| „Egyre növekvő szeretetvágyunk akkor fog kiteljesedni, amikor eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Erről szól a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom. Mindannyian szeretünk. A szeretetvágy bennünk van. Ha nincs családunk, akkor háziállatot, macskát és kutyát tartunk, akiket szerethetünk. Természetünknél fogva ilyenek vagyunk, megszoktuk, hogy szeretünk valaki mást is. Ez a valaki más pedig Kṛṣṇa. Valójában Kṛṣṇát akarjuk szeretni, de mivel nem tudunk Róla - a Kṛṣṇa-tudat hiányában - a szeretetképességünk csak egy bizonyos körre korlátozódik. Ezért nem vagyunk elégedettek. Nitya-siddha kṛṣṇa-bhakti (CC Madhya 22.107). A szeretetvágyunk örök, mindig Kṛṣṇát akarjuk szeretni.”
|
