Category:HU/661125 - Lecke BG 09.13 - New York

Leckék időrendben, 1966

661125 – Lecke BG 09.13 - New York

661125BG.NY – 1966. november 25.

Prabhupāda: mahātmānas tu māṁ pārtha daivīṁ prakṛtim āśritāḥ bhajanty ananya-manaso jñātvā bhūtādim avyayam (BG 9.13) Nos, az Úr Kṛṣṇa elmondja, kik a mahātmāk. A mahātmā jellemzője, hogy tudja, a Legfelsőbb Úr, Śrī Kṛṣṇa az Istenség eredeti Személyisége, és Ő minden kisugárzás kútfője és forrása. Janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1). A Vedānta-sūtra nagyon szépen leírja, athāto brahma jijñāsā: "Ez az emberi létforma arra szolgál, hogy a Brahmanról, a leghatalmasabbról érdeklődjünk." Mindannyian az átmeneti, apró dolgok, problémák, apró problémák tanulmányozásával foglalkozunk. Milyen problémák ezek? Āhāra-nidrā-bhaya-maithuna (Hitopadeśa 25), az állatok problémái. Hogyan (mit) együnk, hogyan (hol) aludjunk, hogyan védekezzünk és hogyan párosodjunk. Ez a négy alapelv nagyon aprócska probléma. Egyáltalán nem problémák, mert ezek a problémák automatikusan megoldódnak. Automatikusan. Viṣayaḥ khalu sarvataḥ syāt (SB 11.9.29). A viṣaya azt jelenti, a viṣaya az élvezet tárgyát, a testi szükségleteket jelenti. Viṣayaḥ khalu sarvataḥ syāt. A viṣaya – az érzékkielégítés ezen tárgyait jelenti – bármilyen testformával is rendelkezel. Még egy kis madárnak is megvan az étkezési, alvási, védekezési és párzási rendje (szokása). Amikor egy madár megszületik, két tojás(ból) születik: egy hím és egy nőstény. Ez azt jelenti, hogy élete kezdetétől a párzási probléma megoldódott. Nincs hiány. A madár soha, a madarak vagy vadállatok soha nem keresik, a hím nem keresi a nőstényt vagy a nőstény a hímet. Ez automatikusan megoldódik. Hasonlóképpen, az étkezéseik már megoldódtak, és a hálóhelyeik is megvannak. Szóval, ezek nem problémák, viszont a test e négy igénye miatt problémákat hoztunk létre. Szóval, a Vedānta-sūtra azt mondja, "Ne ezekkel a problémákkal foglalkozz." Viṣayaḥ khalu sarvataḥ syāt: "Ezek a problémák minden létformában megoldottak." Miért jelentkeznek az emberi létformában? Azért, mert kifejlesztették a tudatot. Nekik jobb elfoglaltságuk van. Miért kéne csak az élet e négy alapelvével foglalkozni? Huh? A problémájuk abban rejlik, hogy tudakozódjonak afelől: "Mi a forrása ezeknek a megnyilvánulásoknak?" Athāto brahma jijñāsā. A Vedānta-sūtra így tájékoztat: "Most tudakozódnod kell. Fejlett tudattal rendelkezel az élettel, emberi létformával kapcsolatban, nagyon intelligens vagy, viszont egyszerűen csak az evésre, alvásra és párzásra vesztegeted az idődet? Ó, nem ez a te dolgod. Nem ez a te dolgod." Nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye (SB 5.5.1). A viḍ-bhujām ürülékevőket, disznókat jelent. Szóval, Ṛṣabhadeva azt mondja: nāyaṁ deha, ez a test nagyon értékes test. Minden élőlénynek van teste, viszont ez az emberi testforma, különösen a civilizált testforma, ó, az nagyon fontos. És hogyan kell hasznosítani? Egyszerűen evésre, alvásra? Nem. Nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛloke. Az emberi társadalomban ez a testforma nem arra való, hogy egyszerűen keményen fáradozzon az élet e négy alapelvének megszerzéséért. Mert ezekkel a szükségletekkel még a disznót, az ürülékevőt is ellátják. Az ürülékevőt, disznót tartják a legalacsonyabb állatnak. Ennek ellenére van párzási, étkezési, alvási és védekezési lehetősége. Ezért Ṛṣabhadeva azt mondja, "Ezt az létformát, ezt az emberi létformát ne pazarold el ilymódon." Viṣayaḥ khalu sarvataḥ . . . meg fogod kapni azokat. Még ha nem is próbálkozol vele, meg fogod kapni azokat. Vegyük például jómagamat. Külföldi vagyok, indiai. Csak hét dollárral jöttem ide. Kikötöttünk, leszálltam a hajóról. Nem tudtam, hol fogok élni, hol fogok enni. Ám itt vagyok, itt vagyok az elmúlt több, mint egy évben. Szóval, én is eszem, alszom is, és a barátaim is jól védelmeznek. Szóval, hogyan történik ez? Nem szolgálok itt senkit, úgy jöttem ide, hogy pénz sem volt nálam, mégis zajlanak a dolgok. Közületek mindenkinek vannak bizonyos elrendeződései. Ne aggódjatok nagyon ezek miatt a problémák miatt. Aggódnotok ezért kell, athāto brahma jijñāsā. Ez az élet problémája. Szóval, ez – ki érdeklődik efelől, athāto brahma jijñāsā? Azok, akik valóban fejlett tudattal rendelkeznek, azt kérdezik, athātaḥ: "Mi az önvalóm forrása? Élőlény vagyok, ez a világ, ez a természet, ez a rengeteg dolog, amit látunk, ám mi az oka, mi az, ami minden ok oka? Mi az?" Erről kell tudakozódni. Jijñāsuḥ, érdeklődő. Kíváncsi. És a választ itt, a Vedānta-sūtrában kapjuk meg, amely a következő. Athāto brahma jijñāsā: "Nos, ez az élet arra való, hogy a Legfelsőbb Brahmanról érdeklődjünk." És mi az a Brahman? Ez a Brahman azt jelenti, hogy janmādy asya yataḥ: "Brahman azt a forrást jelenti, azt a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, akiből vagy amelyből minden kiárad, minden ok oka." Ez a Brahman. Nos, a bölcsek, a szentek, a filozófusok és a transzcendentalisták, yogīk, jñānīk – mindannyian azt kutatják: "Mi a végső forrás?" Tehát, rájöttek. Mire? Megtudták. A Brahma-saṁhitában, látjuk, van egy nagyon szép vers. Azt mondják, hogy: īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ anādir ādir govindaḥ sarva-kāraṇa-kāraṇam (Bs 5.1) Sarva-kāraṇa-kāraṇam. Kāraṇa okot jelent. Sarva-kāraṇa, minden ok oka. Különböző okok vannak. Mint ennek a pamutszövetetnek. Mi az oka? A pamutszövet cérnaszálakból készült. Ennek a kendőnek a cérnaszál az oka. Aztán mi a cérnaszál oka? (szünet) (vége)