| „A Bhagavad-gītāban azt olvashatjátok, sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo (BG 15.15). Kṛṣṇa azt mondja »Mindenki szívében ott lakozom. « Sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca: »És Én adom a felejtést és az emlékezést. « Miért teszi ezt Kṛṣṇa? Valakinek abban segít, hogy feledjen, valakinek pedig abban, hogy emlékezzen. Miért? Ugyanaz a válasz: ye yathā māṁ prapadyante. Ha el akarjátok felejteni Kṛṣṇát vagy Istent, megadja azt az intelligenciát, hogy örökre el fogjátok Őt felejteni. Esélyetek sem lesz Isten közelébe kerülni. De Kṛṣṇa bhaktái nagyon könyörületesek. Kṛṣṇa nagyon szigorú. Ha valaki el akarja Őt felejteni, annyi lehetőséget kap erre, hogy képtelen lesz valaha is megérteni Kṛṣṇát. De Kṛṣṇa bhaktái együttérzőbbek mint Kṛṣṇa. Ezért hirdetik a Kṛṣṇa- tudatot vagy Isten-tudatot a szegényeknek.”
|
