„Tehát a lélek, az egyéni lélek Kṛṣṇa szerves része. A feladata tehát az, hogy maradjon az egésszel. Csak úgy mint egy alkatrész, a csavar az írógépben: Ha a csavar a helyén marad, akkor van értéke. De ha a csavar kikerül a gépből, többé nincs értéke. Ki törődik egy kis csavarral ? De amikor a géphez szükséged van rá, akkor elindulsz venni egyet —5 dollárt kérnek érte. Miért? Mert amikor beszereled a gépbe, újra van értéke. Olyan sok példa van erre. Például a szikrák a tűzben. Amikor ég a tűz, kis szikrákat látsz benne, 'huh! huh!' és így nagyon gyönyörűek. Nagyon szép mert bent van a tűzben. De amint a szikra kipattan a tűzből, többé már nincs értéke. Senki nem törődik vele. Vége van. Hasonlóan ehhez, ameddig Kṛṣṇával vagyunk, Kṛṣṇa szerves részei és részecskéi vagyunk, értékesek vagyunk. Amint elszakadunk Kṛṣṇától, nincs többé értékünk. ezt meg kell, hogy értsük.”
|