Category:HU/660919 - Lecke BG 06.40-43 - New York

Leckék időrendben, 1966

Prabhupāda:

. . . nāmutra

vināśas tasya vidyate

na hi kalyāṇa-kṛt kaścid

durgatiṁ tāta gacchati

(BG 6.40)

Nos, ezt a verset tegnap vitattuk meg: az, aki leesik. . . "Tegyük fel, hogy valaki belekezdett a lelki élet művelésébe, aztán ilyen vagy olyan oknál fogva nem sikerült befejeznie a tanfolyamot. Ilyenkor mi történik vele?" Ez volt Arjuna kérdése. Ez egy nagyon szép kérdés: "Tegyük fel, hogy valaki a lelki élet művelésének útjára lép. Így vagy úgy...." Néha nem tartjuk be a szabályokat és . . .

(szünet) Néha csapdába ejt bennünket bizonyos női vonzerő. Ezek akadályok. Így lehet, hogy nem tudunk teljes haladást elérni. Nos, Kṛṣṇa azt mondja, "Kedves Arjunám", na hi kalyāṇa-kṛt kaścid durgatim, "aki akárcsak egy százalékban is őszintén megpróbálta a lelki megvalósítás kultúráját, soha nem fog leesni." „Soha nem fog leesni.” Ha őszinte. Mivel gyengék vagyunk és az anyagi energia nagyon erős, ezért a lelki élet elfogadása többé-kevésbé hadüzenet az anyagi energia ellen.

Az anyag. . . az illuzórikus energia, amennyire csak lehetséges, megkísérli megfékezni az ilyen feltételekhez kötött lelket. Nos, amikor a feltételekhez kötött lélek a tudás lelki fejlődésével megpróbál kiszabadulni a karmai közül, ó, annál szigorúbbá válik. Igen. Próbára akarja tenni: "Mennyire őszinte az a személy?" Szóval, sok csábítást fog majd felkínálni az anyagi energia.

Íme egy történet. Sok történet létezik. Az egyiket idézem. Nagyon érdekes. Viśvāmitra Muni. Viśvāmitra Muni, nagy király volt, kṣatriya, és papjának, Vasiṣṭha Muninak hatalmas lelki ereje volt. Így hát lemondott királyságáról. Fejlődni akart. Királyi, királyi rend tagja volt, viszont ő mégis a lelki rendben akart fejlődni. Ezért elfogadta a yogafolyamatot, a meditációt. Akkoriban ezt a folyamatot, a yogafolyamatot végre lehetett hajtani.

Szóval, úgy meditált, hogy Indra, aki a mennyek királya volt, azt gondolta: "Ez az ember megpróbálja elfoglalni a pozíciómat." Verseny alakult ki. . . az is. . . a mennyország is anyagi világ. Szóval, ez verseny – egyetlen üzletember sem akar egy másik üzletembert haladni látni. Meg akarja akadályozni. Verseny az árban, minőségben. Ehhez hasonlóan Indra is azt gondolta, hogy "Ez az ember rendkívül hatásosan meditál, lehet, hogy leváltanak, és odaül a helyemre." Aztán megszervezte, hogy az egyik társasági lány, Menaka, menjen oda és csábítsa el a munit.

Szóval, amikor Menakā közeledett a ṛṣihez, Viśvāmitra Ṛṣihez, az éppen meditált. Aztán egyszerűen karpereceinek hangjából megértette: "Egy nő van itt." És amint meglátta, hogy ez egy mennyei, égi szépség, elbűvölte őt. Aztán meglett az eredménye, a nagy. . . Śakuntalā. Talán néhányan tudtok róla. Van egy könyv, Śakuntalā, amelyet Kālidāsa írt. Ez a Śakuntalā a világ legszebb lánya és Viśvāmitra Muni valamint Menakā kombinációjából (egyesőléséből) született. Nos, amikor ez a lány megszületett, akkor Viśvāmitra azt gondolta: "Ó, haladtam a lelki kultúrámban, aztán ismét csapdába estem." Szóval, kilépett (a meditációból). Ugyanakkor felesége, Menakā elébe vitte a lányt, és a kisgyerek mindig vonzó. Megmutatta: "Ó, olyan szép lányod van, olyan gyönyörű lányod van, és elmész? Nem, nem. Vigyáznod kell rá." Nos, van egy kép, nagyon szép. Ez egy nagyon híres kép, amikor Menakā bemutatja a lányt Viśvāmitra Muninak és a muni így reagál: "Ne mutasd többé." Igen. Van egy kép. Az . . . aztán elment.

Nos, van esély a kudarcra. Van esély a kudarcra. Ahogy a nagy bölcs, Viśvāmitra Muni, ő is megbukott, átmenetileg kudarcot vallott. Viszont Kṛṣṇa azt mondja, hogy ez a kudarc nem jelent sikertelenséget. Ahogy a közmondásban áll: „a kudarc a siker oszlopa”, különösen a lelki életben, ez a kudarc nem csüggesztő. Ez a kudarc nem elkeserítő.

Szóval, Kṛṣṇa azt mondja, "még ha valaki kudarcot is vall lelki pályája teljessé tételében, akkor sem éri veszteség." Pārtha naiva iha. Iha azt jelenti, hogy ebben a világban. Na amutra. Amutra a következő világot jelenti. Vināśas tasya vidyate: "Soha nem fog legyőzötté válni." Vināśas tasya vidyate, na hi kalyāṇa-kṛt: "Bárki, aki a lelki kultúra e kedvező irányvonalát választja," kaścid durgatiṁ tāta gacchati, "soha nem esik le." Igen. És miért? Nos:

prāpya puṇya-kṛtāṁ lokān

uṣitvā śāśvatīḥ samāḥ

śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe

yoga-bhraṣṭo 'bhijāyate

(BG 4.41)

Abhijāyate. Azt mondja, hogy a kudarcot vallott yogī. . . aki sikeres, az bejut Isten országába. Ez egy másik dolog. Viszont aki bukott diák, vajon vele mi történik? Nos, prāpya puṇya-kṛtāṁ lokān: "Belép arra a bolygóra, amelyre jámbor élőlények léphetnek be." Ez azt jelenti, hogy a felsőbb bolygókra kerül.

Sok bolygó van az univerzumon belül és a felsőbb bolygókon több a kényelem, hosszabb az élet, az emberek jámborabbak, vallásosabbak, istenfélőbbek. Ahogy a felsőbb bolygók felé haladsz, ezek a vívmányok ott jelen vannak, ezerszer jobbak, mint ezen a bolygón. Szóval, Kṛṣṇa azt mondja: "Még ha kudarcot is vall, akkor is olyan bolygókra megy, ahova a jámbor emberek emelkednek fel." Prāpya puṇya-kṛtāṁ lokān és uṣitvā śāśvatīḥ samāḥ: és hosszú ideig ottmarad.

Nos, azt mondják, a mennyei birodalomban, a mi hat hónapunk . . . hat hónap egyenlő az ő egy napjukkal. És hasonlóképpen tízezer évig élnek ott. Ezt a leírást a védikus irodalomban találjuk. A Bhagavad-gītāból Brahmā életének időtartama is ugyancsak ismert. Ez a legfelső bolygó. Szóval, Kṛṣṇa azt mondja, hogy "... ha kudarcot is vall, előrelép a felsőbb bolygókra." Viszont nem maradhatsz állandóan a felsőbb bolygókon. Kṣīṇe puṇya . . . kṣīṇe puṇya punaḥ martya-lokaṁ viśanti: "Amikor jámbor tetteid egyenlege véget ér, újra leesel a földre." Kṣīṇe puṇye punaḥ martya-lokaṁ viśanti. Martya-lokam azt jelenti, a martya-lokam a földre vonatkozik.

Nos, még akkor is, amikor visszajön ide, azt mondja, az Úr Kṛṣṇa azt mondja: "Megszületik..." Śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe yoga-bhraṣṭo 'bhijāyate. Családban születik, kétféle családban. Az egyik család śrīmatām. Śrīmatām jelentése nagyon gazdag család, nagyon gazdag család. Tehát, aki nagyon gazdag családban születik, annak azt úgy kell értelmeznie, hogy előző életében minden bizonnyal nagyon jámbor ember volt.

Jó munkával, jámbor munkával juthatunk hozzá. Következő életünkben négyféle vívmánnyal gyarapodhatunk. Melyek azok? Nos, janma, aiśvarya, śruta, śrī. Janma, aiśvarya, śruta, śrī. A janma azt jelenti, hogy tehetős arisztokrata családba, királyi családba, úri családba, gazdag családba születik, janma. Vagy hatalmas vagyonra tesz szert, janmaiśvarya-śruta (SB 1.8.26).

Śruta azt jelenti, hogy kiválóan tanult tudós lesz. Tehát, aki tanult tudós, arról tudni kell, hogy ez a múltbeli tetteinek köszönhető. Aki gazdag ember, azt úgy kell érteni, hogy utolsó életében elkövetett jámbor cselekedeteinek köszönhető. Janmaiśvarya-śruta-śrī. Śrī szépséget jelent. És aki nagyon szép, legyen akár férfi, akár nő, ezalatt azt kell érteni, hogy ez az elmúlt életében végzett jámbor tetteinek eredménye. Szóval, itt azt mondják, hogy śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe yoga-bhraṣṭo . . . sucīnām jámbor családot jelent. A jámbor család brāhmaṇákat jelent. Ők śuci. Śuci azt jelenti, hogy mindig tiszta. Śuci azt jelenti. . . brāhmana, azt jelenti, hogy kulturált brāhmana, ők mindig tiszták. Szokásaik, viselkedésük, mindenben tiszták. Ezt śucīnāmnak hívják. Ez egy nagyobb érdem. És śrīmatām, gazdag; gazdag család.

Tehát, a yoga-bhraṣṭa, miután sok-sok napig élt a magasabb bolygókon, ahová jámbor emberek jutnak be, újra eljön erre a földre, és megszületik egy . . . akár brāhmaṇa családban, śucīnām, vagy egy tehetős, gazdag kereskedőcsaládban. Śucīnāṁ śrīmata . . . A śrīmatām általában gazdag kereskedőcsaládot jelent. Ehhez hasonló a te hazádban a Rockefeller család, a Ford család. Sokan vannak. Indiában szintén ott a Birla család, Barma család. Minden országban vannak gazdag családok. Szóval, vagy egy megtisztult családban, amilyenek a brāhmaṇák, vagy egy gazdag családban. Végső soron azok, akik őszintén belekezdenek a lelki életbe, a következő életük emberi létként, emberi létformaként garantált napok sokaságán keresztül.

Tehát, azoknak, akik gazdagok ebben a világban vagy akik egy nagyon jámbor családba, brāhmaṇa családba születtek, meg kell érteniük, "Ez Isten kegyelme, hogy ilyennek születtem... az élet számos lehetőségével." Miért śucīnām? Egy jámbor családban lehetőség nyílik a lelki fejlődésre. Gyakorlatilag a saját életem alapján mondom, szerencsém volt, hogy egy nagyon jámbor családban születtem meg. Igen. Apám nagyon jámbor ember volt, gyermekkoromban őt szerettem volna utánozni. Persze a családunk nem volt túl szegény, viszont túl gazdag emberek sem voltunk. Apám nagyon jámbor ember volt. Ezért Kṛṣṇát imádta.

Így hát gyerekkoromban, amikor öt-hat éves voltam, azt kértem apámtól, hogy "Atyám, add nekem ezt az Istenséget. Imádni fogom." Így hát apám megvásárolta nekem a kis Kṛṣṇát, Rādhát, és nekem adta, én pedig utánoztam. Bármilyen ételt is kaptam, felajánlottam Kṛṣṇának, és megettem. Így fejlesztettem az életemet. És volt egy templom a szomszédunkban. Szóval, ott láttam Kṛṣṇa Istenséget. Ó, sok mindenre gondoltam. Még mindig emlékszem rá. Órákig álltam mellette. Nos, tehát gyakorlatilag megérthetjük, hogy ezeket a lehetőségeket az Úr adja. Az Úr mindig készen áll arra, hogy lehetőséget adjon nekünk. Egyszerűen csak azt akarja látni, hogy őszinték vagyunk-e. Ez minden. Van egy szép vers a Śrīmad-Bhāgavatamban, Bhāgavatamban:

tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer

bhajann apakvo 'tha patet tato yadi

yatra kva vābhadram abhūd amuṣya kiṁ

ko vārtha āpto 'bhajatāṁ sva-dharmataḥ

(SB 1.5.17)

Bhajatāṁ sva-dharmataḥ. Abhajatāṁ sva-dharmataḥ. Igen. Ennek a versnek az a lényege, hogy tyaktvā sva-dharmam. Sva-dharmam azt jelenti, hogy minden egyes embernek megvan az adott életére előírt kötelessége, minden egyes személynek. Bármi legyen is, bármilyen országban vagy bármilyen társadalomban legyen is, mindenkinek megvan a maga meghatározott kötelessége: "ezt meg kell tenned". Nos, itt az áll, hogy ha feladja kötelességét, előírt kötelességét és az érzelmek, társulások vagy őrültsége folytán vagy bármilyen más oknál fogva meghódol Kṛṣṇának. . . az emberek mondhatják azt: "Ó, ezek az emberek őrültek." Rendben, még ha őrült is, ám, ha így vagy úgy menedéket keres Kṛṣṇánál, az Istenség Legfelsőbb Személyiségénél – amikor azt mondom, Kṛṣṇa, ez Istent jelenti –, akkor mi fog vele történni?

Tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ hareḥ. Érzelem vagy tanács következtében, bármilyen okból. . . számtalan oka lehet annak, ha valaki Kṛṣṇánál, a Legfelsőbb Úrnál keres menedéket. Ám bhajana, (ám) miközben imádatot végzett vagy a lelki szabályokat és előírásokat követte, apakva, nem vált éretté, hanem valamilyen oknál fogva visszaesett, tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer bhajann (SB 1.5.17). A bhajana azt jelenti, imádat; apakva, éretlen és leesik.

Szóval, Nārada azt mondja ebben a Bhāgavatam versben, tatra ko vā és abhadram abhūd amuṣya kim: "Szóval, van-e itt valami, ami kedvezőtlen a számára? Tegyük fel, hogy leesett. Nincs semmi rosszindulat benne. Viszont az, aki nem közeledik Istenhez, viszont rendszeresen tőkéletesen eleget tesz saját kötelességeinek, vajon az ilyen milyen vallásos eredményhez jut? Semmilyen haszon nem jár neki az élete folyamán. Viszont az a személy, aki, jóllehet, leesett, ám mivel menedéket keresett a Legfelsőbb Úrnál, ó, ő jobb (az előbbinél)."

Szóval, ezeket a dolgokat a Śrīmad-Bhāgavatam és a Bhagavad-gītā és az összes védikus irodalom szentesíti: még az sem árt, ha valaki nem tudja megfelelően teljesíteni küldetését – félig kész. Mégis . . . miért nem? Miért nincs veszteni valója? A következő śloka adja meg rá a választ. Most ismét az Úr azt mondja, hogy "Vagy brāhmana családban, nagyon jámbor családban, vagy gazdag családban, athavā, vagy yoginām eva kule bhavati dhīmatām (BG 6.42), yoginām, olyan családban, ahol az emberek a yogarendszert gyakorolják. . ." Yogināṁ dhīmatām. Yoginām. Yoginām jelentése bhakta, meditátor vagy nagy filozófus – családjában. Yoginām eva kule bhavati dhīmatām. Dhīmatām jelentése nagyon intelligens. Ezek a transzcendentalisták, akár filozófusok, akár meditálók, akár az Úr nagy bhaktái, róluk úgy tartják, az emberi társadalom legkiemelkedőbb csúcsai, dhīmatām. Etad dhi durlabhataraṁ loke janma yad īdṛśam.

Nos, a három lehetőség közül vagy brāhmana családban születik vagy gazdag családban vagy olyan családban, ahol az emberek . . . a (család)tagok, a (család)tagok nagyon fejlettek a yogában, ezért Kṛṣṇa szerint a harmadik, a harmadik szerencsésebbnek tekinthető, a harmadik, aki egy yogi családjában született. Mert aki gazdag családban született, elkárhozhat. És természetesen így is történik. Amikor az ember meggazdagodik, ezüstkanállal a szájában azt gondolja: "Ó, oly sok pénzem van, ez az apai örökségem. Hadd élvezzem." Ó. Így néha részeges lesz belőle, prostituáltakat hajkurász, gazemberré válik. Ezek történnek vele.

Hasonlóképpen, egy brāhmaṇa családban is. . . ahogy Indiában is láttuk, sok ember egy nagy, úgy értem, nagyon jámbor családban születik meg. Viszont, mivel jámbor családban született, úgy vélekedik: "Bráhmaṇa vagyok. Ó, kell-e bármit is tennem? Nagyon jámbor családból származom." Ilyen módon tévedésbe esnek. Szóval, degradálódnak.

Nos, a jámbor családban vagy a gazdag családban van esély a degradálódásra. Viszont, aki yogī, bhakta családjában születik meg, annak nagyobb esélye van arra, hogy ugyanazt a lelki kultúrát művelje, mint amelyből előző életében leesett. Ezért Kṛṣṇa azt mondja: etad dhi durlabhataram; "Nagyon ritka az, hogy egy ember yogī szülőtől születik meg." Ez nagyon ritka.

Viszont Ő azt ajánlja, úgy értem, dicséri ezt a fajta családot, amely . . . milyen előnyökkel rendelkezik az ilyen család? Nos, az Úr azt mondja, tatra taṁ buddhi-saṁyogaṁ labhate paurva-dehikam (BG 6.43): "Előző születésében, előző testében bármit művelt is, most emlékezni kezd arra." Emlékezni kezd. Elmondhatom, hogy azok, akik nagyon komolyan vették ezt a Társaságot, a Kṛṣṇa-tudatot, nem hétköznapi emberek. Bizonyosan rendelkeztek ilyen kultúrával előző életük folyamán is. Most újra megpróbálják feléleszteni azt a dolgot.

A Bhagavad-gītā szerint azt mondják, tatra taṁ buddhi-saṁyogaṁ labhate paurva-dehikam (BG 6.43). Mivel ezek az adottságok jelen vannak. Tegyük fel, hogy a bankszámlámra tízezer milliót teszek be, vagy valami nagy, nagyon nagy összeget. Nos, amint a testemnek vége, ó, a bankszámlámnak is vége, mivel a bankszámlám nem jön velem.

Ez a bankban marad, hogy valaki más élvezhesse. Ám a lelki kultúra. . . tegyük fel, ha van tízezred . . . vagy akárcsak tíz százalékod, amit befejeztél, az veled megy. Tehát, nincs veszteség. Ezért most tizenegy százalékról indulsz. Ettől a tizenegyes ponttól kezded újra. Tehát, meg kell fontolnunk, hogy amikor ilyen esélyt kapsz a lelki élet művelésére – az lehet tíz százalék, öt százalék, ötven százalék –, tudnunk kell, hogy „Most teljes mértékben be kell fejeznünk annak művelését. Be kell fejeznünk ebben az életben. Nem kockáztathatok meg egy újabb születést." Ez legyen a mi elhatározásunk. Paurva-dehikam. "Amikor idáig eljutottam, meg kell értenem, hogy előző életemben voltak bizonyos érdemeim. Tehát, Kṛṣṇa lehetőséget ad nekem, hogy további fejlődést érjek el.

Nos, előző életemben bizonyos oknál fogva nem tudtam befejezni a munkámat, viszont ez nem számít. Most ebben az életben nem hagyom, hogy elszalasszam ezt a lehetőséget." Ez legyen a mi elhatározásunk, amint belekezdünk valamilyen lelki kultúrába. Tatra taṁ buddhi-saṁyogaṁ labhate paurva-dehikam. Paurva-dehikam azt jelenti hogy az elmúlt életnek megfelelően, amit elkezdett, amire kísérletet tett. Ti urak, fiúk, akik ide jártok – ez egy belülről jövő késztetésetek ahhoz, amit akartok. Ez a késztetés a múltatoknak, korábbi lelki kultúrátoknak köszönhető. Ezt meg kell értenünk, amennyiben hiszünk a Bhagavad-gītāban.

Szóval, többé nem szabad leesnünk. Be kell fejeznünk ezt az üzletet ebben az életben, hogy a Bhagavad-gītā szerint, ahogy mondani szokás, tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti kaunteya (BG 4.9); "Azután, miután elhagyta ezt a testet, nem születik újra ebben az anyagi világban, ahol janma-mṛtyu-jarā-vyādhi (BG 13.9): ismétlődő születés és halál, betegségek vannak, hanem visszajön Hozzám, Kṛṣṇához."

Samāśritā ye pada-pallava-plavaṁ mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ. Mahat-padaṁ puṇya-yaśo murāreḥ. Murāreḥ. Murāri Kṛṣṇát jelenti. Aki menedéket keres Kṛṣṇa lótuszlábainál, számára ez a hely, amely padaṁ padaṁ yad vipadāṁ na teṣām (SB 10.14.58): olyan hely, ahol minden lépésnél veszélyben van. . .

Ez az anyagi világ olyan, hogy minden lépésnél valami veszély leselkedik. Csak lásd. Mit csinálunk? Ártatlanok vagyunk, valamilyen lelki folyamatot művelünk, és oly sok a panasz. Csak lásd. Nem lopunk. Úgy értem, nem csinálunk propagandát valamilyen politikai vagy egyéb célból. . . semmi ilyet. Ártatlan dolog, amit mővelünk. Ám mégis felbukkan valaki, és veszélyes helyzetbe hoz. Értitek?

Szóval, ez egy ilyen hely. Az Úr Jézus Krisztus egyetlen hibája az volt, hogy Isten üzenetét hirdette. Keresztre feszítették. Értitek? Szóval, ilyen dolgok történnek . . . ilyen ez a hely. Még ha ártatlan vagy is, akkor is veszélybe kerülsz. Ezért ezt a helyet el kell kerülni. Padaṁ padaṁ yad vipadām: "Minden lépés veszélyt rejt magában."

Szóval, aki ezt a lelki kultúrát gyakorolja, számára ez a hely alkalmatlan. Alkalmatlan. Guru Mahārājám azt szokta mondani, hogy "Ez a hely egyetlen úriembernek sem alkalmas." (kuncog) Így akarta mondani: "Ez a hely nem alkalmas úriemberek megélhetésére." Tehát, yatate ca tato bhūyaḥ saṁsiddhau kuru-nandana. Kuru-nandana (BG 6.43); "Ó, kedves Arjuna, amikor ilyen lehetőséget kap régi lelki kultúrája felélesztéséhez, automatikusan őszinte igyekezettel teszi." Kuru-nandana. Kuru-nandana. Yatate ca tato bhūyaḥ. Hogyan? Pūrvābhyāsena tenaiva (BG 6.44).

Mivel előző életében ezt gyakorolta, ezért ez vonzza." Semmi sem vonzza jobban. Megérezte annak ízét előző életéből. Szóval, ez vonzza őt. Pūrvābhyāsena tenaiva hriyate hy avaśo 'pi saḥ. Mintha valaki kényszerítené: "Ó, ezt vedd el. Ezt vedd el." Pont úgy, mint aki bűnös, ő is kénytelen a Bowery Streetre menni. Értitek? Hasonlóképpen, aki élete folyamán jámbor és belekezdett a lelk életibe . . . kénytelen művelni és haladni benne. Mert Isten benned van. Isten benned van. És sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭaḥ (BG 15.15).

Mindenki szívében ott ül. Mattaḥ smṛtir jñānam. Ő az . . . aki emlékeztet: "Igen. Innentől elszalasztottad ezt a dolgot. Gyerünk. Kezdd újra. Válj tökéletessé. Ne veszítsd el ezt a lehetőséget." Olyan kedves. Smṛtir jñānam. Tudást, emlékezést ad. És aki el akarja felejteni Istent "Ó, igen, elfelejtetted. Aki viszont eljött ide, annak itt a helye. Itt a te helyed." Minden módon esélyt ad nekünk. (szünet) (vége)