| „Cintāmaṇi-prakara-sadmasu kalpa-vṛkṣa-lakṣāvṛteṣu surabhīr abhipālayantam (Bs. 5.29). Kṛṣṇa mindig gondját viseli a teheneknek. Ő tehénpásztorfiú. Ha valaki Kṛṣṇa állata lesz, az nagyon nagy szerencse. Nem hétköznapi dolog. Bármilyen kapcsolatban legyen valaki Kṛṣṇával, tehénpásztor fiú, barát vagy mint bocik, tehenek vagy Vṛndāvana fái, növényei, virágai, vizei — mind Kṛṣṇa bhaktái. Mindannyian különböző formában szeretik szolgálni Kṛṣṇát. Van aki állatként, más valaki gyümölcsként vagy virágként, faként vagy a Yamunā folyóként vagy gyönyörű tehénpásztor fiúként, illetve tehénpásztor lányként vagy Kṛṣṇa apjaként, anyjaként szolgálja Őt. Kṛṣṇa nem személytelen. Nagyon sokan szeretik Őt, és Ő is viszont szeret mindenkit. Kṛṣṇa egyik neve paśu-pāla, paśu-pāla-paṅkaja — az állatok fenntartója. ”
|
