Category:HU/660405 - Lecke BG 02.49-51 - New York

Leckék időrendben, 1966

Prabhupāda: Az Úr Śrī Kṛṣṇa éppen igyekszik Arjunát a tiszta tudatban végzett munka szintjére emelni. A . . . már több napon keresztül arról értekeztünk, hogy mi nem ez a tompa test vagyunk, hanem a tudat maga. Jelenleg ilyen vagy olyan módon kapcsolatban vagyunk ezzel az anyaggal. Ezért a szabadságunk megfigyelés alatt áll. Szellemi lényként szabadok vagyunk – szabadok vagyunk cselekedni, szabadok bármit megélni, tiszták vagyunk, szennyeződésmentesek vagyunk, nincs betegség, nincs születés, nincs halál, nincs öregség és ezen kívül lelki életünkben még sok-sok más képesítéssel is rendelkezünk.

De miután, sajnos, kapcsolatban állunk ezzel az anyagi világgal, sok szempontból akadályozottak vagyunk. Ezt kell megértenünk és ezzel a lehetőséggel kell számolnunk. Ez az emberi élet az egyedüli lehetőség. Ha elszalasztjuk ezt a lehetőséget, akkor előfordulhat, hogy a következő életünkben karmánktól függően nem élhetjük meg újra ezt a szép, civilizált, emberi létformát. De egy dolog biztos. Örömmel fogod hallani, hogy ha egyszer elkezdődik a lelki megvalósítás folyamata, akkor az ember garantáltan humán lényként élheti meg a következő életét. A Bhagavad-gītāban az áll, hogy śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe yoga-bhraṣṭo 'bhijāyate (BG 6.41).

Az Arjunával és Kṛṣṇával folytatott beszélgetés során, amikor Kṛṣṇa a jógarendszert írja le, megtudhatjátok, hogyan kell cselekedni. A yoga-sthaḥ kuru karmāṇi is ugyancsak jógarendszer. Ez a karma jóga. Ez a karma jóga.

Tehát minden jóga, akár karma jóga, akár dhyāna jóga vagy jñāna jóga, bármilyen jógarendszer, ha egyszer elkezdődött ebben az életben, az folytatódni fog. Folytatódni fog. Yoga-sthaḥ kuru karmāṇi. A Bhāgavata, vagyis a Śrīmad-Bhāgavatam azt mondja:

tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer

bhajann apakvo 'tha patet tato yadi

yatra kva vābhadram abhūd amuṣya kiṁ

ko vārtha āptaḥ abhajatāṁ sva-dharmataḥ

(SB 1.5.17)

Ezt Nārada mondja tanítványának, Śrīla Vyāsadevának, "Meg kell próbálnod összekapcsolni az embereket a lelki élettel, azzal, hogy lelki életvitelt folytassonak. Még az sem számít, ha visszaesik tanulmányai folyamán – mert sosem válik vesztessé. Ennek ellenére sem válik vesztessé. Ő...." A védikus tudás teljes egésze, különösen a Kṛṣṇa filozófia. . . Kṛṣṇa filozófia – a teljes filozófia (alapelve ez – ford.megj.). A védikus filozófia Kṛṣṇa filozófiát jelent. Vedaiś ca sarvair aham eva vedyam (BG 15.15).

A teljes védikus tudás, minden védikus bölcsesség azt jelenti, megérteni a Kṛṣṇa filozófiát. Ez minden. Semmi más. A Kṛṣṇa filozófiát az egész világon különböző módon írták le az idő, a hely és a társadalmak függvényében, de tudnotok kell, hogy az összességében Kṛṣṇa-filozófia. A Kṛṣṇa-filozófia . . . amikor Kṛṣṇáról beszélünk, ezt a szanszkrit szót, a Kṛṣṇát nem szektás értelemben kell felfognotok. A Kṛṣṇa szó azt jelenti, hogy a Legfelsőbb, a legmagasabb gyönyör. A legnagyobb gyönyör.

Ott tartunk, hogy yoga-sthaḥ. Az előző versben azt a tanácsot kaptuk, hogy dolgozzunk, folytassuk a munkát, és szilárduljunk meg a jógában. És a következő ślokában az Úr Kṛṣṇa azt mondja:

dūreṇa hy avaraṁ karma

buddhi-yogād dhanañjaya

buddhau śaraṇam anviccha

kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ

(BG 2.49)

Dūreṇa. Dūreṇa: "Erővel..." Csakúgy, mint a nem kívánt, nem szeretett dolgokat, elvetjük azokat. Tegyük fel, hogy valami olyasmit adtak nekem a . . . a vacsorám során, amit nem szeretek. Néha félrelökjük: "Ó, nem akarom." Értitek? Tehát hasonló a mi megkülönböztető képességünk is. . . "A megkülönböztetés a hősiesség legértékesebb része." Egyszerűen meg kell tanulnunk megkülönböztetni, vajon anyagi vagy lelki síkon dolgozunk-e. Ennyi az egész.

Arjunával is így volt. Arjuna azt a tanácsot kapta, dolgozzon lelki szinten. Ennyi az egész. A Bhagavad-gītā teljes tanítása azon az alapelven nyugszik, miszerint Arjunát megzavarták az anyagias gondolatok. Az Úr Kṛṣṇa pedig lelki szintre, lelki helyzetbe akarta emelni. Ez minden. Tehát így, Arjuna cselekedeteiből megértheted, hogy mi a lelki és mi az anyagi szint.

Nos, azok(nak mondom), akik a Bhagavad-gītāt végig áttanulmányozták – és remélem, néhányan már olvasták a Bhagavad-gītāt, Arjuna katona volt és Kṛṣṇa megkísérelte rávenni őt katonai kötelessége elvégzésére: „Harcolnod kell." De Arjuna tétovázott, "nem ölhetem meg a rokonaimat, a barátaimat, a testvéreimet, a tanáromat, a nagyapámat." Ilyen meggondolással volt.

Ez a szempont anyagi síkon való elhelyezkedést jelent. Ha a test kapcsolatai alapján gondolkodunk, akkor az anyagi síkon helyezkedik el. Bármit, amit ennek a testnek a figyelembevételével teszek. . . mert a test az érzékeket jelenti. A test az érzékeket jelenti. Ez azt jelenti, bármit, amit az érzékkielégítés érdekében teszünk, az anyagi szinten van. És bármit, amit a Legfelsőbb megelégedésére teszünk, az lelki szinten van. Ez minden.

Tehát különbséget kell tennünk: "Vajon az érzékkielégítésért dolgozom-e, vagy a Legfelsőbb megelégedésére?" Ha ezt a művészetet el tudjuk sajátítani, akkor életünk lelkivé válik. Lelki életet élni nem azt jelenti, hogy változtatnunk kell valamit azokon a tevékenységeken, amelyeket már egyébként is végzünk vagy, hogy a testünk valami rendkívülire változna át. Semmi ilyen. Ugyanaz a test marad, ugyanazokkal a jellemzőkkel, ugyanazon tevékenységekkel, változatlan elkötelezettséggel – minden ugyanaz.

De ismernünk kell annak a művészetet: "Vajon ezek a cselekedetek a lelki vagy az anyagi síkon történnek-e?" Ha tudunk ily módon különbséget tenni, ahogyan azt az Úr Kṛṣṇa tanácsolja Arjunának, dūreṇa hy avaraṁ karma buddhi-yogād dhanañjaya: "Ó Dhanañjaya..." Dhanañjaya Arjuna másik neve. – Drága Dhanañjaya, buddhi-yogāt, intelligenciád által... És ahogy elmagyaráztuk, a buddhi-yoga az Úr odaadó szolgálatát jelenti. Tehát a buddhi jóga kritériuma alapján, az Úr odaadó szolgálatának kritériuma szerint mindent meg kell tenned. Ez a technikája. Ez a technikája. Dūreṇa hy avaraṁ karma buddhi-yogāt. Buddhi-yogāt. Használnod kell az intelligenciádat: "Vajon a tiszta tudatosság szintjén teszem ezt, vagy a testi felfogás síkján?"

Kezdetben szükségetek van útmutatóra. Vezető nélkül ez nem fog menni. Bármihez, amit meg akar tanulni, bármilyen művészethez vagy tudományhoz, az elején vezetőre van szükségetek. Útmutató nélkül. . . csakúgy, mint egy járni tanuló kisgyereknek bátyja vagy nővére, apja vagy anyja segítségére van szüksége, hogy elkapja, aztán egy lépés, egy másik lépés, még egy lépés, és még egy lépés. . . de amikor önállóan kezd járni, akkor már nincs szüksége segítségre. Hasonlóképpen, hogy megtanuljuk annak a művészetet: "Vajon lelki, vagy anyagi szinten cselekszem-e?" lelki tanítómesterre, vezetőre van szükség. Ezt nevezik dvijának, vagyis második születésnek. Amikor megkapaszkodsz a jóhiszemű lelki tanítómesterben, hogy eligazítson a lelki szinten való cselekvésben, akkor kezdődik a második életed. Azt hívják dvijának.

Tehát ez az élet annyira fontos, hogy el kell azt kezdeni tanulni. El kell azt kezdeni. Nincs választási lehetőség. Ha valaki eléggé intelligens, ha egyáltalán sikeressé akarja tenni az életét, akkor ezt meg kell tennie. Ez a Védák parancsa. A Védák azt mondják: tad-vijñānārthaṁ sa gurum eva abhigacchet (Muṇḍaka Upaniṣad 1.2.12).

Az abhigacchet az ige imperativusz (felszóllító) módja: "Meg kell tenned". Abhigacchet. Ez, ez az igemód akkor használatos, ha az értelmében benne foglaltatik a „kötelezően (muszáj)”. Tehát a védikus Upaniṣad utasít tad-vijñānārthamot: "Ahhoz, hogy elsajátíthasd, vagy ahhoz, hogy megtanuld, hogyan cselekedj lelki szinten, fel kell keresned egy jóhiszemű lelki tanítómestert, aki vezetni fog téged."

Tehát Kṛṣṇa . . . Arjuna Kṛṣṇát választotta lelki tanítómesternek. Már elmagyaráztuk, hogy Kṛṣṇa. . . Arjuna meghódolt Arjunának (Kṛṣṇának). És Nārada azt mondja, hogy "még azután sem", úgy értem, hogy "hanyagolta (a kötelességét) ..." Tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ hareḥ (SB 1.5.17). Tehát, Nārada azt mondja, "Ha valaki elhanyagol minden más kötelességet, minden más kötelességet..." Tyaktvā sva-dharmam. A sva-dharmam azt jelenti, hogy mindenkinek megvan a saját kötelessége. Minden egyes embernek. Neked van valami kötelességed, nekem is van valami kötelességem, mindenkinek van. Senki sem mentes a kötelességtől. Szóval, Nārada azt mondja: "Még az úgynevezett kötelességek feláldozása esetén is, ha valaki abszolút lelki életre törekszik, akkor ő nem vesztes. Nem vesztes. Ellenkező esetben, ha valaki nem vállalja fel ezt a fontos feladatot és továbbra is elkötelezettje marad az úgynevezett kötelességeknek, ő egy vesztes." Ő egy vesztes. Ez egy rendkívül fontos nézőpont.

A Bhagavad-gītā is megerősíti, ha valaki egyszer elkezdte ezt a lelki életet, akkor ebben az értelemben nem vesztes, emberi élete garantált a következő születéskor. A közönséges feladatok végzése folyamán nem tudhatod, hogy kapsz-e ismét emberi testet vagy sem. Nincs bizonyosság efelől. Ez a munkád minőségétől függ. De itt, ha elkezded lelki életedet élni, minden más kötelességedet feláldozva, akkor a következő emberi életed garantált. Garantált. A Bhagavad-gītāban írja, śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe yoga-bhraṣṭo 'bhijāyate sanja (BG 6.41).

Bhraṣṭa. A bhraṣṭa azt jelenti, a yoga-bhraṣṭa, aki a jógarendszert követi. . . a jógarend . . . „A jógarendszert már elmagyaráztam. A jógarendszer azt a transzcendentális folyamatot jelenti, amelly által megvalósítjuk önmagunkat, életünket összekapcsoljuk az önmegvalósítással. Ezt hívják jógának.

Tehát, ha valaki elkezdi az önmegvalósítás jógáját, de sajnos nem tudja szépen végrehajtani a feladatot és olykor visszaesik, elveszti az ösvényt. Mégis bátorítják azzal, hogy "Nem vagy vesztes. Nem vagy vesztes. Mert esélyt kapsz a következő életedben és a következő élet nem egy átlagos következő élet lesz." A következő élet śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe: "A következő életedben vagy egy nagyon gazdag családban fogsz megszületni vagy egy nagyon haladó, tanult apa családjában." Śucīnāṁ śrīmatām.

Śucīnām jelentése. . . Elmagyaráztam nektek egy bráhmana életét, a brahminikus kultúrát. Śuci azt jelenti, hogy brámana. Brámana jelentése pedig, aki ismeri a lelki életet, valamint hogyan élni azt. És egyéb képesítésekkel is rendelkezik. Így śucinak hívják. A śucival ellentétes szó pedig a muci. Tehát nem fontos belemennünk abba, hogy mi az a muci, de a śuci, śucīnāṁ azt jelenti, hogy magasan művelt brámana. És śrīmatām. Śrī gazdagságot jelent; śrī gazdagságot, gazdagságot, szépséget és ilyesfajta dolgokat jelent. Ez nagyon arisztokratikus családot jelent. Nagyon arisztokratikus családot.

Szóval az, aki sikertelen, visszaesett, esélyt kapott arra, hogy az előbbi két helyen szülessen meg . . . tehát a sikertelen. A sikeres, ó, hát mit is mondjak akkor róla! A sikeres jógi közvetlenül Istenhez megy vissza. És még a sikertelen, a félig sikeres is esélyt kap, hogy kétféle családban szülessen meg. Az egyik śrīmatām. Śrīmatām azt jelenti, hogy nagyon jómódú, gazdag családban születik meg. A másik pedig nagyon művelt, tanult, brāhmana családban születik meg.

Miért? Mert ezekben van a lehetőség. Megvan az esély a nagyon szép lelki kultúrára. Természetesen itt, az ti országotokban is vannak arisztokrata családok, mint a Rockefeller vagy a Ford család. . . sok gazdag család él itt. Nem tudom, mivel foglalkoznak, de Indiában az arisztokrata családoknak sajátságos lelki funkciójuk van. Minden arisztokrata családnak rengeteg temploma van. Nagyon sok temploma van.

Már tájékoztattalak benneteket afelől, hogy az indiai arisztokrácia egyik tagja, Sir Padampat Singhania, nagyon előkelő személy. . . azonos szinten van a ti Rockefelleretekkel. És azt írtam neki, hogy "Szeretnék itt elindítani egy Rādhā-Kṛṣṇa templomot és szükségem van a segítségedre." Azonnal beleegyezett: "Swāmījī, fedezem egy szép, indiai építészeti stílusú templom költségeit New Yorkban, ha a tranzakciót jóváhagyják." Értitek?

Szóval az én kérésemre . . . az egyébként is annyira vallásos indiai arisztokrata család javaslatomat azonnal elfogadta. Beleegyezett: "Igen. Templomot fogok építeni." Tehát annak az arisztokrata családnak megvan a létesítménye. Minden indiai arisztokrata családnak van saját temploma és templomi istentiszteletet folytatnak és elmennek, felajánlják tiszteletüket és végzik a dolgukat úgy, ahogy van. Nem szenvednek kárt semmiben. Tehát . . . az anyagi tevékenységekkel párhuzamosan lehetőséget kapnak a lelki síkon történő cselekvésre is.

Nos, ez a bizonyos család, akiről beszélek nektek, a Singhania család, nagyon örülni fogtok, ha megismeritek, hogy ők milyen családi beosztásban vannak. Van egy templomuk, Dvārakādhīśa, egy Rādhā-Kṛṣṇa templomuk, pont olyan, mint ezen a képen. Van egy nagyon szép templomuk és annak a templomnak van némi vagyona. És a . . . azt az ingatlant, az ingatlanból az egyik földet bérbe adják ennek a Singhania Organization nevű vállalkozásnak. Tehát bérleti díjat fizetnek az Istenségnek. Értitek? Így az Istenségnek is nagy jövedelme van. És sok egyéb módon költekeznek még. Ha lesz lehetőségünk templomot alapítani itt, arról is tájékoztatunk majd benneteket, hogyan adakozhattok a lelki tudatosság érdekében. Igen.

Nos, a család kötelessége, hogy ők, ez a Singhania, Sir Padampat Singhania, négyen-öten vannak testvérek és még él az anya. Bizonyos sorrend értelmében minden családtagnak minden nap el kell mennie és tiszteletdíjat kell lerónia az Istenségnek. Amennyiben valaki valamelyik nap nem megy el, akkor meg kell őt bírságolni. Pénzbírságot szabnak ki rá. Ha a legidősebb testvér, Sir Padampat Singhania hiányzik egy napot, nem rója le tiszteletét az Istenség előtt, tíz rúpia vagy tíz dollár a büntetése. Értitek?

És másnap a bráhmana vagy a pūjārī, aki soros az imádat bemutatásában, elmegy beszedni a bírságot. Bemutatkozik neki, "Igen, igen. Sajnálom. Igen. Itt van a bírságom." (nevetés) Tehát természetesen ez egy saját maga által kiszabott büntetés, de az ötlet abban van, hogy ilyen szilárd lelki tudattal rendelkeznek: "Ó, tegnap nem mentem leróni tiszteletemet az Istenségnek, Kṛṣṇának. Szóval bírságot kell fizetnem. " Ez is lelki tudat. Ez is lelki tudat.

Tehát az egész lényege, hogy az életet úgy kell formálni, alakítani, hogy minden lépésünkben vagy cselekedetünkben érezzük az Úr jelenlétét. Ez a lelki élet. Ez a lelki élet. Nem kell megváltoztatnotok jelenlegi foglalkozásotokat. Ez a Singhania család is egy példa arra, ők sem változtattak meg semmit. Ugyanúgy csinálnak mindent, mint ahogy szokták. . . de mindig lelkileg tudatosak. A cél, a cél Kṛṣṇa felé mutat. Ez nagyon szép példa. Nagyon egyszerű. Mindenki meg fogja érteni.

Tegyük fel, hogy egy férfi vagy egy nő szerelmes egy harmadik nőbe vagy férfiba, aki kívülálló személy, a feleség férjén kívüli . . . ill a nő férjén kívüli. Nos, ez egy olyan példa, amit a szentírások említenek. A nő, aki egy másik férfiba szerelmes ill. a férfi, aki egy másik nőbe szerelmes, jóllehet tele van családi kötelességekkel, de az esze mindig azon jár, mikor találkozik a szeretőjével. Minden aznapi kötelessége mellet egyik is, másik is állandóan arra gondol: "Ó, mikor jön el találkozásunk pillanata?" Ez azt jelenti, hogy az elme mindig erre koncentrál. Ezt a példát annak kapcsán említik, hogy amikor extázisban, amikor a szeretet eksztázisában van valaki, belsőnkben . . . sokrétű feladataink közepette is szüntelen emlékezhetünk az extázis tárgyára.

Hasonlóképpen Isten tudatban nekünk is úgy kell alakítanunk életünket, hogy a nagyon nehéz, komoly kötelességeink közepette is mindig, minden lépésben emlékezzünk a Legfelsőbbre, a Legfelsőbbre. Ki kell fejlesztenünk ezt a fajta megkülönböztetést és ezt a mérhetetlen szeretetet. Ezért fejlődésünk érdekében szükségünk van útmutatóra. Fejlődésünk érdekében van rá szükségünk. Semmin sem kell változtatnunk. Maradjunk ... maradjunk meg a saját helyzetünkben, de ugyanakkor ezzel egyidőben legyen meg a leki kultúránk is. Ezek az órák is arra szolgálnak. Ez is a lelki kultúra része, śravaṇaṁ kīrtanam (SB 7.5.23).

Sokrétű feladataitok közepette hetente háromszor eljöttök ide és igyekeztek megérteni engem. Ez is lelki kultúra. Nem nem fog kárba veszni. Ez egy benyomást ébreszt bennetek. Még ha abbais hagyjátok, nem jártok ide, ez a benyomás soha sem fog eltűnni. Állítom, ez a benyomás soha sem fog eltűnni. Ez már csak egy ilyen dolog. De ha nagyon komolyan veszitek és eképp alakítjátok tovább az életeteket, akkor gyorsan sikeressé fogtok válni.

Feltételezzük, hogy még az sem jár veszteséggel, ha leesünk erről az útról, azonban ez nem jelenti azt, hogy el kell hanyagolnunk. Nem. Korábban a Calcutta Medical College-ban a záróvizsgán megbukott hallgatók valamilyen címet kaptak, L.M.S.: "Orvosi... orvostudományi és sebészeti jogosítványt", L.M.S. Akik pedig átmentek a vizsgán, M.D. vagy M.B. címet kaptak, vagy ilyesvalamit. Tehát még kudarc esetén is kaptak valamilyen címet és engedélyezték számukra az orvosi prakszist. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi is megpróbálhatunk elbukni. Nem.

A cél a sikeressé válás legyen, nem pedig a kudarc. Ne bukjunk el. Annak ellenére, hogy kudarcot vallunk, kétségtelenül van eredménye is, de nem szabad törekednünk ilyen cél elérésére. El kell határoznunk, hogy ebben az életben tökéletes lelki megvalósítással akarunk rendelkezni, hogy – amint azt a Bhagavad-gītā is megondja – tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti kaunteya.

janma karma ca me divyam

evaṁ yo vetti tattvataḥ

tyaktvā dehaṁ punar janma

naiti mām eti kaunteya*

(BG 4.9)

– Ő Kaunteya, Arjuna... Arjuna másik neve Kaunteya, mert anyja neve Kuntī. Ezért Kṛṣṇa néha Kaunteyának, "Kuntī fiának" szólítja őt. Kaunteya jelentése Kuntī fia. Tehát: „Ó, kedves Kuntī fia, bárki, aki tökéletes tudással rendelkezik az Úr inkarnációjáról, arról, miért jön, miként cselekszik és mi az eredeti felépítése, formája stb., ismeri Isten tudományát – ha valaki tudja ezt, egyszerűen tudással bír róla, ennek ismeretében van, elméletileg tud róla..." Mi a haszna belőle? Egyszerűen csak azzal a ténnyel, hogy tud róla. Nos, tyaktvā dehaṁ punar janma naiti: "Akkor neki az a haszna ebből, hogy miután feladta jelenlegi testét, nem kell újra megszületnie ebben az anyagi formában." Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti: "Közvetlenül hozzám jön." Azzal, hogy egyszerűen csak tud róla.

Úgy, mint hogy te is ide jársz. Minden gyakorlati munkavégzéstől eltekintve . . . ha valami gyakorlati munkát is végzel, ó, az nagyon-nagyon szép. Azonban még ha nem is végzel semmilyen gyakorlati munkát, egyszerűen csak befogadodó vagy, auráddal vagy jelen, alázatos hangvételben és megérted, mi Isten természete, mi a mi természetünk, mi a kapcsolatunk Isten és saját magunk között, mi ez a világ, mi a kapcsolatom ezzel a világgal, meg annyi minden más, egyszerűen ha hallasz és van valamilyen ötleted, már abban az esetben is megszabadulsz ettől az anyagi köteléktől. Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti kaunteya (BG 4.9). Ezért, ahogy az Úr Kṛṣṇa mondja:

dūreṇa hy avaraṁ karma

buddhi-yogād dhanañjaya

buddhau śaraṇam anviccha

kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ

(BG 2.49)

"Ne légy fösvény. Ne légy fösvény." Fösvény . . . legutóbbi találkozásunkon már elmagyaráztuk, ki a fösvény és ki a brámana. Az ellentétes szó a brámana. Fösvény az, aki ezt az értékes testet nem használja fel megfelelően – egyszerűen csak érzékkielégítésre használja és semmi többre. Ők kṛpaṇák. Kṛpaṇa azt jelenti, fösvény. Fösvény, aki nem hasznosítja a neki adott vagyont, az a fösvény. Fösvény. Nem széles látókörű. Az embernek széles látókörűnek kell lennie.

Van egy paṇḍita, tanult ember. A neve Cāṇakya. Ha közületek néhányan jártatok volna Indiában, Újdelhiben, ahol külföldi nagykövetek laknak, Újdelhiben, India fővárosában, van egy negyed, amelyet Cāṇakya Purī-nak hívnak. Cāṇakya Purī. Ez a Cāṇakya Purī ennek a Cāṇakya úriembernek viseli a nevét. Nagy politikus és miniszterelnök volt Candragupta császár uralkodása alatt, valamikor hosszú-hosszú évekkel azelőtt. Nagy politikus volt. Politikáját felsőfokú osztályban tanítják és így van . . . van egy könyve, amelynek a címe Cāṇakya Śloka, benne néhány erkölcsi alapelvel. Az erkölcs néhány alapelvével. Így hát nekünk gyermekkorunkban tanulmányoznunk kellett azt a kis könyvet, a Cāṇakya Ślokát.

Tehát ezekben az erkölcsi elvekben még Cāṇakya Paṇḍita is azt mondja, hogy sannimitte varaṁ tyāga vināśe niyate sati. Vināśe niyate sati: "Ó, ez a test, ez a test arra rendeltetett, hogy elpusztuljon. Nem tudod megvédeni. Pusztulásra rendeltetett." Sannimitte varaṁ tyāge vināśe. A vināśe azt jelenti, hogy biztosan elpusztul. – Olyan biztos, mint a halál. Semmi sem olyan biztos, mint a halál. Ezért ezt a testet, sannimitte, a lelki megvalósítás céljaira kell felhasználni. Mielőtt vége lenne. . . minden śástra ezt tanácsolja. Ezt tanácsolja. A kutya teste elpusztul és az ember teste is elpusztul, de mi a különbség a kutya és az ember között? A kutya nem tudja, hogyan használja ki a testét, de mi megannyi ismeretanyagban kapunk oktatást, hogyan hasznosítsuk ezt a testet.

Tehát Cāṇakya Paṇḍita azt mondja, hogy sannimitte varaṁ tyāga (Cāṇakya-śloka 36).

Fel kell adnod ezt a testet. Miért nem adod fel a legfőbb ügy érdekében? A lgmagasztosabb ügy érdekében. A legmagasztosabb ügy: a lelki megvalósítás. Valaki az ország ügyéért ajánlja fel a testét. Valaki a társadalom ügye érdekében ajánlja fel a testét. Vagy valaki lopásért, gyilkosságért ajánlja fel a testét. Végezetül nekünk . . . mindenkinek fel kell ajánlania a testét. De az az ember, aki a testét az önmegvalósítás céljából áldozza fel, ő a legokosabb ember. Sannimitte varaṁ tyāga vināśe niyate sati. Kétségtelenül találkoznod kell a halállal, de mielőtt a halállal találkoznál. . .

(szünet) . . . mint teljesen átszellemült. Ez áll az utasításban. Buddhau śaraṇam anviccha kṛpaṇāḥ: "Ne légy fösvény. Ne élj vissza ezzel a nagyszerű lehetőséggel."

buddhi-yukto jahātīha

ubhe sukṛta-duṣkṛte

tasmād yogāya yujyasva

yogaḥ karmasu kauśalam

(BG 2.50)

Yogaḥ karmasu kauśalam. A kauśalam mesteri fogást jelent. Szakértői trükköt. Amikor két javítós szerel: az egyik szakmailag nagyon hozzáértő; a másik nem igazán jártas a dologban. Amikor a gépezetben jelentkezik valami hiba: valami nem stimmel benne, az, aki nem igazán ért hozzá, éjt-nappallá téve próbálgatja, hogyan is állítsa be. Aztán jön a szakértő és azonnal látja, mi a hiba és egy huzalt ide, a másikat meg amoda köt, és a gép beindul; hrzum-zum-zum-zum-zum-zum. Értitek? Csakúgy, mint olykor-olykor nekünk, nekünk is gondjaink vannak ezzel a magnóval, aztán jön Mr. Carl vagy valaki és helyrehozza azt. Tehát mindenhez némi szaktudásra van szükség.

Tehát a karma, a karma munkát jelent. Dolgoznunk kell. Munka nélkül még ez a test és a lélek sem tud működni. Az egy nagy tévhit, hogy annak, aki egy . . . a lelki megvalósításán ügyködik, nem kell dolgoznia. Dehogynem, még többet kell dolgoznia. Azok, akiket nem érdekel a lelki megvalósítás, dolgozhatnak mindössze nyolc úrát, de akik a lelki megvalósításukon ügyködnek, ó, ők huszonnégy órán keresztül elfoglaltak. Huszonnégy órán át.

Ez a különbség. És ez a különbség a . . . rá fogsz jönni, hogy az anyagi síkon, az élet testi felfogásának síkján végzett mindössze nyolc órás munka után fáradtnak fogod érezni magad. De ha lelki célból dolgozol akár huszonnégy óránál többet – sajnos, huszonnégy óránál több persze nem áll a rendelkezésedre –, akkor sem érzed magad fáradtnak. Én mondom nektek. Ez a saját gyakorlati tapasztalatom. Ez az én gyakorlati tapasztalatom.

És itt vagyok, mindig dolgozom, valamit olvasok vagy írok, valamit olvasok vagy írok, a nap huszonnégy órájában. Ha megéhezem, egyszerűen bekapok valamit. És egyszerűen, amikor álmosnak érzem magam, alszom egy cseppet, lefekszem. Egyébként sosem érzem magam fáradtnak. Megkérdezhetitek Paul urat, így van-e. Szóval ezt vállalom, örömömre szolgál. Nem érzem magam fáradtnak. Hasonlóképpen, ha valaki rendelkezik ezzel a lelki érzéssel, akkor nem fogja érezni . . . inkább fog . . . inkább viszolyogni fog attól, hogy aludni, aludni menjen: "Szóval, az álom csak azért szállt rám, hogy megzavarjon." Értitek? Le akarod csökkenteni az alvásra szánt időt. Akkor . . . most, az imánkban is ez van, vande rūpa-sanātanau raghu-yugau śrī-jīva-gopālakau (Śrī Ṣaḍ Gosvāmy Aṣṭaka).

Ezt a hat Goszvāmit az Úr Caitanya bízta meg azzal, hogy megvitassák ezt a (lelki) tudományt. Hatalmas irodalmat írtak róla. Értitek? Meg fogtok lepődni azon, hogy naponta mindössze másfél órát aludtak, nem többet. Néha még erről is lemondtak. Értitek? Annyira lefoglalták magukat a lelki tettekkel, kṛṣṇotkīrtana-gāna-nartana-parau. . . tehát a lelki élet olyan magasztos és olyan élénkítő, hogy nem fogod fáradtnak érezni magad. Nem fogod érezni. . . egyszer . . . amikor elmerülsz benne. És mivel ténylegesen elmélyedsz a lelki életben, nem érzel fáradtságot. Rettenthetetlenné válsz és az életed mindig boldog lesz. Ezek a tünetei. Tehát yogaḥ karmasu kauśalam (BG 2.50).

Az Úr azt mondja, hogy a . . . hogy ez a lelki sík karmasu kauśalam. A kauśalam azt jelenti, hogy szakértői szolgáltatás, szakértő, kauśalam. Kuśala. A kuśala jelentése kedvező, kauśala pedig a kuśala szóból ered. Ez azt jelenti, ha elsajátítod azt a trükköt, hogyan dolgozz a jóga síkján, akkor elérkeztél a munkavégzés technikájának legmagasabb szintjére. Buddhi-yukto jahā . . . és mi lesz ennek a munkának az eredménye? Buddhi-yuktaḥ. Amikor a intelligenciád segítségével lelki szinten cselekszel, akkor jahāti iha ubhe sukṛta-duṣkṛte. Sukṛta-duṣkṛta.

Amikor a hétköznapi munka folyamán jó munkát végzel, akkor jó eredményt fogsz elérni. Ha viszont rossz vagy bűnös munkát végzel, akkor . . .akkor az ilyen rossz és bûnös munka eredményét is el kell fogadnod. Sukṛta és duṣkṛta. De aki lelki szinten cselekszik, annak nem kell felvállalnia a jó vagy a rossz munka edményét, mert ő transzcendentális. Nem végez jó vagy rossz munkát. Minden tette transzcendentális. Minden tette transzcendentális.

Ez olyan . . . akárcsak Arjuna példája. Arra gondolt: "Az ilyen jellegű harc nem tesz jót nekem." Ez volt az ő problémája. És . . . mindez azért, mert testi síkon gondolkodott. Majd ismét ugyanaz az Arjuna harcba szállt. Vajon ez azt jelenti-e, hogy felfogva a Bhagavad-gītát, vállalta a helytelen munkát? Nem. Igyekezz megérteni. Megtagadta a harcot. Úgy gondolta, "számomra nem jó a rokonaimmal harcolni." Ez volt a következtetése. És valójában anyagi síkról szemlélve . . . tegyük fel, hogy két testvér vagyunk, akik harcolni fognak valamiért és megjelenik egy harmadik személy, aki azt mondja: "Ti két testvér vagytok. Miért harcoltok? Csak nyugalom és mindent el lehet rendezni", minden rendbe fog jönni. De Arjuna gyakorlati vagy materialista szempontból szemléve jóhiszemű emberként tűnt fel, mert nem volt hajlandó harcolni. Viszont az Úr Kṛṣṇa harcra késztette őt. Tehát ez azt jelentené, hogy az Úr Kṛṣṇa rávette őt a rossz útra? Nem. Olyan útra késztette, amely túl van a jón és a rosszon – amely transzcendentális. Az . . . az anyagi síkon végzett munka, még ha jó munka is, akkor sem jó. Az ugyancsak nem jó.

Nos, amennyiben a szentírások szerint valaki csak jót cselekszik, soha bűnöset, vajon mi lesz az eredménye a jó munkájának? Ó, hát jó családban vagy magasabb szintű bolygón fog megszületni vagy nagyon gazdag, nagyon művelt, nagyon szép ember lesz belőle. Ezek a jó tettek eredményei. Janmaiśvarya-śruta-śrī (SB 1.8.26).

Négy dolog érhető el nemes (jó) cselekedetekkel. Nagyon jó születésben lesz részed, előkelő származású, janma lehetsz. Vagyonos lehetsz gazdag családban vagy milliókat és milliókat fogsz keresni. Ne gondoljátok, hogy puszta munkával milliókat és milliókat lehet keresni mindaddig, amíg nincs valami nagyon jó munkája a háttérben. Értitek? Egyébként mindenki milliókat, milliárdokat akar keresni, de valaki nagyon gyorsan, minden erőfeszítés nélkül megkeresi azt, míg a másik egész életében gürcöl, de még az önfenntartására sem jut elegendő. Tehát ezek a jó és a rossz munka eredményei. Tehát janma-aiśvarya-śruta, magas képzettség. Nagyon tanult emberré válni is a jó munkának köszönhető. És nagyon szépnek lenni, az is a jó munka eredménye. Janma-aiśvarya-śruta-śrī. Śrī szépséget jelent. A rossz munka pedig éppen az ellenkezője.

Szóval, jó munka vagy rossz munka, most, ha jó családban születsz, ha nagyon képzett vagy, ha nagyon szép vagy, akkor sem kerülheted el az anyagi lét három nyomorúságát. Ezt nem kerülheted el. Ez az, amit nem kerülhetsz el. Attól, hogy nagyon gazdag vagy, nem kerülheted el a halálodat. Nem kerülheted el a betegségedet. Nem tudod elkerülni az öregségedet. Hasonlóképpen, akárcsak a szegény ember, ő sem tudja . . . úgyszintén nem kerülheti el az öregséget, nem kerülheti el a halált, nem kerülheti el a betegséget, hasonlóképpen az anyagi lét gondjai is jelen vannak a jó és a rossz életben egyaránt. De amikor transzcendentálisan cselekszel, se nem jól, se nem rosszul, hanem a Legfelsőbb Tudatosság érdekében, transzcendentális szinten, akkor egyáltalán nem születsz meg anyagi síkon. Ezért ez ténylegesen jó. A születés, a halál, az öregség és az élet megannyi baja, nyomorúsága felett állsz.

Tehát az Úr Śrī Kṛṣṇa azt mondja, buddhi-yukto jahāti. Ha transzcendentális síkon, azaz lelki síkon cselekszel, megszabadulsz a munka minden eredményétől, legyen az jó vagy rossz. Ne ragaszkodj sem a jó, sem a rossz cselekedetekhez. Ez a technikája. Egy transzcendentalistát, aki lelki síkon akar cselekedni, nem nyugtalanítja: "Vajon jót vagy rosszat cselekszem-e?" Csak azt kell figyelnie: "Vajon ... vajon a lelki vagy az anyagi tudat szintjén cselekszem-e?" Ez minden. Egy ilyen személynek a lelki tudat szintjén végzett látszólag rossz munkája is jó, rendkívül jó. Nem csupán jó, hanem rendkívül jó.

Akárcsak Arjuna példája. Anyagi szempontból igaza volt, "Nem jó a testvéreimmel harcolni". Ez anyagi szempontból helyes. De amikor elsajátította a Bhagavad-gītāt, ugyanazokkal a testvérekkel harcba szállt. Ugyanazokkal a testvérekkel. Értelemszerűen, miután elsajátította a Bhagavad-gītāt, miután leckéket vett a Bhagavad-gītāból, nem vált rossz emberré. Nem. Transzcendentális síkra került. Transzcendentális emberré vált. Ezt a harcot a Legfelsőbb Tudat, Kṛṣṇa utasítására, vágyára való tekintettel fogadta el. Ez a technikája. Hasonlóképpen, ha úgy alakítjuk az életünket, hogy a Legfelsőbb Tudat irányítása szerint cselekszünk, akkor életünk magasztossá, lelkivé válik.

Ahogy már korábban elmagyaráztam nektek, szükségünk van egy vezetőre. Szükségünk van vezetőre. Ez a vezető személy Kṛṣṇa képviselője kell, hogy legyen. Ellenkező esetben nem lehet vezető. Éppúgy, mint ahogy Kṛṣṇa közvetlenül Arjuna vezetõje volt. Nos, itt nem fogjuk közvetlenül Kṛṣṇát megkapni, de hogyan megtalálni a vezetőnket? Ez a vezető olyan kell, hogy legyen, aki Kṛṣṇa képviselője. Kṛṣṇa képviselője. Hogyan válhat valaki Kṛṣṇa képviselőjévé? Úgy, hogy követi Kṛṣṇa utasításait. Csakúgy, mint egy . . . vegyünk példának egy ügyvédet. Mit értesz ügyvéd alatt? Aki nagyon jártas a jogi könyvekben, az ügyvéd, a jog képviselője. Hasonlóképpen a Bhagavad-gītāban is Kṛṣṇa utasításai találhatók meg és az a személy, aki helyesen értelemezi ezeket az utasításokat . . .

Hogy miként kell helyesen értelmezni ezeket az utasításokat, az szintén ebben a könyvben található meg. Nem kell máshol kutatnod az után, hogyan értsd meg a Bhagavad-gītāt. A Bhagavad-gītā megértésének módja itt már le van írva. Ezt majd elmagyarázom nektek, amikor odaértek a negyedik fejezethez. Most a második fejezetnél tartunk. Amikor a negyedik fejezethez értek, majd ott megtaláljátok azt is, hogyan kell megérteni a Bhagavad-gītāt.

Tehát aki e folyamat szerint érti meg a Bhagavad-gītāt és élete folyamán úgy is gyakorolja azt, mint az ügyvéd, aki letette a jogi vizsgát . . . vagyis aki úgy értelmezi a Bhagavad-gītāt, ahogy az van, anélkül, hogy a saját céljai szerint kívánná értelmezni. . . másként nem. A Bhagavad-gītát úgy, ahogy van, ahogy azt Arjunának elmagyarázták. Ha van valaki, aki így érti a Bhagavad-gītāt, akkor ő Isten képviselője. Ő Kṛṣṇa képviselője és Kṛṣṇa ilyen képviselőjét el kell fogadni vezetőnek.

Valójában, amennyire Kṛṣṇa vezette Arjunát, annyira fog az is, aki teljesen tisztában van Kṛṣṇa tudományával, útmutatásai alapján szépen tud vezetni benneteket és egy ilyen egyénnél vegyetek menedéket, mert leki életetek javára fog válni hasonlóan, mint ahogy az Úr Kṛṣṇa vezette Arjunát lelki életében.

Nagyon szépen köszönöm. Bármilyen kérdés? (vége)

• - változik kiadástól függően:

Ebben a leckében (1966):

janma karma ca me divyam

evaṁ yo vetti tattvataḥ

tyaktvā dehaṁ punar janma

naiti mām eti kaunteya

Az 1972-es javított kiadásban:

janma karma ca me divyam

evaṁ yo vetti tattvataḥ

tyaktvā dehaṁ punar janma

naiti mām eti so 'rjuna