| „A jīvātmā, az élőlény Kṛṣṇa örökkévaló szolgája. Az embernek meg kell értenie a saját ura természetét, hogy a szolgálata, szeretete bizalmas, bensőséges legyen. Tételezzük fel, hogy szolgálok valahol. Szolgálatot végzek az uramnak, de fogalmam sincs róla, hogy milyen hatalmas ő. Amikor azonban megértem az ő hatását, gazdagságát és nagyságát, az odaadásom megnő felé. »Ó, az uram milyen hatalmas!« Ezért pusztán azt tudni, hogy »Isten hatalmas és én kapcsolatban állok Vele.«, nem elegendő. Tudnunk kell, milyen hatalmas is valójában Ő. Természetesen nem tudjuk Őt megítélni, de amennyire lehetséges, tisztában kell lennünk a nagyságával.”
|
