„Puruṣa azt jelenti, az élvező. Prakṛti pedig az élvezet tárgyát jelenti. Az élvezethez két dolog szükséges: Az élvező az egyik, a másik pedig amit/akit élvez. Amikor eszünk, az, aki eszik, ő az élvező, az étel pedig az élvezet tárgya. Az anyagi világban az élőlény, annak ellenére, hogy természeténél fogva az élvezet tárgya, tudatlanságból ő szeretne az élvező lenni. Mint egy praktikus példán keresztül, egy férfi és egy nő esetében, a férfi kellene legyen az élvező, a nő pedig az élvezet tárgya. Az élvezet tárgya tehát a prakṛti, a nő, az élvező pedig a puruṣa, a férfi. Valójában, mi élőlények mindannyian prakṛtik vagyunk, nem puruṣák.”
|