HU/Prabhupada 0142 - Állítsuk meg az anyagi természet mészárlási folyamatát

Előző oldal - videó 0141

Következő oldal - videó 0143

Lecture on SB 6.1.15 -- Denver, June 28, 1975

Először is, az emberek nem értik, mi az élet célja. Jelen pillanatban nem érdekli őket. Nem tudnak különbséget tenni bűnös és jámbor élet között. Lehet, hogy nem hiszünk ezekben a dolgokban, mégis így működnek. Ez olyan, mint amikor megfertőz egy betegség, az kijön rajtad. Hiszed vagy sem, nem számít. Itt az orvosunk, Szahéb. Ő tudja, ha megfertőződsz egy betegséggel, az kijön rajtad. Ilyen módon kapunk el mi is rengeteg fertőző tulajdonságot. Három minőség létezik – szattva-guna, radzsó-guna, tamó-guna – és fertőzésünknek megfelelően kell elfogadnunk egy másik fajta testet. Karmana daiva-nétréna (SB 3.31.1). Mindegyikünk az anyagi természet feltételeinek van alárendelve, és a társulásunk szerint kell elfogadnunk egy bizonyos fajta testet, tatha déhántara-práptir (BG 2.13). Sajnos nincs tudomány, nincs főiskola, nincs egyetem, ahol el lehetne sajátítani a természet eme tudományát, ahogy a dolgok működnek. „A […] szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet […] végzi azokat.” (BG 3.27) Tehát a fertőző helyzet miatt vagyunk ebben az anyagi világban. Ez a mi problémánk. Továbbá, meg kell halnunk. Ez tény. Ha azt mondod, hogy nem hiszel a halálban, az nem mentség. A halált nem kerülheted el. Meg kell halnod. Így zajlik a mi életünk. Ebben az emberi formában mindez orvosolható. Ez a Krisna-tudat módszere: szabályozzuk a különböző kötőerőkkel való folyamatos társulást… És ezen társulás eredményeképp fogadunk el egy testet, aztán meghalunk és megint elfogadunk egy testet, aztán újra meghalunk. Ezt a folyamatot állítjuk meg. Jad gatva na nivartanté / tad dháma paramam mama (BG 15.6). Ha valamilyen módon alkalmas leszel rá, hogy hazatérj, vissza Istenhez (jad gatva), akkor többé nem kell onnan visszatérned. De ők nem fogják fel, hogy az anyagi feltételekhez kötött lét mindig nyomorúságos. Úgy vélik, hogy itt minden jó. Állatok. Mint az állatok a vágóhídon, a lábasjószág, rengeteg állat van ott és mindegyiket levágják. Mindenki tudja. Az állatok szintén tudják. De állati mivoltuknál fogva semmit nem tudnak tenni. Ugyanúgy minket is az anyagi világ vágóhídjára helyeztek. Ezt úgy hívják: mritju-lóka. Mindenki tudja, hogy le fogják mészárolni. Ma vagy holnap, vagy ötven év múlva, vagy száz év múlva, mindenki tudja, hogy le fogják vágni. Meg fog halni. Halál azt jelenti: mészárlás. Senki nem akar meghalni. Az állatok sem szeretnének meghalni. De erőszakkal megölik őket. Ezt hívják mészárlásnak. Hasonlóképp, ki akar meghalni? Senki nem akar meghalni. De a természet törvénye szerint, meg kell halnia. Ez a vágóhíd. Az egész anyagi világ egy vágóhíd. Ezt fel kell ismernünk. És ezt úgy hívják: mritju-lóka. Ez a probléma. De nem veszik túl komolyan, ahogy az állatok sem. Az állat nem veszi túl komolyan. Még ha tudja is, hogy meg fog halni, képtelen bármilyen lépésre. Ilyen helyzetben vagyunk. Mritju-szamszára-szágarát. „Gyorsan kimentem a születés és halál óceánjából azt, aki minden tettét Nekem felajánlva Engem imád…” (BG 12.7) Meg kell értenünk a saját helyzetünket. Senki nem akar meghalni, mégis megölik. Újra kap egy másik lehetőséget, egy másik testet. Újból lemészárolják. Így működnek az anyagi természet törvényei. „Az anyagi természet három kötőerejéből álló isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni.” (BG 7.14) Komolyan meg kell értenünk, hogyan állíthatjuk meg az anyagi természet mészárlási folyamatát. Ez az intelligencia. A macskákéhoz és kutyákéhoz hasonlatos boldogság ez: „Ó, nagyon szépen eszek és ugrándozom. Nem érdekel, hogy levágnak.”, ez nem túl intelligens. Ez intelligencia: „Hogyan állítsuk meg a természet mészárlási folyamatát?” Ez intelligencia. Erről beszélünk. Tehát bárki kiszabadulhat a mészárlási folyamatból az odaadó szolgálat által. Az áll itt, hogy kécsit kévalaja bhaktja (SB 6.1.15). Kécsit: ami nem túl gyakori. Nagyon kevesen jutnak el a Krisna-tudat szintjére. Kécsit kévalaja bhaktja. Pusztán odaadó szolgálat által, bárki képes kikerülni abból a veszélyes helyzetből, hogy lemészárolják. Kécsit kévalaja bhaktja. És kik ezek? Vászudéva-parájanáh (SB 6.1.15), Krisna hívei. Krisna neve Vászudéva. Ő Vászudéva fia, ezért nevezik Őt Vászudévának. Vászudéva-parájanáh. Parájanáh jelentése: „A végső célunk Vászudéva, semmi több.” Őket nevezik úgy, hogy vászudéva-parájanáh. Vászudéva-parájanáh / agham dhunvanti… Agham azt jelenti, hogy anyagi szennyeződés. Mi mindig kapcsolatban állunk az anyagi szennyeződéssel. Ám ha elérjük a vászudéva-parájanáh szintet… Vászudévah szarvam iti / sza mahátma szu-durlabhah (BG 7.19), ez ugyanaz. Itt az áll, hogy kécsit, ami azt jelenti: nagyon ritka. És Krisna szintén említi a Bhagavad-gítában (BG 7.19): „Sok-sok születés és halál után az igazi tudást elsajátító ember átadja magát Nekem, […] [a]z ilyen nagy lélek bizony ritka.”