„Oly erős a ragaszkodásunk, hogy még ha duḥkhālayam... Mint a disznók, mocskos helyen élnek és ürüléket esznek. És ha azt mondjátok: »Elviszlek egy jobb helyre!«, nem fognak elmenni. Így is történt. A Bhāgavatam leírja, hogy egyszer a mennyek királyát megátkozták, hogy váljon disznóvá. Ezután a disznók között élt. Amikor eljött érte az Úr Brahmā, hogy visszahívja őt: »Uram, rosszul viselkedtél, és ezért disznóként kellett élned. Most viszont gyere vissza a mennyekbe.«Erre ő visszautasította: »Nem, oly sok felelősségem van itt. Nem tudok menni.« Látjátok? Ez az anyagi... Ezt hívják māyānak, illúziónak. Lehetünk akár a legundorítóbb helyzetben is, mégis úgy érezzük, hogy 'most boldogok vagyunk'. Ez a helyzetünk. Nem akarjuk elhagyni ezt a helyet. ”
|