaṇa szó rendkívül jelentős. Kṛpaṇa. Az embereknek két osztálya létezik. A kṛpaṇa azt jelenti, fösvény, kṛpaṇa, fösvény. És a kṛpaṇa szóval ellentétes szó a brāhmaṇa. Már korábban elmagyaráztam nektek, hogy esetenként a brāhmaṇa . . . a brāhmaṇa jelentése, aki tudja, hogy "nem ez a test vagyok – én vagyok a... lélek vagyok, tudatos vagyok. Lélek vagyok, szellem vagyok, tudatos vagyok", az, aki tökéletesen ismeri ezt a megvalósítást és annak tudományát, hogy " Minőségileg egy vagyok a Legfelsőbb Úrral", ahaṁ brahmāsmi. A védikus mantra szerint: ahaṁ brahmasmi. Ez azt jelenti: "Én Brahman vagyok. Én nem ez az anyag vagyok. Brahman vagyok." Tehát aki ismeri ezt a tudományt, azt brāhmaṇának hívják. És az nem lényeges, hogy ki ő és hol született. Az nem számít. Egyszerűen ismeri ezt a tudományt. . . most ennek a szónak az ellentéte a kṛpaṇa. Kṛpaṇa fösvényt jelent. Kit nevezel fösvénynek? A fösvény olyan ember, akinek van elég pénze, de nem költi el. Fösvénynek hívják. Fösvény az, akinek van elég eszköze, de nem költekezik. Egyszerűen csak nézegeti a pénzét és azzal elégedett. Nem költi el, nem használja fel megfelelően. Kṛpaṇának hívják. Így igaz-e, ez-e a fösvény magyarázata?

Tehát ez a kṛpaṇa, azok a kṛpaṇák. . . ki a kṛpaṇa és ki a brāhmaṇa? A brāhmaṇa jelentése, aki tudja, hogy "lelki azonosságom van. Minőségileg egy vagyok a Legfelsőbb Úrral. Az Úr szerves része vagyok." Aki magasan képzett és tökéletesen fejlett ebben a tudásban, azt brāhmaṇának hívják. A kṛpaṇa pedig azt az embert jelenti, aki nem használta fel ezt az emberi testformát arra, hogy megértse, ő lelki azonosság, Brahmaṇ, viszont egyszerűen csak annyit tud, hogy "én ez a test vagyok és miután ez a test egy bizonyos helyen megszületett, ezért most létezem ... Azonosulok egy országgal, egy társadalommal vagy családdal." Őket, az ilyeneket kṛpaṇának hívják. Kṛpaṇa azt jelenti, hogy nem használta fel megfelelően a birtokában lévő fejlett tudatot.

Az ember fejlettebb tudattal rendelkezik, mint mások, a többi embertől vagy az állati társadalmaktól (kőzősségektől) alacsonyabb rendű. Tehát hasznosítania kell azt. Mint ahogy neked most 100 000 dollárod van. Amennyiben megfelelően használod, növelhető. Ha használod, intelligenciád segítségével dollármilliókra növelheted. Viszont, ha nem használod, ha megtartod úgy, ahogy van. . . ó az is nagyon jó, de volt, hogy néha elvesztettük az egészet. Ezeket Kṛpaṇának hívják. Ostobaság. Ostobaság.

Tehát helyesen kell használnunk ezt az emberi testformát arra, hogy megértsük: "Én nem ez a test vagyok; én tiszta tudat vagyok. És ezt a tiszta tudatosságot úgy kell gyakorolnom, hogy a következő életemben megkapjam a tiszta tudatosságomat vagy a tiszta lelki testemet és nem ismételten ezt az anyagi testet." Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy ez az anyagi test egy idegen dolog. Már elmagyaráztuk nektek, hogy ez olyan, mint a ruha. Ruha. A ruha a testemtől idegen dolog.

Hasonlóképpen, ez a durva és finom fizikai test – a durva test az öt anyagi elemmel és a finom fizikai test az elmével, az egóval, az intelligenciával – tőlem idegen dolgok. Szóval most idegen dolgokba vagyok bezárva. Egész életem küldetése az, hogy kiszabaduljak ezekből az idegen dolgokból. Az igazi lelki testemben szeretnék elhelyezkedni. Ezt megvalósíthatod, ha gyakorlod. Ha gyakorlod ebben az életben, hogy . . . hogy mindig lelki helyzetben legyél, akkor a következő életed, miután elhagytad ezt . . . de még ebben a testben is, amikor világosan megérted, hogy "nem ez a test vagyok", és egyértelműen azon dolgozol. . . lelki szinten, ahogy azt az Úr Kṛṣṇa előírja itt, yoga-sthaḥ kuru karmāṇi, "Légy kiegyensúlyozott a jógában és végezd el mindennapi kötelességeidet", akkor hasonlóképpen, ha a munkavégzést úgy gyakoroljuk, hogy az lelki szinten működjön, akkor a következő életedben megszabadulsz ettől az anyagi kötöttségtől és megszerzed a szabadságodat.

A lelki test a szabad életedet jelenti. Nem tudjuk; fogalmunk sincs arról, hogy lelki testünkben mennyire hatalmasak lehetünk. Ezt mi nem tudjuk. Létezik . . . létezik egy számítás. Létezik egy olyan számítás, amely szerint Isten száz százalékig tökéletes. Tehát amikor önmagaddá válsz, amikor visszakapod a leki testedet, lehet, hogy nem leszel olyan erős, mint Isten, de közel fogsz állni Istenhez. Hetvennyolc százalékos leszel. A teljes minőség hetvennyolc százalékát kapod. Ezt a számítást a nagy bölcsek végezték. Kiszámították, hogy egy élőlény elérheti a hetvennyolc százalékos tökéletességet.

Jelen anyagi állapotunkban egyáltalán nincs semmilyen lelki erőnk. Mindig anyagi erők akadályoznak és kötnek bennünket feltételekhez. Értitek? Ezért azt, aki nem használja ezt a testet a tökéletesség, a felszabadulás elérésére, azt kṛpaṇának nevezik. Kṛpaṇa.

Ez itt le van írva. Kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ. Kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ. Ez a kṛpaṇa a fösvény embert jelenti, azt, aki ezt az emberi létformát nem használja fel a jobb profit érdekében. Aztán meg követeli, hogy "Ó, annyi mindent megtettem. Hozzá kell jutnom a nyereséghez. Meg kell szereznem." Milyen profit jár neked? A testi élvezetért cserébe? Az érzéki élvezetért cserébe? Ó, áldozd fel. Áldozd fel. Tudod, hogy létezik egy szó, a yajña, az áldozat. Az áldozat azt jelenti – közkeletű szó –, hogy ezt az életét az Úr szolgálatára szenteli. Akkor . . . akkor nem leszel szenvedő alany. Mi ebben a szenvedés? Most csak felidézem a receptet vagy a formulát, amelyről az imént beszéltem nektek a háztartói élettel kapcsolatosan . . . mindent csinálhattok. Pénzt keresel; beszerzéseket végzel a boltból; főzöl. Mindent. . . semmit sem hagysz abba. Egyszerűen változtass a mentalitásodon, hogy mindent Istenért tegyél. Egyáltalán nem nehéz. Egyszerűen el kell ezt fogadnunk. El kell fogadnunk.

Tehát kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ. Most, ha úgy gondolja, Uram: "Ó, miért... miért? Ízletes étkeimért dolgozom. Miért kéne felajánlanom Istennek? Megannyi, oly sok, úgy értem, annyi terhet kell elviselnem. Nem akarom megtenni”, akkor kṛpaṇa leszel, fösvénnyé válsz. De ha brāhmaṇa vagy . . a brāhmaṇa jelentése udāra, felszabadult, vagyis liberális, nem felszabadult, hanem liberális. A kṛpaṇa szó ellentéte a liberális. – Ezt a testet a Legfelsőbb szolgálatára ajánlom. Liberálissá (széles látókörűvé) váltam. Nem az én érzéki élvezetemre használom fel.

Tehát aki ezt a testet érzéki élvezetre használja, azt kṛpaṇának, fösvénynek nevezik. És aki ezt a testet a Legfelsőbb Úr szolgálatára veszi igénybe, azt brāhmaṇának hívják. Tehát az Úr azt mondja: "Ne légy kṛpaṇa. Ne légy fösvény." A fösvény azt akarja . . . most, itt, tegyük fel, olyan sok gazdag ember van a ti országotokban és megannyi alapítvány is egyben. Elmondom nektek a gyakorlati tapasztalatomat. Írtam néhány levelet így, úgy . . . hogy valami jó alapítványt, hogy "Szeretnék itt Amerikában elindítani egy intézményt az Istentudatért, egy nemzetközi intézményt az Istentudat műveléséért. Kedvesen kérlek benneteket, segítsetek nekem." Hát ezt hidegen megtagadták: "Nem a vallás vagy Isten nevében tettünk fogadalmat."

Csak figyeld. Ez azt jelenti, a Bhagavad-gītā szerint mindannyian fösvények. Bár nagyon jó alapítványaik vannak, némi jótékonykodást is felmutatnak, de fösvények. Fogalmuk sincs, hol jótékonykodjanak, hol jótékonykodjanak. A jóga . . . a karma jóga, karma jóga. . . ezt világosan kifejti az Úr egy további fejezetben: yat karoṣi yaj juhoṣi yad aśnāsi dadāsi yat kuruṣva tad mad-arpaṇam (BG 9.27). A karma-jóga folyamata abban rejlik, hogy "Bármit csinálsz, bármiért veszed a fáradságot, bármit eszel, és bármi legyen, ajánld fel Nekem. Ajánld fel nekem." Ezt karma-jógának vagy yoga-sthaḥnak nevezik. De az emberekben jelen pillanatban olyan tudat alakult ki, hogy valahányszor Istenről hallanak vagy valahányszor valami vallásról hallanak, azonnal szembehelyezkednek vele. Az én hazámban is ugyan ez a helyzet . . .

Nos, ezt a könyvet, az én Śrīmad-Bhāgavatam könyvemet a kormány elismeri. A Központi Kormányzat Minisztériuma elismerte ezt a könyvet és minden énekből száz példányt vásárolnak. Elismerik. De amikor azt mondtam, hogy "Ehhez az egész kiadványhoz 500 000 dollárra van szükségem. A kormány felvállalhatná ezt a terhet", "Nem, a mi kormányunk világi. Világi." Így nem kaphattam segítséget a kormányomtól. Értitek?

És itt is felkerestem valami alapítványt azzal, hogy: "Íme az én programom, egy intézményt szeretnék alapítani az Istentudat művelésére. Kérem, a ti... az intézmény itt fog létesülni ebben az országában. Néped javára fog válni. Pénzt nem fogadok el. Nem haszonszerzés céljából teszem. Egyszerűen csak a szolgálatomat akarom nyújtani." És megkaptam a Rockefeller Alapítványtól a levelüket. Határozottan visszautasították: "Nem, nem fogunk semmivel sem hozzájárulni olyasmihez, ami vallási célzatú vagy Istentudatos. Ez nem lehetséges."

Tehát az emberek rendkívül idegenkedtek az Isten iránti érzésektől. Hogyan lehetnek így boldogok? Legalábbis a Bhagavad-gītāból egyértelműen kiderül, hogy nem lehetnek boldogok. Bármennyire is haladnak előre a tudományban, a gazdaságban és minden anyagi dolog fejlődésében, ó, nem lehetnek boldogok. Nem lehetnek boldogok. Az egész egy elhibázott folyamat. Íme a Bhagavad-gītā által ajánlott eljárás, a yoga-sthaḥ kuru karmāṇi. Yoga-sthaḥ kuru karmāṇi. Amíg csak dolgozol. A te munkád az. . . egyetlen munkát sem ítélnek el. Bármit csinálsz, nem számít. Viszont, ha ezt a munkát a Legfelsőbb Úr nevében végzik, az megtisztít. Ez tesz boldoggá. De ez a tudomány az egész világból hiányzik és nem csak itt vagy ott.

Végig mindenütt . . . Oroszországban istentagadó civilizációról prédikálnak: "Isten nem létezik". Itt is van ugyan néhány templom. Tudom, azt prédikálják, hogy Isten meghalt. Értitek? Erről prédikálnak. Tehát jelenleg nagyon bizonytalan a helyzet. Mi pedig a Bhagavad-gītáról és a formuláról prédikálunk, de ezt a képletet a jelenlegi körülmények között gyakorlatilag rendkívül nehéz alkalmazni. Értitek? Yoga-sthaḥ kuru karmāṇi. Az emberek rengeteget fejlődtek anyagi téren, úgy értem, . . . anyagi, az anyagi civilizáció csak érzéket, érzékkielégítést jelent. Ez minden. Semmi egyéb nincs benne.

És valójában azt tapasztaljuk, hogy minél többet érünk el a gazdasági fejlődés terén, ööö a fejlődés terén, minél több pénzhez jutunk, a következő cél az, hogyan költsük el érzékkielégítésre, hogyan költsük el érzékkielégítésre. Nincs semmi más céljuk, nincs semmi más céljuk. Értitek? Mindenhol. Holott a képlet meg arról szól, hogy semmit az érzékkielégítésed céljából; mindent Istenért. A munkát nem ítélik el. Tedd, amit tenni tudsz. Bármilyen helyzetbe kerülsz, Isten akaratából bármilyen pozícióban vagy, nem számít. A munkád nem elítélendő, feltéve, ha a Legfelsőbb Úrnak dolgozol. Ez minden. Ez maga a technika.

Tehát dūreṇa hy avaraṁ karma. Itt nyomatékosan ki van hangsúlyozva, hogy dūreṇa hy avaraṁ karma buddhi-yogād dhanañjaya: "Ennek az Isten-tudatnak az alkalmazásával elvetsz minden más munkát. Bármilyen munka, ami Istentudatban nem végezhető, ne csináld." Nos, itt van az utasítás a Bhagavad-gītāban, hogy "Amit nem tudsz megtenni Isten-tudatban, ne hajtsd végre." De az egész világ elkötelezett, olyan dolgokat művelnek, amelyekben nincs Istentudat. Nincs Istentudat.

És itt meg van írva, buddhau śaraṇam anviccha kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ: "Csak azok, akik kṛpaṇák, akik nem önmegvalósítottak, azok vágynak az érzékkielégítésre. Élvezni akarják munkájuk gyümölcsét. De te ne legyél ilyen. Arjuna, te nem vagy ilyan. Ha lelki szinten akarsz lenni, ha lelki szinten akarsz cselekdedni, akkor ne tégy ilyesmit. Cselekedj leki szinten és ne tégy semmi olyat, amit Istentudatban nem hajthatsz végre.” Ez itt egyértelműen le van írva. Most, persze, az. . . rajtunk múlik, hogy elfogadjuk-e vagy sem, mivel Isten függetlenséget adott nekünk. A Bhagavad-gītā végén azt is megtalálod, hogy miután elhangzik az utasítás, az Úr azt mondja Arjunának: "Minden szükséges utasítást megadtam neked. Most tégy, ahogy neked tetszik." Tehát ez az álláspontja. Az Úr soha nem avatkozik bele csekély függetlenségünkbe, amit nekünk ajánlott fel. Van bizonyos kis függetlenségünk, mert a Legfelsőbb Úr szerves részei vagyunk. Ó, tehát bizonyos százalébkan rendelkezünk függetlenséggel. Nincs teljes függetlenségünk, de bizonyos százalékban rendelkezünk valamennyi függetlenséggel. És ezt a függetlenséget használhatjuk megfelelően vagy vissza is élhetünk vele. Ha visszaélünk vele, akkor kṛpaṇává, fösvénysé válunk. És ha megfelelően használjuk, akkor brāhmaṇákká válunk. Tehát dūreṇa hy avaraṁ karma buddhi-yogād dhanañjaya buddhau śaraṇam anviccha, śaraṇam anviccha kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ. Buddhi. Az értelem segítségével, az értelem segítségével menedéket keresel a Legfelsőbb Úrnál. Ne légy fösvény és ne sóvárogj munkád eredménye után és az élvezetet ne sajátítsd ki saját magad részére. Nem, áldozd fel. Feláldozni azt jelenti, hogy feláldozod az energiádat. Isten nem vágyik a pénzedre vagy bármire, amid van. Ő Önmagában teljes. Ő Önmagában teljes. Nincs rá szüksége.

Indiában van egy módszer a Gangesz vizének imádatára. Gangesz vize. Gangesz vize. Van . . . öt szent folyó van, amelyeket a hinduk imádanak. Ezek, ezek a Gaṅgā, Yamunā, Kāverī, Godāvarī, Narmadā. Ugyanúgy, ahogy itt a Hudson-folyó folyik, ott sok folyó van, és ezek közül az egyik. . . ezt az öt folyót szent folyóként fogadják el és az emberek megfürödnek bennük és felajánlják tiszteletüket.

Nos, miből áll a tiszteletadás folyamata? A tiszteletadás folyamata a Gangesz vizének imádát foglalja magába. Tehát, miután fördőt vettél, felállsz a vízből és kevés vizet veszel a folyóból, így ni. A folyó folyik. Végy egy kevés vizet, így ni, közben énekeld a mantrádat és ajánld fel. Ez a felajánlás, a víz felajánlása, honnan származik a víz? Ó, hát a Gangeszből merted ki. Még csak nem is otthonról hoztad a vizet. Kimered a vizet a Gangeszből és ugyanazt ismét felajánlod a Gangesznek némi mantrával kísérve. A Gangesz vize hatalmas. Ha egy tenyérnyit kiveszel belőle, a Gangesz ettől nem lesz kevesebb. És ugyancsak, ha egy tenyérnyi vizet felajánlsz a Gangeszbe, a Gangesz ettől nem lesz több. Viszont a Gangesz vizének felhasználásával és azt a Gangesznek visszaajánlva a Gangesz bhaktájává válsz. Hasonló az eset Úrnak történő felajánlással is . . . mid van neked? Tested, azt is Isten adja. Intelligenciád, az is . . . azt is Isten adja. A cselekvési lehetőséget Isten adja. Mindent Isten ad.

Most mit csinálunk? Mondjuk, könyveket írok. Jól van. Mire írok? Papírra. Jól van, ki adta neked a papírt? Most pedig egy cseppet filozofálgassunk. – Nos, a papírt a piacon vettem. A piac honnan szerzi be a papírt? – Malmokban gyártják. Ó, malmokban gyártják. Azok honnan szerzik be a nyersanyagot? – Ó, a fából. Hogyan készül a fa? Ó, akkor így eljutsz Istenhez. Fát nem lehet előállítani. Egyszerűen fát hozol az erdőből és vegyileg megtisztítják, majd pépé alakítják és így készül a papír. Tehát nincs hozzá nyersanyag, amiből előállítható. A nyersanyagot Isten raktárából kell hozni.

Viszont, ha az alapanyagot Isten raktárából hozzák, akkor hogy lesz a papír a tiéd? Ez az Istentudat. Ez . . . mindennel kapcsolatban úgy fogjuk találni, hogy semmi sem a miénk. Mi egyszerűen csak . . . a közgazdászok is úgy tatrtják, hogy semmit sem tudunk legyártani, egyszerűen csak átalakítunk egyik formából a másikba. Ez minden. Csak a munkánkat tudjuk adni. És maga a munka is, tekintettel az erőre . . . tegyük fel, hogy a kezemmel végzek munkát. Most azt állítom: "Ez az én kezem", de ha Isten megvonja a kezedtől az erőt, bénultan, ó, a büszkeséged azonnal elillan. A kezed sem a tiéd. Értitek?

Tehát a mindenből semmi sem a tiéd. Én is . . . szellemi lélekként én is Isten része vagyok. És mindannyian, egymástól függetlenül arra gondolunk, hogy "nincs kapcsolatom Istennel." Ez nagyon szörnyű állapot. Az egész világ szenved ettől a téves életfelfogástól, téves életfelfogástól, mert elfelejtette örök kapcsolatát Istennel. Tehát újra kell élesztenünk azt. Újjá kell élesztenünk ezt a folyamatot. A Bhagavad-gītā előírja:

dūreṇa hy avaraṁ karma

buddhi-yogād dhanañjaya

buddhau śaraṇam anviccha

kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ

(BG 2.49)

Kṛpaṇāḥ azokra vonatkozik, akik arra vágynak, hogy munkájuk gyümölcsei révén élvezzenek érzékeik kielégítésében. Kṛpaṇának hívják őket. És azok, akik az egész testüket, a teljes intelligenciájukat feláldozták, . . . áldozat . . . mindig jusson eszetekbe: mi mindent áldozhatunk fel? Ahogy a Gangesz vizét kimerjük a Gangeszből és felajánljuk a Gangesznek, úgy mindent Istentől kapunk és amennyiben ugyanezt felajánljuk Istennek, akkor felszabadulunk. Tulajdonképpen semmi sem az én tulajdonom. Önmagam sem vagyok az . . . én is a Legfelsőbb Úr szerves része vagyok. Ez a gondolat menete. E felfogás nélkül, Istentudat nélkül nincs lelki megvalósítás és nincs boldogság, sem személyes, sem személytelen síkon, sem társadalmilag, sem gazdaságilag, sem politikailag. Sehogyan sem.

Persze ma már késő van, amúgy felolvastam volna. Azok, akiknek megvannak a könyveim, láthatják, milyen bőségesen termett a föld Mahārāja Yudhiṣṭhira idejében, mivel az államfő jámbor volt, így a természet segítette. A természet segítette. Nos, jelenleg Indiában szűkölködnek élelmiszerekben. De ugyanez az India még a brit időkben is annyi gabonát termelt, hogy sok ezer és ezer tonna rizst exportáltak más országokba. Értitek? Magam is láttam. Láttam.

Anyai nagybátyám egyszerű rizs kiszállítással nagyon gazdag ember volt. Igen. Fűszerek . . . és a régi történelemben láthatod, hogy Indiának saját hajói voltak a fűszerek exportálására Görögországba és Európa egyéb országaiba. A történelem megmutatja. És muszlinszövetet szállítottak, még közvetlenül a brit időszak, a muszlim időszak előtt is. Tehát India exportja, úgy értem, az export statisztikai mutatói sokkal nagyobbak volt, mint más országoké. És ezeknek a fűszereknek és egyéb dolgoknak a kivitele annyira vonzotta az embereket Európából, hogy Vasco de Gama és Columbus is el akart jönni, de az utóbbi szerencsére Amerikába ment. Értitek? Ezek az európaiak és britek eljöttek és megalapozták uralmukat. Tehát India nagyon gazdag volt. Akkor hogy vált az az India ilyen szegénnyé? A föld ugyanaz maradt. Hogy történhetett? Úgy, hogy elvesztették a régi kultúrájukat, az Istentudatot. Értitek? És legalábbis az én számításaim szerint, az állam, a világi állam. . . a szekuláris állam azt jelenti, hogy nincs semmid . . . itt Amerikában állami vallás van. Állami vallás van. De Indiában nincs állami vallás. Minden országnak van állami vallása. Még Pakisztánnak is, amely kettévált. Ma már India része. De van állami vallásuk is. De sajnos Indiának nincs állami vallása. Ez azt jelenti, hogy szándékosan igyekeznek megszakítani a kapcsolatot Istennel, megszakítani az isteni kapcsolatot.

De ugyanabban az Indiában. . . az imént olvastad az ötezer évvel ezelőtti történelmet, milyen bőségesen ellátta a természet. Reggel ezt a részt tanulmányoztuk. Mr. Paul abból a részből olvasott, amelyben meg volt adva, mennyit adott a természet. A természet bármit megadhat. Végül is a természet biztosítja a szükségleteinket és nem az ipar. Az ipar egyszerűen más módon alakít át és egy bizonyos osztály profitál belőle. Az ipar nem jelent igazi gazdasági fejlődést. A valódi gazdasági fejlődést az jelenti, hogy mit termelsz a föld által. Ehhez Isten segítsége kell. Nyersanyagok nélkül még a ti iparotok sem megy semmire. Ahogy a papír példáját is említettem már. A papír, a papírt fából készítik. Ha nincs elegendő fa . . . most már van elegendő faanyag Amerikában, így nagy mennyiségben készíthetsz papírt. De tegyük fel, hogy az erdőnek vége. Akkor az iparnak is vége..

Mindenesetre mindig tudatában kell lennünk annak, hogy minden, ami a birtokunkban van, még a testünk is, az elménk is, az energiánk is, minden Isten ajándéka. Aki rendelkezik ezzel az életfelfogással, az brāhmaṇa. Ő az, aki ismeri Brahmant. Aki ezt nem tudja és egyszerűen az érzékkielégítésnek él, azt fösvénynek nevezik. Tehát ne legyünk fösvények. Mi legyünk brāhmaṇák. Ez legyen a miénk . . . és ennek nincsennek korlátai.

Ne gondoljátok, hogy azért, mert Amerikában születtetek, nem lehettek bráhmanák. Ellenkezőleg, bráhmanákká válhattok. Ennek nincsennek korlátai. Brahma jānātīti brāhmaṇaḥ. A módja az, hogy janmanā jāyate śūdraḥ saṁskarad bhaved dvijaḥ. Janmanā jāyate śūdraḥ. Mindenki, aki megszületik, először az apa és az anya által születik, . . . az śūdrának számít. Még ő is, aki bráhmana családban születik, ő is śūdrának számít. Aztán saṁskarad bhaved dvijaḥ. Aztán a kultúrhagyományok szerint . . . a kultúrhagymányok szerinti második születést dvijának nevezik. Indiában a felsőbb kasztot dvijának hívják. Dvija: az első születést az apa és anya általi születés jelenti, az . . . az állat születése és az ember születése azonos, mivel azonos a folyamat is. De ha valaki nem a magasabb kultúra hagyományai szerint születik, nem nevezhető dvijának. Néha a madarakat is dvijának hívják. Dvija kétszer születettet jelent. Kétszer született. Az . . . akárcsak a madarak, a . . . a tengeri madár először lerakja a tojást, majd kikölti. És a tojásból kikel a kölyök, kikel az utóda – ez a második születés. Ezért a madarakat néha dvijának is nevezik. Hasonlóan az embernek és magasabb rangban élőknek kétszer kell születniük.

Ezért a bráhmanák, a kṣatriyák és a vaiśyák, ez a fonal, ez a fonal annak a jele, hogy „A második születésem megtörtént”. Ez a jele. Ez az upavīta, upanayan, ez a jele. Ott . . . Indiában a magasabb kaszton belül megtaláljátok ezt a szent fonalat. A szent fonal azt jelenti, hogy elfogadja, hogy megkapja a második születését, a szent zsinórt; ez alkalommal végzik a szent zsinór szertartást. A második születés jelentése saṁskāra, saṁskāra, reformációt, átalakulást jelent. Nem számít, hol és hogyan született. Nem számít.

A minap egy példát hoztam fel a Jābāli Upaniṣadból. Még az apja nevét sem tudta megmondani. De mivel annyira őszinte volt, hogy Gautama Muni előtt megvallotta: "Még a ... még az én anyám sem, de még jómagam sem tudom, ki az apám", . . . "Ó, te brahmana vagy. Őszinte vagy. Őszinte vagy." Mondta Gautama Muni. Tehát ezek a minősítései a saṁskāra, a kulturhagyományok szerinti születésnek. A kultúrhagyományok szerinti születéstől válik valaki kétszer születetté. Saṁskarad bhaved dvijaḥ. Janmanā jāyate.

Születésénél fogva mindenki śūdra. És amikor megreformálják, amikor a kultúrhagyományok szerint újjászületik, újjászületik, akkor dvija lesz, kétszer születetté válik. És miután dvija lett, veda-paṭhād bhaved vipraḥ. A veda-paṭhāt jelentése eme tudás, a szentírás ismeretét, a védikus bölcsességet jelenti. Ennek a védikus bölcsességnek a tanulmányozásával viprává válik. És ennek tanulmányozása után megérti: "Ó, én lélek vagyok. Nem vagyok ez az anyag", és amikor ismeri saját felépítését, valamint a Legfelsőbb Úr felépítését, akkor brāhmaṇává válik.

Ezért a teljes emberi társadalom küldetése a brāhmaṇák felkészítése kell, hogy legyen. Akkor béke és jólét lesz. Ha macskák és kutyák módján élnek a śūdra színvonalán, mit vársz tőlük? Azt akarod mondani, hogy a kutyák társadalmában lehet valami békére számítani? Nem. Ez ki van zárva. Béke csakis igazi emberi társadalomban lehet.

Szóval a kultúra ezt jelenti. A védikus, az egész védikus kultúra arra épül, hogy az emberből bráhmanát kell faragni, nem pedig śūdra-stádiumban tartani, azt nem. Minden apának gondoskodnia kell erről. Az államnak gondoskodnia kell arról, a tanárnak gondoskodnia kell arról, hogyan nevelje a gyerekeket, a szegény gyerekeket, az ártatlan gyerekeket. . . tökéletes bráhmanákká. Az egész kultúrának ezen kell alpulnia. Értitek? Ezt tanítja a Bhagavad-gītā. És ne maradj . . . ne maradj a śūdra helyzetében és egy fösvény helyzetében, hanem próbálj meg a kultúra segítségével brahmanává válni. Akkor sikeres lesz az életed.

Nagyon szépen köszönöm. Valami kérdés van? Igen?

Paul: A négy rend közül, a śūdra?

Prabhupāda: Hogyan?

Paul: A śūdra . . .

Prabhupāda: (félre) Megállíthatod azt. (vége)