Category:HU/661209 - Lecke BG 09.22-23 - New York

Leckék időrendben, 1966

661209 - Lecke BG 09.22-23 - New York

661209BG.NY – 1966. december 9.

Prabhupāda: ananyāś cintayanto māṁ ye janāḥ paryupāsate teṣāṁ nityābhiyuktānāṁ yoga-kṣemaṁ vahāmy aham (BG 9.22) Most az Úr Kṛṣṇa a saját bhaktáiról beszél. Eddig a felemelkedésre törekvőkről, az anyagi felemelkedést keresőkről beszélt. Evaṁ trayī-dharmam anuprapannā gatāgataṁ kāma-kāmā labhante (BG 9.21). Megismételni, megismételni ugyanazt a folyamatot: hol felfelé haladni, hol lefelé – ez anyagi folyamat. Ma én vagyok a leggazdagabb ember, holnap pedig lehet, hogy szegény ember leszek az utcán. Ez történik. Ahogy ezen a földön is történik, úgy jámbor tevékenységünkkel jobb bolygókra léphetünk elő. Ezután kṣīṇe puṇye martya-lokaṁ viśanti (BG 9.21). És amikor a jámbor cselekedetekből eredő cselekmények véget érnek, akkor ismét erre a földre vagy ennél a földnél lejjebb kerülünk. Szóval, ez történik. Az Úr Caitanya azt mondta, ei rūpe brahmāṇḍa bhramite kona bhāgyavān jīva (CC Madhya 19.151): "Ilyen módon vannak körforgásában a különböző létformák. Szóval, így utazva, aki nagyon szerencsés, a bhaktákkal való társulása révén megkapja az odaadó szolgálat magját." Ei rūpe brahmāṇḍa bhramite kona bhāgyavān jīva. Az odaadó szolgálat magjának elérése szerencsés eredmény. Nem túl könnyű ez, mivel leállítja a lélek különböző vándorlásának körforgását. A tudatlanság miatt állandónak tekintjük az életet ezen a helyszínen és azt gondoljuk, hogy "véglegesen itt fogunk élni, és gondoskodunk arról, hogy tartósan itt éljünk, és vagyont teremtsek gyermekeinknek, nemzetemnek." Ám azt nem tudjuk, hogy a vándorlás ciklusa nincs felfüggesztve. Nem tudom, mi, mi lesz a következő életem. Nem tudom, hol van a . . . ki lesz a fiam, ki jön, ki lép ki a színre fiamként. Ezeket a törvényeket nem ismerjük. Viszont rágjuk a megrágottat. Evaṁ gatāgataṁ kāma-kāmā labhante (BG 9.21). Ennek az illuzórikus energiának a bűvöletében elragad bennünket ez az átmeneti érzékkielégítés, és elfelejtetjük valós életünket. Nos, azok, akik az eredeti helyzetük értelmében. . . valódi helyzetük értelmében, ahogy a Bhagavad-gītā a legelején kezdetét vette. . . pont ez a felfogás, hogy "én vagyok ez a test", a Bhagavad-gītā elejétől hitelét vesztetté vált azáltal a kijelentés által, hogy "Te nem ez a test vagy". Szóval, . . . életedet a lelki létezés azonosításának értelmében kell alakítanod. Ami a materialistákat illeti, rágják a megrágottat. Punaḥ punaś carvita-carvaṇānām (SB 7.5.30). A példa, amit az elmúlt napon említettem, hogy cukornádból valaki rágással kinyerte az összes levet és a földre dobta, majd valaki (ismét) rágja, szóval abban nincs lé. Nos, egyszerűen ugyanazt ismételjük. Ugyanazt. Meg sem kérdőjelezzük, vajon ez az életfolyamat képes-e egyáltalán boldogságot okozni. Viszont próbálkozunk és próbálkozunk, ugyanazt a dolgot próbáljuk. Az érzékkielégítés végső célja és a legmagasabb, legfelső érzékkielégítés a szexuális élet. Tehát próbálkozunk, rágjuk, megkerüljük, láthatod, kiaknázzuk. Viszont ez nem a boldogság folyamata. A boldogság más. Sukham ātyantikaṁ yat tad atīndriya-grāhyam (BG 6.21). Az igazi boldogság transzcendentális. És ez a transzcendentális azt jelenti, meg kell értenem, mi a helyzetem és mi az életem folyamata. Ily módon fog téged ez a Kṛṣṇa-tudat tanítani. (szünet) Akik Kṛṣṇa-tudatosak, róluk azt mondja az Úr: ananyāś cintayanto mām. Az ananyāś cintayantaḥ jelentése, mindig, huszonnégy órán át, minden elhajlás nélkül, állandóan Kṛṣṇára gondolva. Természetesen, ha Kṛṣṇával foglalkozol, akkor mindig Kṛṣṇára fogsz gondolni. Bárki, aki elmerül egy bizonyos üzletben, mindig arra gondol. Tehát bárkinek, aki a Kṛṣṇa-tudattal foglalkozik, az a dolga, hogy állandóan Kṛṣṇára gondoljon. Pont úgy, ahogy olvasod, hallod ezt a Bhagavad-gītāt. Kṛṣṇa beszéli el. És ha az jut eszedbe otthon, hogy "Ezeket a fajta beszédekett az Úr Kṛṣṇa mondta el. Ez a lényege", akkor ez Kṛṣṇa cintayantaḥ. A Bhagavad-gītāra gondolni egyben Kṛṣṇára gondolás is, mert a Bhagavad-gītā nem különbözik Kṛṣṇától. Abszolút. Az abszolútból származik. Nincs benne kettősség (dulitás). Abszolút értelemben nincs benne kettősség. Amikor beszélek valamiről, mivel nem az abszolútumban beszélek, ebből kifolyólag más a beszédem és az énem. Viszont itt az Úr Kṛṣṇa szavait mondom el. Ezért az Úr Kṛṣṇa szavai nem különböznek Kṛṣṇától. Tehát, ha a Bhagavad-gītāra gondolunk, azokra az utasításokra, amelyeket a Bhagavad-gītāból kapunk, akkor az is Kṛṣṇára való gondolás. Tehát, ananyāś cintayanto mām: "Aki mindig Rám gondol..." Ye janāḥ paryupāsate. És miért gondolna valaki Kṛṣṇára, ha nem hódolt meg teljesen Kṛṣṇának? Ha valaki nem foglalkozik Kṛṣṇával, nem gondolhat Kṛṣṇára. Nem tud Kṛṣṇára gondolni. Ezért azt mondják, hogy ananyāś cintayanto māṁ ye janāḥ paryupāsate. A paryupāsate azt jelenti, hogy állandóan így (ilymódon) imádni. Teṣāṁ nityābhiyuktānam. Abhiyukta: mindig Kṛṣṇa-tudatban van. Ezért yoga-kṣemaṁ vahāmy aham. Nem csak a materialista emberek lehetnek boldogok. Kṛṣṇa biztosítja, hogy aki mindig a Kṛṣṇa-tudattal foglalkozik, annak boldogsága nem illan el. "Ő is boldog lesz, mert Én megadom, megadom neki, amire szüksége van." Nagyon könnyű megérteni. Pont úgy, mint ahogy valaki a családját, a gyerekeit tartja el. Egész nap dolgozik, és az a célja, hogy a családtagja boldog legyen, mert tudja, hogy azok az emberek, azok a gyerekek, teljesen rá vannak utalva. Ez ugyanaz a tudat. Mert vajon honnan származik ez a tudat, amennyiben nincs meg Kṛṣṇában? Janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1). A Vedānta-sūtrában az áll, hogy bármit gondolsz, bármit látsz, annak megvan a maga eredete. És hol van az az eredet? Kṛṣṇában. Ha Kṛṣṇában nincs meg ez a gondolkodás, hogy "a bhaktáim..." Kṛṣṇa. . . Mindannyian Kṛṣṇa fiai vagyunk. Ez rendben van. Viszont különösen. . . pont úgy, mint egy nagyon nagy üzletember, minden alkalmazottjára, rájuk is odafigyel az ember, a főnök. Viszont saját gyermekeire különös figyelmet fordít. Hasonlóképpen, Kṛṣṇa, a Legfelsőbb Úr, minden élőlényért aggódik, ám kiváltképpen a bhaktáiért. Samo 'haṁ sarva-bhūteṣu na me dveṣyo 'sti na priyaḥ (BG 9.29). Megtalálhatod a Bhagavad-gītāban, hogy az Úr azt mondja: "Mindenkivel egyenlő vagyok. Senki sem az ellenségem és senki sem a barátom. Nem vagyok részrehajló senkivel szemben, mivel senki sem az ellenségem." Hogyan lehet Isten bárkinek ellensége vagy barátja? Ő mindenki barátja. Ám ye tu bhajanti māṁ bhaktyā teṣu te mayi: aki kifejezetten ragaszkodik az Úrhoz, arra különös figyelmet szentel. Szerinted emiatt Isten részrehajló lenne? Nem. Ez a . . . akárcsak a napsütés. A napsütés mindenki számára rendelkezésre áll, viszont aki nem használja ki a napsütést, aki bent van. . . bent van a sötét szobában – ó, a nap, mit tehet a nap érte? Hasonlóképpen, Istennek ez a részrehajlása, hogy különleges érdeklődést mutat a bhakták iránt, mivel a bhakták el tudják fogadni a Legfelsőbbet, Kṛṣṇa teljes napfényét, ez nem a nap vagy Kṛṣṇa részrehajlása, hanem annak az embernek a befogadóképessége, aki teljes mértékben ki tudja használni a napfényt. Az embernek ki kell jönnie a sötétségből, és teljes mértékben ki kell használnia a napsütést. A nap mindenki számára hozzáférhető. Hasonlóképpen, Isten mindenki számára elérhető. Aki kijön a tudatlanság sötétségéből, jobban kihasználja Kṛṣṇa kegyeit. Ezért ez az Ő képessége. Ye yathā māṁ prapadyante tāṁs tathaiva bhajamy aham (BG 4.11). Tehát, Ő mindenkit ellát utasítással. Ez a Bhagavad-gītā mindenkinek szól. Nem . . . nemcsak Arjunának. Arjuna örök bhaktája volt. Minden tudással rendelkezett. Ám Arjuna úgy viselkedett, mint közülünk egy, csak azért, hogy megkapja ezt az utasítást a Legfelsőbb Úrtól. Szóval, ez az utasítás mindenki számára elérhető. Ez nem . . . Kṛṣṇa utasítása, a Bhagavad-gītā nem, úgy értem. . . nem egy körön belül, egy adott körön belülre korlátozott. Nem. Minden élőlényre vonatkozik. Persze, ha valaki kihasználja azt. . . pont úgy, ahogy a napsütés is mindenkié. Ugyanaz a nap Indiában és ugyanaz a nap Amerikában. Nem mondhatod, hogy "Ez amerikai nap", ugye? Vagy nem mondhatjuk: "Ó..." Néha látom. . . mivel most külföldi vagyok, néha látom: "Ó, ugyanaz a hold van-e itt, és ugyanaz a nap van-e itt? Ugyanaz a felhő van-e itt? Ó, miért vagyok idegen?" Senki sem idegen. Mindenki ugyanannak a napnak a fénye alatt van. Ez a saját félreértésünk. Ez a saját félreértésünk. Isten országában senki sem idegen. Mindenki testvér. A végső atya a Legfelsőbb Úr. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Még az állatok is. Miért gondolnánk, hogy az állatok különböznek tőlünk, és miért öljük meg őket? Nincs rá jogod. Ő is a testvéred. Tehát, ez egyetemes testvériség. Amikor a szabad napfényre érsz, láthatjuk, hogy ó, mindenki jogosult a napfényre. És amíg csak a sötétben vagyunk, azt mondjuk: "Ó, ez az én szobám, ez a te szobád." Szóval, az ilyen személyek számára, akik teljesen Kṛṣṇa-tudatban vannak, számukra nincs hiány. Ez nagyon biztató. Egyetlen Kṛṣṇa-tudatos ember sem gondolja azt, hogy "nélkülözni fogok. Nem. Nyugodj meg. Soha nem fogsz nélkülözni. Soha nem fogsz nélkülözni. Ha megőrzöd teljes hited Kṛṣṇában, mindig boldogan fogsz élni, és úgy értem, esélyed lesz a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma Hare Hare éneklésére. . . . itt ez garantált. Szóval, ha kihasználod az előnyét ennek a Kṛṣṇa, Kṛṣṇa, - Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare éneklésének, bármilyen helyzetben is légy, soha nem leszel boldogtalan. Mindig érvényesülni fogsz. Szóval, miért nem használod ki ennek az előnyét? Fogadd el. Ó, te orvos vagy? Jól van. Mérnök vagy? Jól van. Hivatalnok vagy? Jól van. Ingatlanközvetítő vagy? Jól van. Nem számít, bármit is csinálsz. Mindenkinek tennie kell valamit, hogy teste és lelke együtt maradjon. Ilyen a természet törvénye. Niyataṁ kuru karma tvaṁ karma jyāyo hy akarmaṇaḥ (BG 3.8). Arjuna Kṛṣṇa barátja volt, ám Ő soha nem mondta: "Hagyd abba a munkát." Inkább az igazi elfoglaltságába vonta be. Harcos volt. Katona volt. Nem volt hajlandó katona kötelességét teljesíteni. Viszont Kṛṣṇa rábírta: "Nem. Katonává kell válnod." Szóval, bármit megtehetünk Isten kegyelméből vagy a természet furcsaságaiból, ha olyan helyzetben vagyunk. Ez nem számít. Ám ha elfogadod ezt a képletet, alkalmazod, hogy ananyāś cintayanto mām, mindig Kṛṣṇára gondolsz, akkor annak az lesz az eredménye, hogy soha sem leszel boldogtalan. Csak próbáld ki. Tégy egy kísérletet. Nem azt mondjuk, hogy add fel a kötelességedet és válj olyan koldússá vagy sannyāsīvá, mint én, és hagyd ott a feleséged és a gyermekeid. Nem. Kṛṣṇa nem ezt mondja. Megkérdezehetitek: "Miért mondtál le a feleségedről és a gyermekeidről?" Feleségemről és gyermekeimről e cél érdekében mondtam le. Ha részt veszek a családi életben, akkor nem végezhetem ezt a misszionáriusi munkát. Minden zavaró tényezőt kiiktatva, abszolút menedéket fogadtam el ehhez a munkához. Egy prédikátor, egy misszionárius számára ez más dolog. Viszont egy hétköznapi embertől nem követelhető meg, hogy mondjon le a családjáról, otthonáról. Ő megmarad abban, ami. Te maradhatsz a foglalkozásodnál. . . otthon maradhatsz, viszont énekeld ezt a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát. Bármilyen. . . van-e . . . van-e ebben valami nehézség? Miért nem próbálod ki? Ez a küldetésünk. Nem kérjük, hogy változtasd meg az életedet. Egyszerűen azt mondjuk, hogy bármilyen helyzetben is vagy, kérlek, énekeld. Ez minden. Kérlek énekeld. Boldog leszel. Jómódú leszel. Kṛṣṇa örülni fog neked, és soha nem fogsz hiányt szenvedni. Nem gyönyörű dolog-e ez? Soha nem leszel boldogtalan, soha nem fogsz szűkölködni. Ez . . . ez itt garantált. Teṣāṁ nityābhiyuktānāṁ yoga-kṣemaṁ vahāmy aham: "Azok, akik ilymódon mindig Rám gondolnak..." Nos, végezheted a dolgod és gondolhatsz Kṛṣṇára, és vajon milyen károd származhat ebből? És ez a gondolkodás lehet, hogy eltereli a figyelmed. Viszont, ha énekled a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa mantrát, akkor gyakorolni fogod. És Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Viszont nem fogsz eltérni attól, amit csinálsz, ugyanakkor képes leszel hallani ezt a hangot, a transzcendentális hangrezgést. Nos, ez az a képlet, amelyet maga az Úr adott. Kérjük, próbáld meg követni. Ananyāś cintayanto mām. Mindig. Mindig énekeld a Hare Kṛṣṇát. Nincs szabály, nincs előírás. Ne törődj azzal, hogy mi vagy, mit csinálsz; egyszerűen énekelj és hallj. Bizakodóan várjuk, hogy mindenki elfogadja ezt az egyszerű dolgot. És az Úr Caitanya azt idézi a Padma Purāṇából: harer nāma harer nāma harer nāmaiva kevalam kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā (CC Ādi 17.21) Ha úgy akartok élni, mint egy állat, pusztán az evés, alvás, párzás és védekezés szférájában, az nem fogja megoldani az élet problémáját. Dharmo hi teṣām adhiko viśeṣaḥ (Hitopadeśa). Csak azért vagytok kiemelve az állati léttből, hogy elfogadhassátok ezt a Hare Kṛṣṇa cselekvési irányt. Az állat nem tudja elfogadni. Szóval, ne hagyjátok ki ezt a lehetőséget. Ha utasítok egy kutyát: "Kedves kutyám, kérlek, énekeld a Hare Kṛṣṇát", az nem lehetséges a számára. Ám egy emberi lény számára – mindegy, hogy melyik országban született, és melyik vallást is vallja. . . az nem számít. Ez a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mindenkié. Nem túl nehéz. Szóval, fogadd el ezt. ye 'py anya-devatā-bhaktā yajante śraddhayānvitāḥ te 'pi mām eva kaunteya yajanty avidhi-pūrvakam (BG 9.23) Avidhi-pūrvakam. Nos, Kṛṣṇa azt mondja. . . természetesen Indiában különböző típusú istentiszteletek léteznek. Ezt már kifejtettem. Leginkább az Úr Kṛṣṇát imádják. Többnyire. Az emberek legalább nyolcvan százaléka Viṣṇu-imádó. És az emberek húsz százaléka, a hinduk, különböző istenek imádói és imperszonalisták, még mindig. Szóval, Kṛṣṇa itt azt mondja. . . mivel a védikus irodalom ezt ajánlja. Miért? A védikus irodalom. . . amit a minap elmagyaráztam, a különböző istenek imádása, az a Visnu-imádattal szintén együtt jár. Ārādhanānāṁ sarveṣāṁ viṣṇor ārādhanaṁ param (Padma Purana). Viṣṇu a központi tényező. Viṣṇu-imádata nélkül, Kṛṣṇa-imádata nélkül egyetlen más imádat sem sikeres. Szóval, azok, akik más istent imádnak azt a felfogást követve, hogy mivel Isten a minden, ezért a . . . bármely félisten, mert a félisten . . . az emberek, akik kevésbé intelligensek, félistent imádnak, hogy azonnali hatást érjenek el. Akárcsak a beteg embernek, neki is ajánlott a nap imádása. Nap. Ez hatásos. Vagy imádod. . . mert amikor a napot imádják, ki kell menni a napra, és felajánlani valamit, vizet és pradīpát. Kell hozzá néhány kellék. Nos, ha te. . . ha egy beteg ember kimegy a napfényre, akkor valójában . . . meggyógyult. A napfényben van. . . tudományosan is ultraibolya sugarakat tartalmaz. Tehát, ha az ember betartja. . . ha nem szed gyógyszert, ha egyszerűen kiül a napsütésre, meg fog gyógyulni. Természetes úton. Szóval, akár így, akár úgy . . . viszont az egy dolog, hogy azok, akik a napot a betegségek gyógyítása érdekében imádják, számukra a Bhagavad-gītā ezt mondja: antavat tu phalaṁ teṣāṁ tad bhavaty alpa-medhasām (BG 7.23). Antavat tu phalaṁ teṣām. Tegyük fel, hogy beteg vagy, és a nap imádata vagy a napon való tartózkodás meggyógyít. Szerinted ez megoldás az életedre? Lehet, hogy meggyógyulsz. Nos, milyen hosszú ideig maradsz kigyógyult? Ismét meg fogsz betegedni. Megint a napot fogod imádni. Ezt hívják gatāgatamnak, a megrágott megrágásának. A probléma abban van, vajon miért leszel egyáltalán beteg. Ez legyen az intelligens ember gondja, nem pedig az, hogy megbetegszem, és a napot imádom, vagy orvoshoz megyek, meggyógyulok, majd újra beteg leszek. Nem. Sukham ātyantikam. Minden ilyesfajta betegségből ki kell gyógyulnotok. Addig . . . addig, amíg van anyagi tested, van életed, születésed, halálod, vannak betegségeid és megöregedsz egyéb szenvedések mellett. Ez egy permanens (állandó) dolog. Nos, a te emberi létformád arra való, hogy ezeket a kellemetlenségeket végleg kigyógyítsd. Nem szabad megelégedned azzal, hogy meggyógyítsd a betegséget, majd ismét megbetegedj. Nem. Nem ez a te dolgod. Ezért az Úr Kṛṣṇa azt mondja: antavat tu phalaṁ teṣām: "Azok, akik más félisteneket imádnak valamilyen azonnali eredményért, azok eredménye antavat. Egy bizonyos ponton véget ér. Vége van." Szóval, az ilyen dolgokra azok vágynak, akik alpa-medhasām, alpa-medhasām, akiknek kevesebb agya-anyaga van. Miért kell megelégedni az ideiglenes gyógymóddal? Meg kell értenie: "Miért halok meg? Miért leszek beteg? Miért megyek vissza egy anya méhébe? És miért öregszem meg? Ez az én problémám." Tehát, ha meg akarod oldani ezeket a problémákat, akkor Kṛṣṇa-tudatossá kell válnod. janma karma ca me divyam evaṁ yo vetti tattvataḥ tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti so 'rjuna (BG 4.9) Bárki, aki Kṛṣṇa-tudatossá válik, még ha csak részben is, egyszerűen azért, hogy megismerje Kṛṣṇát, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, annak tevékenységei transzcendentálisak – pusztán ennek ismeretében meg fogjátok oldani az összes problémát. Egyszerűen ennek ismeretében. Tyaktvā dehaṁ punar janma. Ezeket a dolgokat írja le a Bhagavad-gītā. Ezért minden tekintetben, amennyiben analitikusan (elemző módon) tanulmányozod a Bhagavad-gītāt, akkor Kṛṣṇa-tudatossá kell válnod. A Bhagavad-gītāt világszerte rengeteg nyelven prédikálják. Viszont sajnálom, de nem a megfelelő módon. Ezért nagyon komolyan gondoljuk, hogy a Bhagavad-gītā küldetését világszerte hirdessük, hogy az emberek boldogok lehessenek, és az emberek kihasználhassák azt. Ez a küldetésünk és meghívunk mindenkit, minden urat, minden józan embert, hogy jöjjön és működjön együtt velünk. Ez egy szép küldetés. Örömmel fogunk együttműködni a világ minden embere jólétének érdekében. Yad gatvā na nivartante tad dhāma paramaṁ mama (BG 15.6). Az Úr azt mondja, hogy ha áthelyezitek magatokat Isten országába, akkor nem kell többé ebbe a szenvedésekkel teli, szenvedésekkel teli világba jönni. Hány óra van? Köszönöm szépen. Kérdés van? (vége)