| „Jelenlegi helyzetünkben, az anyagi feltételek között ideákat gyártunk, ugyanakkor meg is vagyunk zavarodva. Így működik az elme. Kitalál valamit, majd elutasítja azt. Az elme felveti, hogy »Igen, ezt fogom tenni!«, majd kitalálja, hogy »Ó, jobb lesz, ha mégsem teszem ezt!«. Ezt nevezik saṅkalpa-vikalpának, elfogadni és elutasítani. Ez annak a következménye, hogy az anyagi világban bizonytalan a helyzetünk. Ha azonban úgy döntünk, hogy a Legfelsőbb tudat szintjén cselekszünk, azon a szinten nincs ilyen jellegű kettősség, mint a »tegyem-ne tegyem«. Nem. Azon a szinten már csak egy dolog létezik. »Hadd csináljam! Hadd tegyem, mert ez a Legfelsőbb tudat által jóváhagyott utasítás.« Az egész Bhagavad-gītā ezen elven alapszik.”
|
