| „Életről-életre más formára cseréljük a testünket, de ha meg akarjuk érteni Istent... Ez a lényeg. Amíg nem értjük meg Istent, addig nem megyünk haza, vissza Istenhez, és folytatódik a küzdelem a létezésért. Manaḥ ṣaṣṭhānīndriyāṇi prakṛti-sthāni karṣati (BG 15.7). Küzdelem. Mindenki keményen küzd azért, hogy boldog legyen. Csakhogy ez nem lehetséges. Űzzük, hajtjuk a boldogságot, de amikor eljön az idő: »Vége. Vége a biznisznek. Kifelé.« Ezt hívják halálnak. A halál szintén Kṛṣṇa. Kṛṣṇa azt mondja a Bhagavad-gītāban, mṛtyuḥ sarva-haraś cāham (BG 10.34). Mṛtyu, Kṛṣṇa jön, mint halál. Ha nem érted el a Kṛṣṇa-tudatot az életben, akkor jön Kṛṣṇa, mint halál és elveszi mindened. Sarva-haraḥ. A testnek, a családodnak, az országodnak, a bankodnak, a munkádnak, mindennek vége. El kell fogadj egy másik testet és felejts el minden korábbi dolgot. Ez történik.”
|
