| „A jelenlegi helyzetünk, az anyaggal való kapcsolatunk olyan, mint egy álom. Valójában nem vagyunk elesettek. És mivel nem vagyunk elesettek, bármelyik pillanatban feléleszthetjük a Kṛṣṇa-tudatunkat. Amint megértjük, hogy: »Ezzel nincs semmi dolgom. Csupán Kṛṣṇa szolgája vagyok, örök szolgája. Ez minden.«, azonnal felszabadulunk. Pontosan úgy, mint... Néha így teszünk. Amikor egy rémálom elviselhetetlenné válik, megszakítjuk azt. Félbeszakítjuk az álmot, máskülönben elviselhetetlenné válik. Ugyanígy bármikor megszakíthatjuk az anyaggal való kapcsolatunkat úgy, hogy Kṛṣṇa-tudatossá válunk: »Ó, Kṛṣṇa az én örök mesterem és én az Ő szolgája vagyok.« Ez minden. Ez a módja. Valójában nem vagyunk elesettek. Senki sem lehet elesett. Ugyanerre példa a tigris, aki valójában nincs is ott, mert csak egy álom. Ehhez hasonlóan az elesett helyzetünk szintén csak egy álom. Nem vagyunk elesettek. Bármelyik pillanatban könnyedén kikerülhetünk ebből az illurozikus helyzetből.”
|
