Category:HU/660907 - Lecke BG 06.11-21 - New York

Leckék időrendben, 1966

Prabhupāda: Indiában van néhány kiválasztott hely, nagyon szent helyek és a yogīk általában odamennek, és ott ülnek egyedül egy szent helyen és ahogyan a Bhagavad-gītā előírja, ott gyakorolnak. Yoga . . . A yoga-āsanát nem lehet nyilvános helyen végrehajtani, így gyülekezetben sem. Nos, ami a kīrtanát illeti. . . ahogy az imént előadtuk a kīrtanát, ezt saṅkīrtanának hívják. A saṅkīrtana jelentése: bahubhir militvā kīrtayati iti saṅkīrtanam. Amikor sok ember összegyűlik és együtt leülnek.

Amikor az Úr Caitanya ötszáz évvel ezelőtt ezt a kīrtana szertartást végezte, minden csoportban tizenhat személy vett részt a kīrtanában és emberek ezrei és ezrei énekeltek velük együtt. Nos, ez a kīrtanában való részvétel nagyon könnyen megvalósítható. Viszont, amikor a yogarendszerről beszélünk, ahhoz nagyon félreeső és szent hely, csendes hely szükséges. Ez a kötelező. Itt egyértelműen azt állítják, hogy śucau deśe . . . śucau deśe pratiṣṭhāpya sthiram āsanam ātmanaḥ (BG 6.11). Az embernek le kell ülnie egy szent helyen, egy csendes helyen – csak ilyen körülmények között lehetséges a yogarendszer.

Nos, ehhez képest, ha a jelen pillanatban yogáznod kell, akkor szigorúan, a szabályok és az előírások szerint el kell hagynod az otthonod, ki kell menned egy félreeső helyre, egy szent helyre és ott kell végrehajtanod a meditációt és a yogát. Otthon ez nem kivitelezhető. Most a Bhagavad-gītāról van szó és az a mérvadó könyv erre vonatkozóan. Ebben azt javasolják, hogy keress egy helyet, a yoga lebonyolítására alkalmas helyet. Viszont ez itt (amit mi csinálunk), ez is yoga. Bhakti-yogának hívják. Śravaṇaṁ kīrtanam (SB 7.5.23).

A bhakti-yogának kilenc különböző folyamata van. Ebből az első kettő a śravaṇaṁ kīrtanam, a hallás és az éneklés. Én énekelek, te hallgatod; te énekelsz, én hallgatom. Ebből áll a folyamat, Śrī Kṛṣṇa szent nevéből. Így mindenki részt vehet benne. Viszont a yogarendszerben egy adott személy akkor érheti el a tökéletességet, ha hozzáértő, ha megvannak a képességei, ha egyedül tud élni egy otthonátol távoli félreeső helyen. Ezt nem lehet elérni a városban, nagyon jó gyülekezetben, gyakorlatokkal, tornával. Nem. Legalábbis a Bhagavad-gītā nem ezt ajánlja. Megtehetjük ezt a magunk módján, ám a Bhagavad-gītā nem ezt ajánlja.

tatraikāgraṁ manaḥ kṛtvā

yata-cittendriya-kriyaḥ

upaviśyāsane yuñjyād

yogam ātma-viśuddhaye

(BG 6.12)

Az egész folyamat, a yogarendszer teljes folyamata önmagam megtisztításáról szól. Megtisztulás. Ātma-viśuddhaye. És miből áll ez a megtisztulás? A megtisztulás az, hogy tiszta lélek vagyok. Nem én vagyok ez az anyag. Mert az anyaggal való érintkezés folyamán azonosítom magam úgy, hogy „anyag vagyok”. Azt gondolom magamról: "Én vagyok ez a test." Ez a létem tisztátalansága. És itt az egyértelműen elhangzik, hogy az embernek rá kell jönnie az eredeti (eredendő) helyzetére, hogy ő nem ez az anyag.

(félre) (Kaphatok-e) még vizet?

Ātma-viśuddhaye. Upaviśyāsane yuñjyād yogam ātma-viśuddhaye. Az egész folyamat a megtisztulásból áll. Nos, a megtisztulási folyamatot illetően, ha valaki nem tud otthonról kimenni és egy félreeső helyet felkeresni, akkor úgy gondoljátok, hogy számára nem lesz lehetséges megtisztítania a létét? De igen, lehetséges lesz. Ebben mutatkozik meg az Úr Caitanya hozzájárulása. Azt mondja, hogy:

harer nāma harer nāma

harer nāmaiva kevalam

kalau nāsty eva nāsty eva

nāsty eva gatir anyathā

(CC Adi 17.21)

Azt mondja az Úr Caitanya: "Ebben a korszakban..." Ezt a kort a civakodások, a veszekedés korának nevezik. Tehát, Ő azt mondja, hogy különösen ebben a korban. . . természetesen, Kṛṣṇa vagy Isten szent nevének éneklése mindig ajánlott; a védikus irodalom története során láthatod. Viszont főleg ebben a korban ajánlott. Miért? Nos, kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā. Háromszor említette, hogy "Nincs más lehetőség, nincs más lehetőség, nincs más lehetőség." Nāsty eva azt jelenti: "Nincs más lehetőség". Ez az egyetlen folyamat, ez.

Harer nāma harer nāma harer nāmaiva kevalam. Azt mondja: "Ebben a korban egyszerűen Isten nevének éneklése az egyetlen folyamat, ez az egyetlen folyamat, ez az egyetlen folyamat. És nincs más lehetőség, nincs más lehetőség, nincs más lehetőség." Miért mondja háromszor? A három alkalom azt jelenti, hogy ez a yogafolyamat alkalmazható volt a Satya-yugában. Kṛte yad dhyāyato viṣṇum (SB 12.3.52).

Abban a korban az emberek nagyon könnyen és szépen tudtak meditálni Viṣṇun. Néha azt javasolják, hogy a yogarendszer az ürességen való meditáció. Viszont a védikus irodalomban nem találkozunk ilyennel, hogy a yogarendszer az ürességen való meditálás lenne. Nem. Ez meditáció Viṣṇu felett. Ezt a Bhagavad-gītā el fogja magyarázni.

Tehát, félreeső helyen, megszentelt helyen, és az ülőhely kialakítása alapján tigrisbőrrel vagy szarvasbőrrel, szalmával (letakart helyre) kell leülni – ahogy az ajánlott. Nem szabad megváltoztatni az ászanát, az ülőhelyet. Aztán miután leült, mit kell tennie? Azt mondja: samaṁ kāya-śiro-grīvaṁ dhārayann acalaṁ sthiraḥ (BG 6.13).

Nos, egyenesen kell ülnie. Az embernek egyenesen kell ülnie úgy, hogy a koponyája, a feje, a teste és mindenezek egyvonalban legyenek. Samaṁ kāya-grīvam. Grīva magát a nyakat jelenti. A nyaknak, a koponyának és a testnek egy egyenes vonal mentén kell elhelyezkednie. Samaṁ kāya-śiro-grīvaṁ dhārayann acalam. És nem szabad megmozdulni. E szerint kell ülni.

Sampreksṣya nāsikā agram: és néznie kell az orr felső vonalát. Nem csukhatja be a szemeit teljesen. Nem. Akkor nem láthatod. Sampreksṣya nāsikā agram. Látnia kell az orr felső vonalát. Ez azt jelenti, ha . . . néhány yoga társaságnál azt tapasztaltam, hogy teljesen becsukják a szemüket, és néhányan, körülbelül ötven százalékuk rendszeresen tüsszent (szundikál) vagy alszik.

Ez azért van, mert amint becsukod a szemed és amennyiben nincs mire gondolnod, miközben meditálásra irányítanak, nem tudod, mire összpontosíts; ilyen esetben a következő lépés az alvás lesz és semmi több. Ez mutatja a gyakorlat. Tehát, az embernek nagyon keményen kell aludnia. És, és ... valaki itt azt kérdezte. . . (kuncog) Természetesen néhány diák aludt, ezért gúnyosan (kérdezte), hogy "Vajon alszanak vagy meditálnak?" Így hát azt mondtam: "Igen, alva meditálnak." Igen. Így néha a meditáció alvás közben is folytatódik. Nem. Nem ez a folyamat (van előírva). Nem csukhatja be teljesen a szemét. Ezzel meghívod a királynőt, az álmot, és ő rabul ejt téged. Az egész folyamat ennek jegyében fog zajlani.

Emitt viszont az áll, hogy ha életben akarod magad tartani, mindig látnod kell az orrod felső vonalát. Sampreksṣya nāsikāgraṁ svaṁ diśaś cānavalokayan. És nem látod, hogy ki jön oda, "Ó, ki van itt? Valami tigris jön, vagy valami más jön?" Nem. Nincs félelem. Mert a Himalájában vagy, egy félreeső helyen, egy megszentelt helyen. Tehát, nincs rá semmi egyéb okod, hogy megmozdítsd a nyakadat.

Ez egy közösségben nem lehetséges. El kell vonulnod egy félreeső helyre. Oly sok zavar létezik. Amint felmerül valamilyen zavar, meg kell néznem: "Ki van ott?" Ilyen itt a helyzet. Viszont emitt az áll, hogy nem mozdíthatod meg a fejedet. Egyenesen kell ülnöd, úgy, hogy a nyakad, a koponyád és a tested egy egyenes vonalban legyenek, és mindig látnod kell az orr felső vonalát. Erről szól a rendszer. Praśāntātmā vigata-bhīr, brahmacāri-vrate sthitaḥ (BG 6.14).

Ekkor az embernek háborítatlannak kell lennie az elméjében. Egy ember, aki az elméjében mindig zavart, nem tud yogázni. Ez lehetetlen. És vigata-bhīḥ. A bhīḥ félelmet jelent. Akiben nincs félelem. Ha félelem van benne, akkor hogyan tud kimenni otthonról a dzsungelbe? Ez lehetetlen. Ez egy másik képesítés a yoga végrehajtásához. Nem csak a yogához; bárki, aki megpróbálja lelki vonalon felemelni magát, rettenthetetlenné (félelemnélkülivé) kell válnia. Vigata-bhīḥ.

És brahmacāri-vrate sthitaḥ. Brahmacāri-vrata cölibátust, a szexuális élettől való önmegtartóztatást jelent. Teljesen tilos. Brahmacārī. Brahmacāri-vrate. Vrata azt jelenti, hogy esküvel megfogadom, "nem lesz szexuális életem". Az ilyen személy képes végrehajtani a yogarendszert. Praśāntātmā vigata-bhīr brahmacāri-vrate sthitaḥ, manaḥ saṁyamya. Amikor az ātmāban . . . nincs vágyad. Amikor nincsen vágyad, akkor az elméd természetes irányítás alá kerül (megzabolázottá válik).

Manaḥ saṁyamya mac-cittaḥ. Nos, mindezt végrehajtva, a következő feladat a mac-cittaḥ. Kṛṣṇa azt mondja, hogy az egész gondolkodást át kell irányítani Kṛṣṇára vagy Viṣṇura. Nem az ürességre. Mac-cittaḥ. Tehát, ha ez a yoga módszere, akkor mac-cittaḥ, yukta āsīta mat-paraḥ. Mac-cittaḥ és yukta āsīta mat-paraḥ: "Mindig gondolj Rám vagy Viṣṇura. Mindig gondolj Rám."

Tehát, így, aki Kṛṣṇa-tudatban van, megkapja a yogarendszer legmagasabb lehetőségét, viszont nem kell vállalnia a folyamattal járó fáradalmakat. Ez a Kṛṣṇa-tudat szépsége. Itt az egész módszer leegyszerűsödik; az Úr azt mondja, mac-cittaḥ. Az elmének Viṣṇuval kell foglalkoznia. A yogī, az igazi yogī, aki az erdőbe, egy félreeső helyre megy, a catur-bhuja Viṣṇura gondol. Ez majd ezen a helyen kerül terítékre: manaḥ saṁyamya mac-citto, yukta āsīta mat-paraḥ (BG 6.14). Yuñjann evaṁ sadātmānaṁ, yogī niyata-mānasaḥ (BG 6.15).

Yuñjann evam. Azáltal, hogy a yoga folyamatát ilyen módon visszük végbe – az ülőhelyet, a testtel kapcsolatos követelményeket, a brahmacārját, a cölibátust, a félreeső helyet, majd az egyenes ülésmódot, az orr felső vonalát nézve -, az ülésmódot betartva, az elmének Viṣṇura kell összpontosítania – ez a meditáció folyamata.

Evaṁ sadātmānaṁ yogī niyata-mānasaḥ. Niyata-mānasaḥ azt jelenti, hogy „aki ilymódon zabolázta meg elméjét”. Az egész yogafolyamat egyszerűen az elme irányításáról szól. Yoga indriya-saṁyamya. Nemcsak az elmét, hanem az összes érzéket is, az összeset ellenőrzés alatt kell tartani. És az érzékeket irányítva az elmének a belsőben elhelyezkedő Viṣṇuval kell foglalkoznia. Viṣṇu, amellyel rendelkezünk, az Paramātmā, a Felsőlélek, Viṣṇu és a leírt módon kell Rá összpontosítanunk. Aztán śāntiṁ nirvāṇa-paramām mat-saṁsthām adhigacchati. Ezt követően, miután kioltotta ezt az anyagi életet, békéssé válik.

Az anyagi élet olyan, mint a tűz. Az erdőtűzzel hasonlítják össze. Mivel az erdőtűz automatikusan tör ki – senki sem megy tüzet gyújtani –, ehhez hasonlóan ebben az anyagi világban, még ha megpróbálsz is nagyon békésen élni és nem veszekedsz másokkal, a hely olyan kellemetlenséget okoz, hogy nem fogsz tudni békében élni sehol, sehol ebben az univerzumban. Ez így van beállítva.

Ám aki a transzcendensben helyezkedik el, akár a yoga folyamata, akár az empirikus tudás folyamata, vagy a bhakti-yoga segítségével, bármelyik folyamat révén. . . lehet némi különbség a legvégén, ám ez a három folyamat mind a transzcendentális életre hivatott. Tehát, ha bármelyik folyamatot teszed tökéletessé, akkor valóban elnyered a békét. Béke. Az egyetlen különbség az, hogy a Bhagavad-gītāban leírt yogafolyamatot ebben a korszakban nem lehet végrehajtani.

Ezért a következő alternatíva maga a hari-kīrtana, ahogy az Úr Caitanya ajánlja és eltervezi. És gyakorlatilag láthatod, hogy a kīrtana, ez a kīrtana olyan, hogy órákig lehet együtt művelni; nem fogod fáradtnak érezni magad. Ám, ha arra kérnek benneteket, hogy üljetek le a yogarendszer végrehajtásához a Bhagavad-gītāban ajánlott testhelyzetbe, akkor aligha tudtok néhány percet szánni rá. Értitek.

Tehát, śāntiṁ nirvāṇa-paramām mat-saṁsthām adhigacchati. És az anyagi élet kioltása után mi a következő lépés? Ó, a következő nem az üresség, nem a személytelen üresség, ahogy ők mondják. A Bhagavad-gītā nem ezt állítja. A Bhagavad-gītā azt mondja, mat-saṁsthām adhigacchati: "Belép az Én létesítményembe (királyságomba)." Saṁsthām azt jelenti, létesítmény. Nos, amikor létesítményről beszélünk. . . tegyük fel, hogy egy nagy embernek van tartózkodási helye. Szóval, ez azt jelenti, hogy az (eleve) nem üres. A tartózkodási hely azt jelenti, hogy az elfoglaltságoknak többféle változata van jelen. Egyébként nem lehetne saṁsthām.

Szóval, itt egyértelműen kijelenti, hogy mat-saṁsthām adhigacchati. Az ember belép Isten országába, ahol lelki változatosság van jelen. Nem változatlanság uralkodik; máskülönben az Úr nem említette volna a saṁsthāmot. Rendes királyság működik. Ahogyan a háztartási dolgaidban van egy rendszeresített intézményed, úgy az Úrnak is van rendes háztartási intézménye a lelki világban. Mat-saṁsthām adhigacchati. Ha . . . ezek a folyamatok egyszerűen arra szolgálnak, hogy képesítse magát arra, hogy belépjen abba az intézménybe. Ez minden. Mi mindannyian ahhoz az intézményhez tartozunk, ám mivel feledékenyek vagyunk, jelenleg ebben az anyagi világban élünk.

Ahogy néha mi is. . . néha néhányunk megőrül, és ő a . . . elmegy az őrültek menhelyére; hasonlóképpen azok a lelki egyedek, akik megőrülnek, ebbe az őrültek menedékházába kerülnek, amit anyagi világnak neveznek. Ez egyfajta őrültek menedékháza. Az összes dolog nem kifejezetten józanul történik. (nevetés) Értitek? (kuncog) Tehát, ki kell jutnunk ebből az őrültek menedékházából és be kell lépnünk Isten, Śrī Kṛṣṇa királyságába. Jelen esetben Śrī Kṛṣṇa személyesen tanítja, milyen az Ő királysága, mi Ő maga, mi vagy te, és milyen a kapcsolatod Kṛṣṇával. Mindezt a Bhagavad-gītā tanítja. És egy józan embernek, egy intelligens embernek ki kell használnia ezeket a folyamatokat.

Továbbá, az Úr Kṛṣṇa azt mondja: nātyaśnatas tu yogo 'sti: "Aki többet eszik a kelleténél, ó, ő nem képes yogázni." Na ati aśnatas yogo 'sti na ca ekāntam anaśnataḥ (BG 6.16): "Aki szándékosan próbálja magát éheztetni, nem képes yogázni. Az sem, aki többet eszik a kelleténél, nem képes yogázni." Az étkezési folyamat legyen mérsékelt, csak a test és a lélek együtt-tartása érdekében történjen. Nem a nyelv élvezetéért.

Tehát, ez az igazi yoga folyamat az, amikor nem tudsz nagyon ízletes dolgokat enni. Mert amint ízletes dolgok kerülnek elénk, természetesen, ha egyet veszek el, kettőt, hármat, négyet kell vennem. Értitek? Szóval, ami a yogīkat illeti. . . a yogīk nem fogadhatnak el semmilyen ízletes, kívánatos dolgot. Egyszerűen csak a szükséges dolgokat vehetik magukhoz. Láttam néhány yogīt. . . Volt egy yogī Kalkuttában – természetesen a templomban, megszentelt helyen –, kis mennyiségben, vízben főtt rizst vett magához naponta egyszer, délután háromkor. Ez volt az étele, és semmi több. Semmi több.

Szóval, ha nātyaśnatas tu yogo 'sti na caikāntam anaśnataḥ na cāti svapna-śīlasya: "Ha valaki nagyon sokat álmodik, ő sem tudja azt végrehajtani." Tehát, Śrī Kṛṣṇa nem azt mondja itt, hogy létezik alvás álom nélkül. Álmot nem tartalmazó alvás (nincs) nem lehetséges. Ilyen nincs. Ha valaki „álomtalan alvás”-ról beszél, az egy újabb őrültség. Nem. Több vagy kevesebb álomnak lennie kell. Amint elalszol, ó, az álomnak meg kell jelenni. Ez lehet jó álom, rossz álom, hosszú ideig tartó, vagy rövid ideig tartó. Ám álomnak lennie kell.

Viszont Kṛṣṇa azt mondja: na ca ati svapna-śīlasya. Ez azt jelenti, hogy "Aki sokat álmodik alvás közben, az nem tud yogázni." Na jāgrato naiva cārjuna." És aki nem tud éjszaka aludni..." Van egy fiatal barátom, nem tud aludni. Szóval, a számára ez a yoga. . . számára. . . a yogafolyamat nem kivitelezhető. Ezt ebből is láthatja. Nos, alvásra ugyancsak szükség van. Alvás nélkül nem csinálhatod. Ez is kötelező.

Ez azt jelenti, hogy ilyen vagy olyan módon, de jó formában kell tartanod a tested. Ne egyél a kelleténél többet, ne éhezz önszántadból, ne legyél önszántadból ébren, és ugyancsak, ha békés leszel, akkor nem fogsz aludni. . . ööö, akkor álmodni sem fogsz. Amikor az epe nagyon izgatott, akkor sok álmot látunk a felzaklatott epéből kiáramló levegő miatt. És ha békés tudsz lenni, nyugodt elmével, hideg fejjel, nyugodt gyomorral, akkor átlagos alvás lesz a következménye.

Tehát, itt az áll: na ca ati svapna-śīlasya jāgrato naiva cārjuna. Újból megismétli: yuktāhāra-vihārasya yoga-ceṣṭasya, yukta-ceṣṭasya karmasu (BG 6.17).

Aztán Ő újra azt mondja itt: yukta kar. . . yukta-ceṣṭasya karmasu. Nos, ha egy yogīnak el kell mennie otthonról, akkor hogy beszélhetünk karmáról? Karma. Ez azt jelenti, hogy néha, azok, akik otthon yogáznak, rájuk vonatkozóan mondják: yukta-ceṣṭasya karmasu. Ha otthon akarsz yogī lenni, akkor a többi elfoglaltságod legyen mérsékelt. Nem foglalkozhatsz egyidőben azzal is, hogy nagyon sokat keresel, viszont ugyanakkor yogī is váljon belőled. Nem, ez nem lehetséges. Ez nem lehetséges.

Yuktāhāra-vihārasya. Nagyon mértékletesen kell étkezned, mértékletesen kell kielégítened az érzékeidet, és a munkád legyen mentes a szorongástól, ne álmodj sokat, és ne legyél ébren. Ezek a (követendő) szabályok. Akkor sikeres lesz a yogafolyamat.

yadā viniyataṁ cittam

ātmany evāvatiṣṭhate

nispṛhaḥ sarva-kāmebhyo

yukta ity ucyate tadā

(BG 6.18)

Nos, mi az ismérve annak, ha valaki elérte a tökéletességet a yogában? Azt mondja az Úr: yadā viniyataṁ cittam. A cittam a szívedet vagy a tudatodat jelenti. Amikor kontrollált, a tudat teljesen az irányításod alatt áll, nem . . . nem válsz függővé az elméd kényszerítéseitől, hanem az elme kerül a te irányításod alá. . . yadā viniyataṁ cittam ātmany evāvatiṣṭhate. És az elme nem tér le. Mert a yogī legfőbb dolga, hogy mindig Kṛṣṇára vagy Viṣṇura gondoljon. Tehát, a yogī nem engedheti meg, hogy az elméje elkalandozzon.

Ez Kṛṣṇa-tudatban lehetséges. Amikor Kṛṣṇa-tudattal foglalkozunk, és mindig Kṛṣṇa szolgálatában vagyunk, természetesen az elmém nem tud eltávolodni Kṛṣṇától. Kṛṣṇán kívül lenni. Az elme automatikusan irányítottá válik. Nispṛhaḥ sarva-kāmebhyaḥ. És nem vágysz az anyagi érzékkielégítésre. Sarva-kāmebhyaḥ. A kāma anyagi vágyakakat jelent, a sarva pedig "mindenfélét". Ez azt jelenti, hogy ha Kṛṣṇa-tudatban vagy, akkor nincsenek más vágyaid. Tehát, a vágyaid. . .

Nem lehetsz mentes a vágyaktól. Ez nem lehetséges. A vágy nélküli azt jelenti. . . itt világosan kijelenti: sarva-kāmebhyaḥ. Kāmebhyaḥ jelentése: vágy az érzékkielégítésre. Ezt kell megtisztítani. Viszont a vágy, hogy Kṛṣṇát szolgáljuk, az nagyon jó, nagyon szép dolog. Tehát, át kell alakítanunk a vágyainkat. Ezt hívják Kṛṣṇa-tudatnak. Ez minden. A vágyat nem semmisíthetjük meg. Ez nem lehetséges. Élőlény vagyok. A vágy az állandó társam. Ennél fogva a Kṛṣṇa-tudat a vágy megtisztítását jelenti. Mit jelentsen ez? Sarva-kāmebhyaḥ nélkül, anélkül, hogy anyagi érzékkielégítésre vágynék, rengeteg egyebet kívánhatok Kṛṣṇa szolgálatára. Oly sok egyéb dolog van.

És tegyük fel. . . vegyük példának az evést. Evés; ízletes ételeket akarunk. Nagyon jó. Viszont Kṛṣṇának készítsd el az ízletes ételt. Kṛṣṇának készíts több száz ízletes ételt . . . ne arra gondolj, hogy "Nekem készül." Ezért annak, aki ételt készít Kṛṣṇának, nagyon elővigyázatosnak kell lennie, értitek, mivel Kṛṣṇának készül. Néha ezért megkérem a tanulókat: "Ne érintsétek meg a szátokat. Ne... nagyon tisztán, nagyon megszentelten csináljátok." Mert ez azért készül . . . szóval ez a vágy, hogy "Kṛṣṇa finom süteményt és finom rizst fog enni", tehát az egész Kṛṣṇa-tudatban készül el, és miután felajánlják Kṛṣṇának, megkóstoljátok.

Tehát, a te kāmád ugyancsak feláldozottá válik, mert kezdettől fogva arra gondolsz, hogy "Kṛṣṇának készül." Nincsenek vágyaid ezzel kapcsolatban. Viszont Kṛṣṇa annyira irgalmas, hogy megteremti neked az étkezésedhez szükséges táplálékot; így a te vágyad is teljesül. Te nem vágysz rá, viszont Kṛṣṇa kegye olyan, hogy teljesíti a vágyadat.

Nispṛhaḥ sarva-kāmebhyo yukta ity ucyate tadā. Akkor, amikor valaki így alakította át az életét, tudnod kell, hogy elérte a tökéletességet a yogarendszerben. Az egyszerű rutinmunka, a gyakorlatok végzése, a Bhagavad-gītā szerint ennek semmi köze a yogarendszerhez.

Nos:

yathā dīpo nivātastho

neṅgate sopamā smṛtā

yogino yata-cittasya

yuñjato yogam ātmanaḥ

(BG 6.19)

Akár a lámpás, amikor nem zavarja a szél, akkor . . . akkor a lángja nyugodt, ehhez hasonlóan az elmét sem szabad izgatni. Nagyon szép az a láng, amikor rezdületlenül ég, anélkül, hogy a szél megremegtetné. Nagyon szép az a láng. Szóval, ez a példa adott itt. A láng annyira érzékeny a szélre, hogy ha az egy kicsit is megmozdul, akkor a láng beremeg. Hasonlóképpen, az elménk is annyira fogékony az anyagi vágyakra, hogy egy kis mozgás megváltoztatja az egészet. Megváltoztatja. Balavān indriya-grāmo vidvāṁsam api karṣati (SB 9.19.17). Apró változtatás.

A védikus nyelvben ez tilos egy yogī vagy azok számára, akik transzcendentalisták. . . mivel brahmacāri-vrate sthitaḥ-nak kell maradnia. Brahmacārī, kétféle brahmacārī létezik. Azt, aki teljes cölibátusban él, teljesen mentes a szexuális élettől, azt brahmacārī-nak hívják. A másik brahmacārī a gṛhastha-brahmacārī.

Van felesége, viszont más nőhöz nincs semmi köze. És azzal a feleséggel is csak, akarom mondani, a feleséghez való viszonya szabályozott, ezért ő is brahmacārī. Akinek a kapcsolata a feleségével szabályozott és megszorítások alatt áll, valamint nem ismer más nőt, az is brahmacārī. Ezt brahmacāri-vratának is nevezik. És aki teljes cölibátusban él, az úgyszintén brahmacārī is.

Szóval, ez a brahmacāri-vrata elengedhetetlen a yogī számára. Brahmacāri-vrata. Nos, yata-cittasya. . . yogam ātmanaḥ, az elme nem válhat izgatottá. Azt mondja: "Az elmét nem szabad felkavarni." Tegyük fel, hogy brahmacārī vagyok, és letettem a fogadalmat, brahmacāri-vrate sthitaḥ, megfogadtam, hogy "nem lesz szexuális kapcsolatom az életem folyamán". Viszont előfordulhat, hogy az elme néha izgatottá válik. Ezért léteznek óvintézkedések. Óvintézkedések. A védikus irodalom azt mondja, hogy nagyon óvatosnak kell lenni a nőkkel kapcsolatban. Nagyon óvatosnak kell lenni; mātrā svasrā duhitrā vā halálviktāsano bhavet (SB 9.19.17).

Az előírás szerint "Az ember még az anyjával, a nővérével és a lányával sem ülhet egyedül." Értitek. Balavān indriya-grāmo vidvāṁsam api karṣati. Az elme annyira törékeny, hogy még egy apróság is pusztítást okozhat. Értitek? Tehát, ezek azok dolgok, amik a yogīkra vonatkoznak. A yogīnak tanulmányoznia kell a rendszerben foglalt előírásokat.

yatroparamate cittaṁ

niruddhaṁ yoga-sevayā

yatra caivātmanātmānaṁ

paśyann ātmani tuṣyati

(BG 6.20)

Szóval, a yogīnak úgy kell az elméjét irányítania, hogy amint az elme kikerül a Viṣṇu-n való meditáció helyzetéből, azonnal meg kell ragadnia azt (elmét). Ehhez nagyon jó gyakorlattság szükséges. Értitek? Majd Kṛṣṇa ezt mondja:

sukham ātyantikaṁ yat tad

buddhi-grāhyam atīndriyam, atīndriyam

vetti yatra na caivāyaṁ

sthitaś calati tattvataḥ

(BG 6.21)

Aki nem tudja, hogy az igazi boldogságot transzcendentális érzékeinkkel tudjuk megtapasztalni, nem ezekkel az anyagi érzékekkel. . . az érzékeket nem szabad feláldozni. A vágyakat nem szabad feláldozni, viszont léteznek vágyak a lelki szférában, létezik érzékkielégítés lelki síkon. Ez egy másfajta dolog.

Szóval, itt az áll, sukham ātyantikaṁ yat (BG 2.21). Ami az igazi boldogságot képezi, tad buddhi-grāhyam atīndriyam, az transzcendentális ehhez a tapasztalathoz, az empirikus érzékkielégítéshez képest. Vetti yatra na caivāyaṁ sthitaś calati tattvataḥ. Aki ezt nem tudja, annak minden bizonnyal izgatottá válik az elméje, majd ezt követően leesik. Tudnunk kell tehát, hogy az a boldogság, amelyet az anyagi érzékekből próbálunk levezetni, az nem boldogság.

Én . . . többször is elszavaltam egy szép verset, a rāma leírását.

ramante yogino 'nante

satyānande cid-ātmani

iti rāma-padenāsau

paraṁ brahmābhidhīyate

(CC Madhya 9.29)

Yoginaḥ, akik valóban yogīk, ők. . . ők ugyancsak részesülnek élvezetben. Milyen élvezetben részesülnek? Ramante yoginaḥ anante. A korlátlanban, nem pedig a korlátoltban. A korlátlanban. Yoginaḥ anante és satyānande, ez képezi az igazi boldogságot. Satyānande cid-ātmani. És ez lelki. Ez nem anyagi. Iti rāma, ez a rāma jelentése. Hare Rāma. Úgy fogalmaztuk meg, ez a rāma azt jelenti, élvezzük a lelki életet. Ezt hívják rāmának. Ez mind öröm. Kṛṣṇa is öröm. Ráma is öröm. Mert mindannyian az örömöt hajszoljuk. Viszont nem tudjuk, hol találunk rá az örömre. A lelki élet öröme. Ez az igazi öröm. Nem kell feláldoznunk az élvezetet, viszont megfelelően kell élveznünk azt. Akárcsak a beteg ember, ő sem tudja élvezni az életet. Az élet élvezete hamis élvezet. Amikor meggyógyult, amikor egészséges, akkor az élvezete hiteles.

Hasonlóképpen, amíg az élet anyagi felfogásában vagyunk, ne várjuk el, hogy élvezni fogunk. Egyszerűen bele fogunk gabalyodni. Ez azt jelenti, ha a beteg ember élvezni akar, ha finom ételt vesz magához, ... nem ehet, de ha úgy akarja és lopva, az orvos felvilágosítása ellenére eszik, akkor meghosszabbítja betegségeit. Ez minden. Megöli magát, megöli a folyamatot. Hasonlóképpen, minél jobban növeljük anyagi élvezetünket, annál jobban belegabalyodunk ebbe az anyagi világba anélkül, hogy megszabadulnánk ezektől az anyagi béklyóktól.

Ez a yoga, a jñāna, a bhakti teljes rendszere, bárhol is hajtsuk végre. Bárhol. Az ember úgy tapasztalhatja: "Ez a rendszer szép; az a rendszer nagyon nehéz." Ez egy másik dolog, ám bármilyen rendszert is fogadj el, az összes dolgod annyi, hogy meg kell tisztítanod a létedet az anyagi élvezet felfogásától és a Kṛṣṇa-tudatú élvezet felfogásához kell eljutnod. Ettől leszel boldog.

Köszönöm szépen. (vége)